Török Gábor Sulyok eltávolításáról: Amire a Tisza-kétharmad készül, az még az előző másfél évtized alkotmányos barkácsolásai között is feltűnő
Ha a fegyvert elsütik, onnantól kezdve az már nem lehetőség, hanem a repertoár, a gyakorlat része – írja csütörtöki posztjában Török Gábor, reagálva arra, hogy Magyar Péter pár napja bejelentette, a Tisztítótűz művelet részeként, alkotmánymódosítással távolítanák el pozíciójából Sulyok Tamást.
Török szerint az alkotmányozó többség azt jelenti, hogy a hatalom gyakorlója szinte bármit megtehet: a fegyver kint van az asztalon, „a hatalom gyakorlásának mércéje így az lesz, hogy mikor, mire és hogyan használja.” Azt írja, az Orbán-kormányok éltek is ezzel,
„amire a Tisza-kétharmad most készül, az még az előző másfél évtized alkotmányos barkácsolásai között is feltűnő: hivatalban lévő államfőt távolítana el egymondatos alkotmánymódosítással. Nem bonyolítja túl, nem akarja intézményátalakításba csomagolni, mint a Fidesz tette a bíróság elnökével, hanem egyszerűen kimondja, leírja, ami a politikai akarata”
A politikai elemző szerint akik megszavazzák ezt az alkotmánymódosítást, „azok azt gondolják, hogy tényleg semmi nem köti, korlátozza őket, minősített többségükkel bármit megtehetnek.”
Török szerint mindez azzal jár, hogy ha Sulyok eltávolítása után a parlament egy független, szuverén államfőt választ is meg, ha bármilyen ügyben konfliktusba kerül a kormánnyal, ugyanígy ott lesz ez a fegyver, és a Tisza-kormány az ő mandátumát is megszakíthatja.
„Ez az alkotmánymódosítás nem a jelenlegi, általam is sokat bírált, megítélésem szerint is gyengén teljesítő elnökről szól, akivel szemben az új kormánytöbbségnek tényleg lehetnek jogos politikai fenntartásai. Hanem arról, hogy a 141 képviselő rálép-e arra az útra, amin mindent lehet, de ami valójában a semmibe vezet” – zárja posztját az elemző.
A hétfőn társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet meglehetősen egyszerűen fogalmaz Sulyok elmozdításáról: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.” A tervezet szerint „a hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ”. Magyar Péter kedden arról is beszélt a parlamentben, javasolni fogják, hogy ne részesüljenek élethosszig tartó juttatásokban azok a köztársasági elnökök, akik nem töltötték ki a hivatali idejüket.
