Laczó Adrienn volt bíró szerint Sulyok Tamás leváltása a jogállam visszaállítása

Sulyok Tamás elmozdítása és az országgyűlési képviselői mandátum 12 évben való korlátozása is téma volt Krug Emília Szinten túl című műsorában, aminek Laczó Adrienn egykori bíró, az ukrán pénzszállítók és Szabó Bence százados ügyvédje volt a vendége. A Fidesz úgy keretezi a közjogi méltóságok elmozdítását, hogy a Tisza a Rákosi érához hasonló diktatúrát épít. Sulyok Tamás köztársasági elnököt egy Alaptörvény-módosítással távolítanák el, Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét pedig nyugdíjaznák a 70 éves korhatár visszaállításával. Laczó Adrienn azzal az értelmezéssel ért egyet, hogy a magyarok nagy többsége arra szavazott, hogy a Tisza távolítsa el a NER-bábokat és szerezze vissza az ellopott közvagyont. Szerinte Magyar Péter nem árult zsákbamacskát a kampányban, csak azt hajtja végre, amit korábban megígért. A Tisza kétharmados felhatalmazása mellett nem tartja eltúlzottak ezeket az eszközöket, hiszen a választás óta még nőtt is a Tisza támogatottsága.

A lemondásra felszólított közjogi méltóságok úgy kerültek pozícióba, hogy a Fidesz visszaélt a kétharmaddal, és azért választotta őket, hogy ne jogállami módon működjenek, mondta az egykori bíró. „Az ő leváltásuk a visszaállítása a jogállamnak.” 2010-ben nem ez volt a helyzet, Gyurcsány Ferenc és az MSZP-SZDSZ kormány nem diktatórikus eszközökkel kormányzott, most viszont mindenki pontosan tudja, miért Sulyok Tamást választották meg köztársasági elnöknek. Míg Nagy Gábor Bálintot úgy választották meg kilenc évre legfőbb ügyésznek, hogy előtte lemondatták Polt Pétert, akiből aztán az Alkotmánybíróság elnöke lett.

Nem tartja személyre szabott jogalkotásnak, hogy az Alaptörvény 17. módosításával megszűnik Sulyok Tamás megbízatása. Az lenne személyre szabott jogalkotás, ha egy általános érvényű szabályt jogszabályt hoznának azért, hogy pozícióba jutassanak egy bizonyos személyt. Szerinte ez történt Varga Zs. András esetében, aki egy törvénymódosításnak köszönhetően lehetett a Kúria elnöke. Köztársasági elnökből pedig csak egy van, miközben Sulyok Tamásnak megvolt a lehetősége az elmúlt két évben, hogy bizonyítsa alkalmasságát. „Nem lehet máshogyan eltávolítani, mert nem lehet azt mondani, hogy minden köztársasági elnök mondjon le.”

Arra számított, hogy a Tisza majd egyetlen deklaratív jogszabállyal távolítja el a közjogi méltóságokat, amiben kimondják, hogy olyan módon kerültek pozícióba és úgy gyakorolták hatalmukat, amit alkalmatlanná és méltatlanná tette őket posztjukra. Csalódott, hogy nem így történt, de érti, hogy bizonyos dolgokat nehezebb megmagyarázni az Európai Uniónak. Sulyok Tamás elmozdítása politikailag fontos a Tiszának, mivel a NER emblematikus figurája lett.

A képviselői mandátum 12 évben történő korlátozásával szembeni egyik kritika, hogy ez a választójog korlátozása. Laczó szerint ezzel nem a népet korlátozzák, hiszen most sem lehet kiskorút vagy börtönviselt személyt megválasztani képviselőnek. „Nem a népfelség van korlátozva abban, hogy azt választ, akit akar. Hanem a pártok, hogy azt indítsák, aki már 16-20 éve ott van.” Egyetért azzal, hogy az nem jó, ha „kialakulnak ilyen élethosszig politikusok”, mert idővel elveszítik a kapcsolatot a valósággal. Szerinte a fideszes képviselők „sehol sem lesznek 2030-ban”, valójában a Tisza saját magát korlátozza a javaslattal.

Magyar Péter a Tisztítótűz nevű művelet meghirdetésekor az olasz maffiához hasonlította a Fidesz kormányzását. Laczó Adrienn annyiból nem tartja túlzásnak a párhuzamot, hogy szerinte „egy nagyon kiterjedt és nagyon mélyre bebetonozódott bűnszervezet” irányította Magyarországot, aminek legfőbb célja a hatalomban maradás volt. „Ehhez az égvilágon mindent, a hegedűst, a szobrászt, a vállalkozót, a gázszerelőt mind pénzelték. Abból a pénzből, amiből utakat lehetett volna építeni, vonatsíneket felújítani, légkondit venni. Ezt a pénzt tőlünk elvették.”

Beszélt saját bírói tapasztalatáról is. Azt mondta, bíróként nehéz megélni, hogy tudja, milyen disznóságok történnek, de nem azok az emberek ülnek a vádlottak padján, aki az igazán komoly bűncselekményeket elkövették. „Egy költségvetési csalási ügyben szintek vannak, fölülről a második-harmadik szinten megállt a vádemelés.” Ez alapvető élménye volt az összes olyan ügyénél, aminek köze volt a politikához, nagyon sokszor látszott, hogy az ügyészség nem akart nyomozni. Az általa képviselt Szabó Bence százados is azért hagyta ott a NAV-ot, mert nem vette be a gyomra, hogy „bizonyos emberek érinthetetlenek”. A legtöbb ügyész pontosan tudja, hogyan kéne dolgozniuk, ezért elég lesz lecserélni a vezetőket ahhoz, hogy jól működjön a szervezet, mondta.

A Nemzeti Kulturális Alap 17 milliárdos támogatásainak ügyéből is látszik, hogy a hatóságok tudnak dolgozni, ha hagyják őket. Laczó Adrienn elmondta, hogy pár hónapja a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgató-helyettesének megbízásából tett feljelentést a kiosztott támogatások miatt. Ezután Laczó szerint „villámgyorsan” kijelölték a Bács-Kiskun vármegyei NAV-ot a nyomozásra, és a tanúmeghallgatások is nagyon hamar megtörténtek. Büntetőjogilag nehéz vitatkozni azzal, hogy egy kulturális grémium támogatásra méltónak tart egy művészt, csakhogy ebben az ügyben szándékosan többszáz milliót osztottak ki egyszerűsített módon.

„Körülbelül azt kellett leírni, hogy kérek pénzt, és adtak. Az eljárásrendből látszik, nem az volt a cél, hogy az NKA céljainak megfelelőnek költsék el a pénzt, hanem hogy a Fideszt pártoló művészek jussanak pénzhez.”

Szerinte a nyomozás nagyon könnyen el fog jutni Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszterhez, akihez az NKA tartozott. Nehezebben bizonyítható, hogy kik találták ki ezt az egész pénzosztó rendszert, de biztosan lesznek az alsóbb szintekről, akik beszélni fognak. „A Cosa Nostrát is akkor lehetett felszámolni, amikor elindultak a kibeszélések.”

Az aranykonvoj ügyéről az mondta Laczó Adrienn, hogy Orbán Viktor utasítására foghatták el a magyar hatóságok az ukrán pénzszállítókat. A Telexhez eljutott információk is ezt támasztják alá. Szerinte ha ez bebizonyosodik, könnyen megállhat Orbán Viktor büntetőjogi felelőssége. Ez esetben hivatali visszaélés, de akár a terrorizmus gyanúja is felmerülhet. A terrorcselekmény egy esete, amikor valaki jelentős anyagi javakat szerez meg, és egy államhoz vagy nemzetközi szervezethez intézett követeléstől teszi függővé a visszaadását. Laczó felidézte, hogy Lázár Jánosnak volt olyan kijelentése, hogy Ukrajna addig nem kapja vissza a lefoglalt pénzt, amíg nem nyitják meg a Barátság kőolajvezetéket. Véleménye szerint a legfőbb ügyésznek már rég le kellett volna mondania az aranykonvoj ügye miatt. Valószínűnek tartja, hogy a legfőbb ügyész megpróbálta megállítani a nyomozást egy olyan szinten, ahol az ő és a felette lévő állami vezetők felelőssége nem merül fel, miközben vannak bizonyos ügyészek, akik teljes egészében fel akarják deríteni az ügyet.

A Tisza egyik legfőbb választási ígérete a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása volt, amiről már meg is jelent a törvényjavaslat. A hivatalról azt mondta Laczó Adrienn, hogy az ügyészségen belül is létre lehetne hozni egy vagyonvisszaszerzéssel foglalkozó osztályt, de az nem lenne politikailag annyira látványos, ráadásul az emberek elvesztették bizalmukat a meglévő intézményekben. Szerinte nem baj, ha van egy hivatal, ami koncentráltan csak közpénzeket érintő ügyekkel foglalkozik. A mátrai erőmű lehet az egyik olyan ügy, amivel elindulhat az új szervezet, később pedig már folyamatban lévő ügyeket is magukhoz vonhatnak.

A saját jövőjéről azt mondta, hogy biztosan nem lesz újra bíró, mert nem elég pártatlannak lenni, annak is kell látszani. „Nem látszom pártatlannak, hiába tudom, hogy képes lennék, az nem elég. Nem örülnék egy bíró kolléga vagy egy ügyvéd helyében, ha én ülnék a pulpituson, mert a saját döntésem miatt elhelyeztek egy palettán.”