Török Gábor Sulyok elmozdításáról: Határátlépés történik az egymondatos alkotmánymódosítással

Utolsó gondolatok az államfőt érintő egymondatos alkotmánymódosításról – ezzel a mondattal vezette fel újabb fejezetét Török Gábor politikai elemző a Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdításáról szóló vitának. Az elemző szerint határátlépés történik.

Mielőtt belevágnánk a legújabb fejleményekbe, egy kis emlékeztető azoknak, akik már elvesztek a történetben: Magyar Péter pár napja bejelentette, a Tisztítótűz művelet részeként, alkotmánymódosítással távolítanák el pozíciójából Sulyok Tamást. A miniszterelnök csütörtökön kommentelt a Facebookon a Telex-cikkére, amiben arról írtunk, Török Gábor politikai elemző hogyan látja a Sulyok Tamás eltávolításáról szóló alkotmánymódosítást. A miniszterelnök szerint „Nem lenne szép dolog szembemenni a demokratikus népakarattal és felhatalmazással…” Török korábban azt írta, hogy szerinte az alkotmányozó többség azt jelenti, hogy a hatalom gyakorlója szinte bármit megtehet: a fegyver kint van az asztalon, „a hatalom gyakorlásának mércéje így az lesz, hogy mikor, mire és hogyan használja.”

A politikai elemző szerint, akik megszavazzák ezt az alkotmánymódosítást, „azok azt gondolják, hogy tényleg semmi nem köti, korlátozza őket, minősített többségükkel bármit megtehetnek.” A hétfőn társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet egyszerűen fogalmaz Sulyok elmozdításáról: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.”

Török Gábor pénteki posztjában pontokba szedte az újabb gondolatait. Szerinte a politikában az eszközök nem mellékesek, valójában a célok és az eszközök együttesen mutatják meg a hatalomgyakorlás milyenségét. „Nem mellékes, hogy az ellenfelet betiltom vagy tisztességes versenyben legyőzöm, ahogy nem mellékes az sem, hogy az alkotmányosságot tiszteletben tartva vagy azt figyelmen kívül hagyva érem el a politikai céljaimat. A gordiuszi csomó kibogozása és átvágása sem ugyanazt jelenti.”

Majd arról írt, hogy a választók a cél elérésére adtak felhatalmazást. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a felhatalmazás korlátlan. „Nyilván sokan nem helyeselnék azt sem, ha Magyar Péter felgyújtaná a Sándor-palotát, pedig a célt azzal is el lehetne érni.”

Szerinte egy versengő politikai rendszerben a politikai teljesítmény az, ha legitim politikai eszközökkel érem el a lemondásokat vagy az alkotmányosságnak megfelelő eljárásban válik üressé az államfői szék.

Az egymondatos jakobinus huszárvágás nem ebbe a körbe tartozik.

„Miután más alkotmányos korlátja jelenleg nincs a kétharmados hatalomnak, kizárólag a 141 kormánypárti képviselő belátásán múlik, hogy valóban erre az útra kívánnak-e lépni, hogy olyan precedenst teremtenek-e, amelyre sokáig emlékezni fog a magyar közélet.”

Gondolatait Sólyom László aszófői beszédének részletével zárja: „A biztonság legfontosabb eleme azonban az volt, hogy az alkotmány alapján kiépült egy alkotmányos kultúra. A kultúra, a kulturált viselkedés önuralmat jelent, íratlan közös szabályokhoz igazodást, a többiek megbecsülését. Mindenki érti, hogy mire gondolok, ha azt mondom: van, amit nem tesz meg az ember. Van, amit jóérzésű, rendes ember akkor sem tesz meg, ha a jog betűje szerint megtehetné.”