Folyamatosan költöztetik a javítóintézetekben élő gyerekeket az intézmények
A tanév közben is egyik intézményből a másikba helyezik át a javítóintézetben élő gyerekeket, a bezárt Szőlő utcai intézmény egykori lakóin kívül január óta 70 gyereknek kellett átköltöznie, értesült a Népszava. Az Aszódi Javítóintézetben jelenleg 87, a Debreceniben 117, a Nagykanizsaiban 50, a Rákospalotaiban 40 fiatal nevelkedik, január 1-je óta pedig az Aszódi Javítóintézetből 9, a Rákospalotaiból 0, a Nagykanizsaiból 23, a Debreceniből 38 fiatal került át másik intézménybe.
A lap szerint az aszódi javítóintézet dolgozói sem értik, mi az intézkedés oka vagy pedagógiai alapja, sőt azt sem tudják, dolgozókként ők hova fognak tartozni és ki irányítja a munkájukat. Ezt a bizonytalanságot szerintük a gyerekek és a felnőttek is nehezen viselik.
A javítóintézetek irányítása és a fenntartása 2025 decemberében került a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságához (BVOP) a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól, a BVOP pedig a lapnak a folyamatos költöztetéssel kapcsolatban azt válaszolta: „a fiatalkorúak intézmények közötti áthelyezése minden esetben szakmai és jogszabályi szempontok figyelembevételével történik”. Az elhelyezéseknél a fiatalkorú jogállását, az intézmények feladatellátási rendjét, kapacitását, működési és biztonsági szempontjait, és a hozzátartozókkal való kapcsolattartás biztosítását mérlegelik.
A BVOP szerint a Szőlő utcai javítóintézetről munkáltatói tárgyalásokat folytattak az intézmény közalkalmazotti tanácsával a jogutód nélküli megszüntetésről, és más beosztásokat is felajánlottak a munkavállalóknak.
Az Orbán-kormány egy januári rendeletben döntött arról, hogy átalakítják a javítóintézeti rendszert, ennek első lépéseként pedig bezárják a Szőlő utcai Budapesti Javítóintézetet. Azt tervezték, a bezárás után létrehoznak egy új, országos hatáskörű javítóintézetet, ami majd átveszi a további, megszűnő javítóintézetek feladatait is, ezzel egységesebb és hatékonyabb lesz a működésük.
A napokban jelent meg a Hintalovon Alapítvány 10. gyermekjogi jelentése. E szerint 2024-ben 33,8 százalékkal emelkedett a szexuális bántalmazásban érintett gyerekek száma és 2025 volt az az év, amikor a magyar társadalom legszélesebb körben szembesült azzal, hogy nem bántalmazásokat látni a rendszerben, hanem egy bántalmazó rendszer működését.
