Átvágták a lakatot, és bevonultak civilek a Fertő tó egykori strandjának területére
Közel nyolc év után újra beléptek civilek a Fertő magyar oldalán az egykori strand területére. A lakatot átvágták, a kaput kinyitották, és Udvaros Dorottyával az élen a vízpartig sétáltak. A környezetvédők nagy sikernek könyvelték el a szombati akciót, bár az csak szimbolikus.
1989. június 27-én a Sopront Klingenbachhal (Kelénpatak) összekötő 84-es főúttól nem messze, az akkori műszaki határzár egy pontján Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter jelképesen átvágta a vasfüggönyt. Ez a történelmi esemény nyitotta meg az utat a két hónap múlva megtartott Páneurópai Piknik előtt, ami már jelentős rést ütött a vasfüggönyön, és a berlini falból is kiütötte az első téglát.
Erre a pozitív üzenetű napra szervezett eseményt, a Fertő juniálisát a Fertő tó Barátai Egyesület, a Greenpeace, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége és az aHang. Az volt az üzenet, hogy itt is fel kellett oldani az elzárást, falat kellett – ha nem is ledönteni – újradefiniálni, drótot átvágni, még ha képletesen is, miután nyolc évig nem lehetett lemenni a partra.
„A győzelem kapujában vagyunk!” – mondta dr. Rodics Katalin kutató-biológus, Greenpeace nagykövet annak a közel százötven embernek, akik szombaton az embertelen hőség ellenére elmentek a helyszínre. Elsősorban azokhoz a helyiekhez szólt, akik a Fertő lezárása és a természetet károsító gigaberuházás ellen felemelték a szavukat, és akikhez a Greenpeace is csatlakozott.
A környezetvédőkkel érkezett Udvaros Dorottya, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész is, aki korábban is felszólalt a Fertő tó ügyéért. Rodics Katalinnal együtt még perbe is fogták fecskementő akciójuk miatt. Négy évig voltak vádlottak a perben, mire megszületett a felmentő ítélet.
Udvaros most is vállalta a juniális fővédnökének a szerepét. Fecskéket rajzolt a Fertő parti beruházás elrettentő jelképévé vált betonfalra, amit a profitért bármire hajlandó hatalom szimbólumának nevezett. „Lépésről lépésre, tégláról téglára le kell bontani azt a falat, ami az emberiség és az élő természet között ma áll. Meg kell tanulnunk alázattal, tisztelettel, szeretettel fordulni az élet felé” – mondta az őt tapsolóknak, akiket arra is buzdított, az Urbán Tímea által a betonfalra festett nyitott kapura rajzolják fel mindazt, aminek szerintük még át kell jutnia a kapukon.
A Fertő tó barátai a forróságban is lelkesen tapsolták meg többek között a Fertő tóért korábban is kiálló Litkai Gergely hangüzenetét és a szervezőket. Kivárták a pillanatot, amikor a hatalmas drótvágóval Udvaros Dorottya kinyitotta a kaput.
Bár a résztvevők többsége sejtette, mit talál a kerítés mögött, így is megrázó látványnak tartották az egykori strand helyén a semmit. Ahol nyolc éve még a sekély homokos vízben gyerekek pancsoltak, ott most magas a partfal és hatalmas betonstégek állnak. „Még megsimogatni sem tudjuk a Fertőt” – panaszkodott az egyik látogató.
Az esemény végén a kaput újra becsukták, a part továbbra is építési terület, a vízbe menni pedig kifejezetten veszélyes. Fém- és betondarabok lehetnek a mederben. Úgy tudni, még nincs eldöntve a kormánynál, mit is kezdjenek a feladattal: átvegyék a Fidesztől megörökölt észszerűsített terveket vagy kezdjék elölről az egészet. Bármelyik variációt választják, az várható, hogy újabb évek telnek el a Fertő magyar oldalának megnyitásáig.
Óriásprojektből drótok a vízben
A fertőrákosi vízitelep fejlesztése az elmúlt évek egyik legnagyobb vitát kiváltó állami beruházása volt. 2018-ban jelentették be a Fertőrákosnál tervezett nagyszabású turisztikai fejlesztést a Modern Városok Program részeként. A tervek között új kikötő, strand, szálláshelyek, sportlétesítmények, szálloda és látogatóközpont is szerepelt. Egy évvel később a tényleges építési munkálatok is megkezdődtek, már a teljes partszakaszt elzárták a látogatók elől.
A beruházás mérete miatt közben egyre erősödött a hazai és nemzetközi természetvédelmi kritika. 2021-ben a civil szervezetek és környezetvédők tiltakozásai miatt az UNESCO Világörökségi Bizottsága is foglalkozott a beruházással, és a fejlesztés felfüggesztését sürgette a világörökségi értékek védelmében.
A kormány 2022-ben leállította az eredeti, nagy volumenű projektet azzal, hogy felülvizsgálja annak tartalmát. A part azonban lezárva maradt. Megkezdődött ugyan az újratervezés és lassan beindultak a társadalmi egyeztetések is – jobb később, mint soha alapon, de az északi kikötő átadásán kívül más nem történt. A Fertő magyar oldalán továbbra sincs strandolási lehetőség és menetrend szerinti hajók sem indulnak Fertőrákosról.
Nyolc év és tizenkét milliárd mérlege
Azt először tavaly nézhették meg saját szemükkel a környékbeliek, hogy mégis mi történt a tó magyar oldalán nyolc év alatt, 12 milliárd forintból – azon kívül, hogy a népszerű és látványosságként is kuriózumnak számító cölöpházakat ledózerolták és betonfalakat emeltek. Akkor a strandtól közel egy kilométerre épített kikötőig jutottak csak.
2025 májusában nyitott meg a 421 férőhelyes északi kikötő, amit a hajósok használhatnak, mindenki más pedig nézheti innen a vizet. Barcza Attila, a Fertő tó akkori miniszteri biztosa nagyon bízott abban, hogy a szomszédos Fertőrákos turizmusa is fellendül ettől, ami nem történt meg. A két drótkerítés közé szorított, 800 méteres murvás, poros út és a csónakok látványa kevésnek bizonyult, nem vonzott tömegeket.
Ráadásul azóta a kikötőt sem lehet bármikor látogatni. Június 15-én új nyitvatartást vezetett be az üzemeltetéssel megbízott Fertő Tavi Vitorlás Szövetség: a bérlőkre nem vonatkozik, mindenki másnak viszont a kikötő területe ezentúl kizárólag a kikötőmester jelenlétében látogatható. Hétfőn és kedden egyáltalán nem lehet bemenni, szerdán és csütörtökön csak délután kettőtől hétig, pénteken és a hétvégén kilenctől hétig.
