Karácsonyék néhány kivétellel minden közterületi hirdetést betiltanának, az összes budapesti óriásplakát lekerülhet

Néhány kivétellel teljes egészében betiltaná a budapesti közterületi plakátolást a Főpolgármesteri Hivatal társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezete, amelyről június 26-i ülésén dönthet a Fővárosi Közgyűlés. A rendelettervezet radikálisan átalakítaná Budapest városképét, megszabadítaná a várost az azt terhelő reklámok többségétől, közben viszont egy sor reklámcégnek nagyon fájó bevételkiesést jelentene – ami miatt ők most értelemszerűen nem örülnek.

Az áprilisi választást megnyerő Tisza Párt képviselőinek egyik elsőként benyújtott törvényjavaslata teljesen újraszabályozza a magyarországi közterületi reklámfelületek működését. A június másodikán benyújtott javaslat betiltaná a reklámhálókat, a gigaplakátokat, és a szabadon álló citylight reklámfelületeket, megtiltaná új hirdetőoszlopok telepítését, a szabályozás további lehetőségét pedig az önkormányzatok kezébe adná.

Bár a törvényjavaslatról a parlament csak június 23-án kedden szavaz, Karácsony Gergelyék nem várták meg ezt a kört, és már június 19-én pénteken társadalmi egyeztetésre bocsátották a saját rendelettervezetüket. A dokumentum megelőlegezi, hogy a parlament kedden megszavazza a Tisza három képviselőjének törvényjavaslatát, és az abban szereplő felhatalmazással élve nagyon nagy részben kitiltja Budapestről a közterületi reklámokat.

Karácsonyék javaslata – amelyről a tervek szerint pénteken szavaz majd a Fővárosi Közgyűlés – teljes egészében megtiltja Budapesten a közterületeken és a közterületekről látható magánterületeken:

• az óriásplakátokat és rollup óriásplakátokat;
• a reklámhálókat és építési reklámhálókat;
• a digitális billboardokat, valamint a backlight, prizma, cityboard, midilight kategóriába eső reklámfelületeket;
• és a nagy méretű, kis méretű és közepes méretű egyedi reklámeszközöket.

A rendelettervezet értelmében ezeken kívül teljes tilalom vonatkozna a reklámok kihelyezésére tűzfalakon, telefonállomásokon, segélykérő telefonokon, falakon, kerítéseken, kioszkokon, valamint utasvárók, aluljárók és épületnek nem minősülő építmények felületein. Szintén teljesen betiltják a digitális formátumú reklámok elhelyezésére alkalmas információs vagy más célú reklámeszközöket és hirdetőoszlopokat.

A rendelettervezet a teljes plakáttilalom alól három kivételt engedélyez. Az egyik ezek közül az utasváró részét képező citylight reklámfelület: ezek azok a belülről megvilágított reklámok, amelyek jellemzően a busz- és villamosmegállók oldalaiban vannak.

A rendelettervezet betiltja az egybefüggő felületet képező tetőreklámokat, engedélyezi viszont a „szerkezetileg betűkből, számokból vagy grafikai jelekből” álló tetőreklámokat, illetve azokat, amelyek olyan felületet képeznek, amelynek külső határvonala betűkből, számokból vagy grafikai jelekből áll. Ezek a nem egybefüggő, úgynevezett vonalas tetőreklámok – amelyekből Budapest belvárosában történelmileg is rengeteg volt – maradhatnak tehát.

A rendelettervezet a város nagy részében betiltaná a hirdetőoszlopokat, azok nagyon nagy részét tehát a rendelet megszavazása esetén le kellene szerelni. Karácsonyék javaslata szerint ilyenek csak néhány közterületen maradhatnának: a Nagykörúton, a Kiskörúton, a Bajcsy-Zsilinszky úton, az Andrássy úton, a Rákóczi út és az Üllői út belső szakaszán, valamint ezek kereszteződéseiben.

A rendelettervezet azzal indokolja ezen helyszínek kiválasztását, hogy a „hirdetőoszlopok korlátozott számban a belvárosi sugárutakon a történelmi városkép részét képezik.” Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója egy pénteki sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy ezzel a Budapest területén lévő hirdetőoszlopok 80 százalékát leszedetnék, azok mindössze 20 százaléka maradhatna fenn. Újak telepítését a Tisza törvényjavaslata lehetetleníti el.

Karácsonyék rendelettervezetében szerepel egy olyan kivétel is, amelynek értelmében ezek a szabályok a metró földfelszín alatti területére – tehát a megállók és a mozgólépcsők területére – nem vonatkozik. A tervezet indoklása szerint onnan azért nem tiltják ki a plakátokat, mert ott „a városképi szempontok ilyen módon való érvényesülése nem indokolt”.

A Főváros radikális javaslata a piac szereplőinek értelemszerűen nem tetszik, a City Next és Screenposter digitális táblákat fejlesztő és forgalmazó Sensomedia egy, a Telexnek eljuttatott állásfoglalásában „érdemi, számszerű hatástanulmány nélküli értékrombolásnak” nevezte azt. Közleményük szerint „a fővárosi rendelettervezet jelenlegi formájában nem csupán a reklámszennyezés ellen lép fel, hanem egy tollvonással kiszoríthatja a jogszerűen telepített, modern, digitális városi kommunikációs infrastruktúrát is”.

A Sensomedia közlése szerint az ő felületeiken reklámok mellett közérdekű kommunikáció is zajlik, az elmúlt években például a BKK-nak több mint 3 millió percnyi közlekedési, a BRFK-nak pedig 1,37 millió percnyi rendvédelmi kommunikációját jelenítették meg. Ettől a lehetőségtől a főváros és hatóságok a tervezet értelmében elesnének. Ezeken a felületeken ráadásul soha nem zajlottak olyan gyűlöletkeltő kampányok, amelyeket a Tisza a saját törvényjavaslatával betiltana – szemben a sugárutakon megmaradó Mahir-oszlopokkal.

A rendelettervezet egyik érdekes pontja a gazdasági és költségvetési hatásokról szól, aszerint a „javaslat elfogadása esetén a reklámpiac érdemben rendeződik át, annak teljes tortája azonban várhatóan nem csökken”. A Sensomedia közleménye szerint azonban a rendelettel betiltandó reklámfelületek bevételt jelentenek a fővárosnak és kerületeinek – azok tiltása tehát bevételkiesést jelent az amúgy is anyagi gondokkal küzdő fővárosnak. A cég szerint a fővárosi rendelet néhány napos társadalmi egyeztetése nem biztosít kellő időt a javaslat szakmai egyeztetésére, amelyhez szerintük hónapokra lenne szükség.

A javaslatot jelenleg a főváros honlapján lehet véleményezni. A javaslatról a tervek szerint – és a Tisza törvényjavaslatának megszavazása esetén – június 26-án pénteken szavazna a Fővárosi Közgyűlés. A rendelet október elsején lépne hatályba, a most kint lévő reklámok többségét tehát addig kellene leszedni.