Almási-Tóth András szerint szexuális abúzus nem történt, csak a „18-as karikás” rendezése miatt alakult ki bizalomvesztés a Zeneakadémiával
A Telex megkeresésére Almási-Tóth András rendező azt mondta, hogy semmilyen szexuális abúzus nem történt, mindössze annyit jelzett egy hallgató, hogy nem szeretné megcsinálni azt a próbán felmerült ötletet, hogy egy nyakörvre kötött pórázon húzza őt a partnernője. A rendezőt kedd este telefonon értük el, és a vádakra reagálva azt mondta, 16 év után azért távozik a Zeneakadémiáról, mert a „18-as karikás” operavizsga-rendezése miatt bizalomvesztés alakult ki közte és az intézmény között.
Varga-Tóth Attila operaénekes hétfőn a közösségi oldalán azt állította, hogy Almási-Tóth Andrást szexuális abúzus miatt azonnali hatállyal kirúgták a Zeneakadémiáról. Varga-Tóth ennél több részletet az ügyről nem osztott meg, arról írt még, hogy az Operaházban fiatalon ő is egy olyan világot tapasztalt meg, „ahol minden a szexről, a drogokról és a hatalmi játszmákról szólt”, és felelevenített egy korábbi próbafolyamatot Almási-Tóth-tal, amelyben szerinte a rendező megalázó és kiszolgáltatott helyzetbe hozta, és többször tett neki szexuális tartalmú, kétértelmű és obszcén megjegyzéseket. Varga-Tóth posztja alatt számos támogató üzenet jelent meg, néhányan szintén hasonló élményekről számoltak be.
Keddre megérkezett a Zeneakadémia válasza is, ebben azt írták, közös megegyezéssel szüntették meg Almási-Tóth András közalkalmazotti jogviszonyát. Mindezt azzal indokolták, hogy „az idei végzős operaénekes hallgatók tanulmányait lezáró Operavizsga próbafolyamata során olyan szabályszegésekre derült fény a rendezői koncepció és annak megvalósítása kapcsán, amelyeket a Zeneakadémia nem tolerál, és amelyek nem összeegyeztethetők az egyetem szellemiségével és eljárásrendjeivel.” Az Operavizsga előadásának adatlapjáról azóta lekerült Almási-Tóth neve.
Almási-Tóth András is elmondta, szerinte mi történt. A három Lorenzo Da Ponte-operából és Mozart operajeleneteiből készített, Fluidity című operavizsga a rendezői elképzelései szerint a gender kérdésével is foglalkozott volna, a főszereplője pedig a genderfluid, nem-bináris Kerubin karaktere volt.
„Ez a jelenlegi magyar törvények szerint 18-as karikás produkció, és bár 18-as karikás operavizsgák korábban is voltak, a rektor szerint most túl későn szembesült ezzel.
Ezután a kérésére kihagytam belőle bizonyos részeket, de a genderprobléma mint lényeg megmaradt.” Ekkor Almási-Tóth szerint a vezetőség úgy döntött, hogy az operavizsgát ilyen formában nem engedélyezik, helyette azt koncertszerűen tartják meg, emiatt viszont olyan bizalomvesztés alakult ki közte és az intézmény között, hogy 16 év után közös megegyezéssel távoznia kellett a Zeneakadémiából.

Kérdésünkre, hogyan lehet, hogy a szinte védjegyszerű, meztelenséggel és szexualitással operáló, „18-as karikás” rendezéseire a Zeneakadémia csak most figyelt fel, Almási-Tóth azt válaszolta, Meláth Andrea tanszékvezető most árulta el, hogy évek óta kiállt a módszere mellett annak ellenére, hogy mindig probléma volt ezekből. „Mondtam neki, hogy pedig ez még sokkal visszafogottabb vizsga lett volna, mint akár a tavalyi Grimm mesék.”
Almási-Tóth a munkamódszereiről azt mondta, a kezdetektől fogva az volt az alapvető tanári koncepciója, hogy
„a hallgatókat nagyon fel kell szabadítani, hogy gátlástalanul tudjanak a színpadon létezni – abban az értelemben, hogy hogy ne legyenek feszélyezve”.
Szerinte a tanári kar is azt jelezte vissza neki a vizsgák után, hogy ez a felszabadultság a hallgatók énektechnikájára is jó hatással van. „Hogy én bármikor is megsértettem, vagy vagy kényszerítettem volna hallgatókat, ezt nem gondolom. Erre nagyon vigyázok is, hogy mindig legyen mellettem egy intim koordinátor”.
A rendező azt állította, a Fluidity próbáin is ott volt vele az állandó intim koordinátor munkatársa, aki segített kidolgozni az érzékenyebb jeleneteket, miközben folyton kérdezgette a szereplőket, hogy valami nem kellemetlen-e nekik. A rendező szerint egyetlen hallgatótól érkezett jelzés. „Az egyik jelenetben a női partner megkötözte Don Giovanni kezét és kihúzta a színpadról, majd a próba végén felmerült, hogy ugyanezt megcsinálhatnák egy nyakörvre rögzítve is. Másnap reggel a hallgató azt mondta, ezt ő nem szeretné, mert kellemetlen neki, hogy így marad majd meg az emberek emlékezetében, hogy őt egy pórázon vezették ki.”
Almási-Tóth szerint a pórázon vezetésnek viszont semmilyen szexuális tartalma nem volt, és végül ki sem próbálták. „Szexuális abúzusról egyáltalán nem volt szó. Annyi történt, hogy a fiú felhívta a tanszékvezetőt, hogy felmerült ez az ötlet, mire az azt tanácsolta neki, hogy mondja nekem azt, hogy ez nem szeretné. Ez másnap reggel megtörtént.”
A rendezőt megkérdeztük arról is, mit gondol Varga-Tóth Attila állításairól, amelyek szerint Almási-Tóth a 2020-as operaházi közös munkájuk alatt megalázta és szexuális megjegyzéseket tett neki. A rendező ezt „félreértésnek” nevezte, vagy szerinte legalábbis az énekes rosszul emlékszik, majd hozzátette:
„Őszintén sajnálom, ha Attila így érezte, mert én azt a próbaidőszakot csodálatosnak éltem meg.”
Szerinte ha korábban jeleztek is neki olyasmit, hogy az énekesek megalázónak élnek meg egy helyzetet, akkor változtatott azon, és senkire nem erőltetett rá semmit, sőt mindig arra sarkallta a hallgatóit is, hogy ha ilyesmit élnek meg, szóljanak neki.
Varga-Tóth esetéből a rendező azt a tanulságot vonta le, hogy az attitűdje, például hogy rendszeresen poénkodik a próbák alatt, néhány énekesnek félreérthető lehet. Szerinte azt a fajta rendezői színházat, amit ő képvisel, posztgraduális képzésben lenne érdemes folytatnia ezután, például a Marton Évával közösen alapított Nemzetközi Opera Stúdióban.
Korábban a Magyar Állami Operaház is kiadott egy közleményt az ügyben, amelynek Almási-Tóth szintén a vezető munkatársa volt, és amelynek tehát egy próbafolyamatára utalt Varga-Tóth a posztjában. Az Operaház azt írta: a vádak súlyosságára tekintettel az ügyet kiemelt figyelemmel kezelik, más intézmény személyügyi döntéseiről viszont nem jogosultak nyilatkozni. Minden olyan jelzést komolyan vesznek viszont, ami „a munkavégzés méltóságát, a biztonságos alkotói környezetet vagy a hatalmi helyzettel való visszaélés lehetőségét érinti”. Végül megjegyezték, hogy hozzájuk korábban semmilyen bejelentés nem érkezett Almási-Tóth munkájával kapcsolatban.
Varga-Tóth Attila azt mondta, a poszttal az volt a célja, hogy felhívja a figyelmet az operaszínpadokon is létező, káros jelenségekre, és hogy követ dobjon az állóvízbe.
Almási-Tóth pedig azoktól a sajtóorgánumoktól, amelyek az ő vagy a Zeneakadémia megkérdezése nélkül hozták le a szexuális abúzusról szóló állítást, helyreigazítást kér majd.