Don Batida lépcsője és a kacsalábon forgó palota: a kormány bemutatta, mit terveztek még Orbánék a Várnegyedben

A nulláról visszaépített József főhercegi palotába – Magyar Péter szavaival élve – „Don Batida lépcsősorát”, a felújított, illetve gyakorlatilag újjáépített budai Várba pedig előkelő belsőépítészetet álmodtak meg az Orbán Viktor kormányzása alatt elindított Nemzeti Hauszmann Programban. A kormány most elővette a terveket, megnézték, mi van folyamatban, mit kell felülvizsgálni és mit fejeznek most be, a kész, illetve a hamarosan elkészülő épületeknek pedig funkciót keresnek. A sok száz milliárdos beruházás részleteiről Magyar Péter és Vitézy Dávid szakmai és társadalmi egyeztetést ígértek a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón.

A kormány az e heti, szerdai ülésén áttekintette a Nemzeti Hauszmann Programot, azaz a budai várnegyed fejlesztéséről indult programot, mondta Vitézy Dávid beruházási és közlekedési miniszter. Ennek több részlete is megjelent szerdán napközben a Magyar Közlönyben. Például az, hogy a kormány nem támogatja az Alkotmánybíróság beköltözését a József főhercegi palotába. Elrendelték azt is, hogy vizsgálják felül az állami intézmények költöztetéseit a budai Vár épületeibe.

Vitézy a sajtótájékoztatón a vizsgálat részleteiről elmondta, hogy az Orbán-kormány átfogó várfejlesztési programba vágott bele néhány éve, ennek célja egyrészt építészeti volt, illetve műemlék-rekonstrukció és akadálymentesítés. Ennek a projektnek része több, már megvalósult beruházás: a Lovarda; a várfalrekonstrukció és történelmi elemek, a Karmelita; a most már Szociális és Családügyi minisztériumként szolgáló Vöröskereszt székház; a most Belügyminisztériumként funkcionáló egykori Pénzügyminisztérium és a Várkert bazár is. Ezek között vannak funkció nélküli történelmi műemlékek és használatban lévők is.

Ez összességében az eredeti, tíz évvel ezelőtti áron több mint 200 milliárd forint volt, de ez a mai árakat nézve jóval több.

Vitézy Dávid emlékeztetett, hogy ezekről a projektekről széles körű társadalmi egyeztetés nem volt. Azonban azért tartják fontosnak a kérdés áttekintését, mert az új kormány ebből az átfogó fejlesztéscsomagból több olyan projektet is megörökölt, ahol több tízmilliárdot kellene még kifizetni. „Mi szeretnénk, hogy a magyar emberek értsék és lássák, hogy milyen döntéseket hozott az előző kormány” – mondta.

Megvalósítás alatt a Hauszmann Programból jelenleg öt beruházás áll. A legnagyobbak közé tartozik a budai Vár rekonstrukciója, a József főhercegi Palota visszaépítése a nulláról és a Honvéd Főparancsnokság rekonstrukciója. Ezekről beszéltek részletesebben a kormányülés utáni tájékoztatón.

Budavári Palota

A legnagyobb elemről, a Budavári Palotáról azt mondta Vitézy Dávid, hogy egy nagyon fontos műemlék. Többször lebombázták, majd újjáépítették, legutóbb a második világháború után. A mai budai Vár a szocializmus keretei között zajló társadalmi és szakmai vita után jött létre. Vitézy szerint lehet kritizálni, de a budapesti látképhez hozzátartozik.

Az épület nincs túl jó állapotban. A '60-es évek építészeti színvonalán fejezték be, a miniszter szerint a felújítás indokolt. Vitézy azt mondta, hogy pont itt nem történt meg a beavatkozás, miközben az előző kormány más épületekre elköltött sok száz milliárd forintot. A Széchényi Könyvtárban ezért most beázások vannak, a Nemzeti Galéria fő kiállító helye pedig lepusztult állapotban van.

Eddig a Dísz térhez legközelebbi szárny felújítása indult el. Itt úgy szerződött le az előző kormány, hogy a kivitelezéshez nincs meg a teljes fedezet, 25 milliárd forint hiányzik. Ez csak a külső részre vonatkozik, a belsőépítészetre már nem. A funkció itt is bizonytalan. Úgy állt neki az előző kormány a felújításnak, hogy nem döntöttek, mi kerül az épületrészbe, tehát se kijelölt üzemeltető, se funkció nem volt. A beruházás kivitelezője Mészáros Lőrinc cége, és csak erre az egy épületszárnyra 36 milliárd forintra szerződtek.

Vitézy Dávid azt mondta, hogy ezt a beruházást is felül kell vizsgálniuk, illetve funkciót kell találniuk az épületnek. A teljes Budavári Palota felújítása egy sok száz milliárd forintos projekt lenne, ennek az előkészítését elindították, bár társadalmi vita itt sem volt. A miniszter képeket is mutatott, hogy mit terveztek. A jelenleg rendelkezésre álló belsőépítészeti terv szerint így néznének ki a belső terek.

És így nézne ki körülbelül 1000 milliárd forint elköltése után a budai Vár.

Az épület hasonlítana az eredeti, Hauszmann Alajos építész által alkotott tervben szereplőre. „De nem tudom, hogy hány magyar véleményezte azt, hogy a világörökség kellős közepén ilyen palotát építsenek” – mondta Magyar Péter.

Vitézy Dávid szerint fontos kérdés, hogy milyen formában kell felújítani az épületet: a mait kell rekonstruálni vagy egy régi állapotot visszaépíteni. „Ez annyira befolyásolja Budapest látképét és a magyar államiság épített központját, hogy a minimum lett volna, hogy erről szélesebb körű társadalmi egyeztetés zajlik, és valamilyen konszenzus kialakul. Ez nem zajlott le, ezt a munkát el kell végezni” – mondta a miniszter. Külön kell majd figyelni szerinte az itt működő intézményekre, így a Magyar Nemzeti Galériára, a Széchényi Könyvtárra és a Budapesti Történeti Múzeumra.

Honvéd Főparancsnokság

A Dísz téren található Honvéd Főparancsnokságot a háború után megmaradt csonkjából húzták fel újra. Ez egy 50 milliárd forintos beruházás, amit Vitézy Dávid szerint Mészáros Lőrinchez kötődő cégnek ítéltek oda. A miniszter azt mondta, hogy ez a beruházás úgy indult el, hogy nem volt funkciója. Először látogatóközpontot terveztek oda, de szerinte az előző honvédelmi miniszternek, Szalay-Bobrovniczky Kristófnak „megtetszett” a Hadtörténeti Múzeum épülete és azt onnan száműzték. Ezért merült fel, hogy a Főparancsnokságba költözhetne a Hadtörténeti Múzeum, de új miniszterként Ruszin-Szendi Romulusz úgy döntött: maradnak a Honvédelmi Minisztérium belvárosi épületében, a Hadtörténeti Múzeum pedig visszakaphatja régi épületét a Várban.

Így jelenleg úgy épül ez az 50 milliárdos projekt, hogy funkciója még nincs. Vitézy szerint most az a feladatuk, hogy a külső homlokzatokat befejezzék. Aztán megtalálják azt a funkciót, ami illik a várnegyedhez, de is egyeztetések után hoznak majd döntést, azaz adnak értelmet a beruházásnak.

A miniszter azt mondta, hogy a Honvéd Főparancsnokság épületének külső befejezéséhez – például ahhoz, hogy ne ázzon be – még 7,6 milliárd forint kell. Vitézy szerint feltehető a kérdés: ez volt a magyar állam legfontosabb feladata?

József főhercegi palota

A budavári Szent György téri József főhercegi palota újjáépítése már öt éve zajlik, jelenleg közel 100 milliárd forintos büdzsénél tart, és nehéz megmondani, mikor zárulhat le. A most is zajló negyedik ütem ára bruttó 13,5 milliárd forint, amiből csak a „reprezentatív terek előkészítő kivitelezése” valósul meg, ami nem tartalmazza a belsőépítészeti költségeket és a berendezést. Az Alkotmánybíróság tervezett ideköltöztetését 2023-ban jelentették be.

A József főhercegi palotát a semmiből építették vissza a programban. Erre eredetileg 60 milliárd forintra szerződött le az előző kormány, de Vitézy Dávid szerint ennek a fedezete nincs meg teljesen a költségvetésben. Itt 20 milliárd hiányzik a teljes befejezéshez. A helyzet hasonló, mint a Honvéd Főparancsnokságnál: az Orbán-kormány jóval azután döntött a funkcióról, miután elkezdték a beruházását. A palotát a Polt Péter által vezetett Alkotmánybíróságnak szánták. Vitézy emlékeztetett a szerdai kormánydöntésre, miszerint nem tartják indokoltnak, hogy az Alkotmánybíróság új épületet kapjon. Ennek a költözésnek a leállítását javasolják az Országgyűlésnek, ők dönthetnek majd.

A palotában a belső válaszfalak még nem állnak, ezért a kormány itt is megnézi majd, hogy milyen közösségi, kulturális hasznosítás lehetséges. „Hogy ez hozzáférhető legyen az embereknek, ne az történjen, hogy közpénzből, 60 milliárdból épül itt egy tényleg kacsalábon forgó palota, amit végül soha, senki nem látogathat” – mondta Vitézy Dávid. Az alkotmánybírák ilyen környezetben dolgozhattak volna, de várhatóan nem fognak.

Vitézy Dávid arról is beszélt, hogy a főhercegi palotában elvileg kortárs belső tereket akartak kialakítani, a korábbi építési és közlekedési miniszter, Lázár János döntése alapján viszont inkább historizáló lépcsőházat és báltermet kapott volna az épület.

A miniszter azt mondta, hogy ennek nincsen semmilyen történelmi előképe, a semmiből próbálták volna historizálóvá tenni. „Ez egy vitatott pótmunkatétel a vállalkozóval. Egy 10 milliárdos nagyságrendű vita van ennek a műszaki tartalmáról” – mondta. Magyar Péter miniszterelnök hozzátette, hogy a lépcsősort „Don Batidának”, azaz Lázár Jánosnak köszönhetjük, az ő fantáziáját dicséri ez. „Se lépcső, se Polt Péter” – mondta Magyar. Mivel az Alkotmánybíróság nem költözik ide, ennek az épületnek is felülvizsgálják a belsőépítészetét.

A májusig a miniszterelnök, illetve a Miniszterelnökség épületeként szolgáló Karmelitának keresik az új funkcióját. Vitézy szerint alapvetően kulturális hasznosításban gondolkodnak. Az épület színháztermében, ahol korábban a kormányinfók voltak, koncertek, rendezvények tarthatók, de más kulturális funkciója is lehet az épületnek. Erről a miniszter részletes javaslatot ígért. A tervezésbe bevonják majd a turisztikai és kulturális szakmát, illetve a közvéleményt is.

A kormány ezeket a projekteket, azaz a folyamatban lévő kivitelezési terveket most átvilágítja, megpróbálják megtalálni a fedezetet a már leszerződött munkákra, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ne torzó maradjon, illetve több épületnek jövőbeli funkciót kell majd találni.