Megszüntették a Pride megszervezése miatt indított büntetőeljárást Karácsony Gergely ellen

Az idei Budapest Pride felvonulás elstartolása előtt jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester, hogy a bíróság megszüntette az ellene indított büntetőeljárást a tavalyi Pride megszervezésének ügyében. A Pesti Központi Kerületi Bíróság már márciusban felfüggesztette Karácsony büntetőügyét és az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben, most a főpolgármesternek megküldött végzésében pedig arra jutott, hogy megszünteti az eljárást, mert az általa meghirdetett gyűlés álláspontjuk szerint a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó gyűlésnek minősült.

A bíróság korábban azt kérte az Alkotmánybíróságtól, állapítsa meg, hogy az ügyészség által a vádemelésben hivatkozott gyülekezési törvény és a gyermekvédelmi törvény egyes bekezdései sértik a jogbiztonság és normavilágosság követelményét, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A bíróság szerint elképzelhető, hogy a gyülekezési törvény aránytalanul korlátozza a békés gyülekezéshez való jogot, mert aszerint a gyermekvédelmi törvényben meghatározott tilalmat sértő gyűléseket kötelező megtiltani.

A bíróság azt is kiemelte, hogy az általános tilalom miatt a szabályozás hátrányosan különbözteti meg az LMBTQI közösség tagjait, sőt, lényegében megfosztja őket a véleménynyilvánítás szabadságától.

Tavaly júniusban minden idők legnagyobb Pride-ját tartották Budapesten, a tömeg a felvonulás egy pontján a belvárosi Madách tértől a Műegyetem rakpartig húzódott. Az eseményen a vonulók között volt több tucat EP-képviselő, külföldi nagyvárosok polgármesterei és nagykövetek is. A vádemeléskor az ügyészség azt írta, noha a rendőrség egyrészt a módosított gyermekvédelmi törvénynek megfelelően, másrészt egy azonos időpontra és helyszínre meghirdetett rendezvény miatt megtiltotta a felvonulás megrendezését, Karácsony a véglegessé vált tiltó határozat ellenére is megszervezte azt.

Az idei felvonulás előtt egyébként a tavalyi közös sajtótájékoztató után idén is kétoldali megbeszélésen vett részt Hadja Lahbib esélyegyenlőségért felelős uniós biztos és Karácsony Gergely főpolgármester, akik ezután közösen álltak a sajtó rendelkezésére a Városházán. Karácsony egyebek mellett arról beszélt, hogy szerinte a tavalyi Budapest Pride nagy betűkkel lesz megemlítve az elfogadó Európa megépülését taglaló történelemkönyvekben, és azt is elmondta, hogy bár neki személyesen is fontos a Pride-on való részvétel, a politikusoktól nem az az elvárás, hogy részt vegyenek ezen, hanem hogy olyan társadalmat építsenek,

„ahol nemcsak felvonulni lehet, de egyébként az év minden napján egyenlő polgárokként élhetjük az életünket”.

A főpolgármester elmondta, az elmúlt egy évben nagyon fontos változások történtek Európában és a világban is, de az biztos, hogy Budapest ott volt a társadalmi elfogadásért, egy egységesebb és méltányosabb Magyarországért és Európáért folyó küzdelem frontvonalában, amire büszke is. Mint mondta, a tavalyi Pride több változást is elindított, egyrészt az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy uniós jogot sért a melegeket pedofilokkal összemosó törvény, másrészt pedig a magyar emberek április 12-én „lezárták azt a korszakot, ahol a politika alapvetően a gyűlöletre épített, a kirekesztésre épített”.

Karácsony szerint ezeket a jogszabályokat a magyar jogrendből is ki kell majd radírozni, még ha már senki nem is veszi komolyan például a gyülekezési jog korlátozását, hiszen a Pride-ot ma is megtartják, a rendőrség tudomásul is vette annak bejelentését. Karácsony azt is kiemelte, hogy az idei Pride-ot a tavalyival ellentétben nem a Főpolgármesteri Hivatal szervezte, és ez így is van jól, szerinte normális esetben a Pride megszervezésének nincs jogi kockázata, és mivel most nem is volt szükség arra, hogy ezt valaki bevállalja, vissza lehetett térni a rendes kerékvágásba.

Arra a kérdésre, hogy szerinte a Tisza politikusainak ott kellene-e lenniük a Budapest Pride felvonuláson, a főpolgármester azt mondta, úgy tudja, hogy kihelyezett kormányülés van, ami eleve méltányolható, másrészt pedig szerinte a kormánytól, a politikusoktól nem az az elvárás, hogy felvonuljanak, hanem hogy olyan társadalmat építsenek, ahol az év minden napján „egyenlő polgárokként élhetjük az életünket”. Neki személyesen egyébként fontos, hogy ott legyen, akkor is ott volt, amikor még nem volt főpolgármester, és akkor is ott lesz, amikor már nem lesz az. A szombaton továbbgyűrűző zászlóügyre is reagált, szerinte az a helyes, ha ilyenkor a nemzeti színű és a szivárványos zászló is ott van a hídon. Azt is mondta, hogy szerinte

maga a szélsőjobb avatta a Pride-ot nemzeti ünnepé, és bár nyilván nem ez volt a céljuk, de ezt elérték vele, és én ezért tulajdonképpen hálás vagyok.

Lahbib a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy tavaly a Pride felvonulás megrendezését megtiltották, ő maga pedig nem is vett részt magán a felvonuláson, a most elhangzottak alapján nem feltétlenül azért, mert nem akart volna. Azt is elmondta, hogy Magyarországon egyértelműen megváltozott a politikai helyzet, hiszen most az új kormány tagjai közül többekkel is tárgyalhatott, és számos fontos kérdést vitattak meg, és örömmel hallotta, hogy ők is elkötelezetten támogatják egy olyan Európa építését, amely az együttműködésre és a közös értékekre épül.

Az uniós biztos beszédében hangsúlyozta, hogy nagyra értékeli Karácsony Gergely főpolgármester bátorságát, aki tavaly a tiltások ellenére is kiállt a Pride felvonulás mellett, és határozottan védelmébe vette a magyarországi kisebbségek jogait. Mint fogalmazott, ma azért gyűltek össze, hogy nyíltan és szabadon ünnepelhessék a Pride-ot, amely lehetőséget ad arra, hogy mindenki félelem nélkül vállalhassa identitását és azt, akit szeret.

Mint mondta, a felvonulás megszervezése soha nem volt bűncselekmény, hanem alapvető emberi jog. Bírálta a magyar gyermekvédelmi törvényt, amely szerinte stigmatizálta és marginalizálta az LMBTQ-közösséget, és nincs összhangban az Európai Unió jogrendjével. Ezek a szabályozások szerinte a demokratikus értékeket is gyengítették. Az uniós biztos arról is beszélt, hogy jövő évtől megduplázott költségvetési források állnak rendelkezésre annak érdekében, hogy tovább erősítsék egy befogadóbb és demokratikusabb társadalom építését. „Olyan Európát építünk, amely mindenki számára nyitott, befogadó és demokratikus” – hangsúlyozta az MTI összefoglalója szerint.