Lebontották a 145 éves szegedi közraktárak egyik épületét
Elkezdték lebontani a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kezelésében álló, az 1880-as években épült MÁV-közraktárakat. A két épület közül a 120 méter hosszú kisebbiket nagyrészt lebontották péntek reggelre – derült ki a Szegeder helyszíni szemléje során. A 180 méter hosszú, a Tisza-töltéshez közelebb eső nagyobb épülethez egyelőre nem nyúltak hozzá a munkagépek.
A két hosszú téglaépület az egykori Tisza teherpályaudvar területén, a szegedi Nagyállomástól északra, a Tisza jobb partján áll(t). A területet 2024 októberében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. adta az SZTE tulajdonába. Az egyetem oktatási és kutatási célokra hasznosítaná, közvetlenül a tervezett harmadik Tisza-híd és a jövőbeli intermodális csomópont mellett. A volt teherpályaudvar Szeged egyik legértékesebb barnamezős zónája.
A most lebontott raktárépület része volt annak az épületegyüttesnek, amely az 1880-as évek elején, a fővárosi után az ország első vidéki közraktáraként épült. A budapestit részben megőrizték, ma itt működik a Bálna.
A 19. század végén a közraktár nem egyszerű árutárolót jelentett, hanem olyan jogilag szabályozott kereskedelmi-pénzügyi intézményt, ahol a gabonát és más nyersanyagot hivatalosan nyilvántartották, és erről hitelfedezetként is használható közraktári jegyet adtak ki. A Tisza-pályaudvar ezt a logisztikai csomópontot képviselte Szegeden, vasúti, vízi és banki háttérrel.
A bontás azért érdekes, mert a közel 150 éves épületekről közlekedés- és gazdaságtörténeti múltjuk ellenére sem készült előzetes örökségvédelmi vagy ipartörténeti értékelés. Az új tulajdonos SZTE nem rendelt el ilyen vizsgálatot, pusztán a bontási kiviteli tervben a tervező nyilatkozott arról, hogy az érintett épületek egyike sem áll műemléki vagy építészeti örökségvédelem alatt.
Miután az egyetem átvette a MÁV-tól az ingatlant, elfogadta az akkor fennálló jogi állapotot, hogy az épületek nem állnak védelem alatt. Azt a kérdést viszont, hogy az épületeknek egészben vagy részben örökségvédelmi védelem alá kellene-e tartozniuk, és később hasznosíthatnák-e egy sokszínűbb és gazdagabb fejlesztéshez, az egyetem nem vetette fel.
A területen az SZTE többfunkciós, oktatási-kutatási célú városnegyed kialakítását tervezi. A koncepciók kidolgozása az egyetem közlése szerint még zajlik, konkrét beépítési tervek egyelőre nincsenek – a területet előbb mindenestül letakarítják.
Az ügyben csütörtök este megszólalt Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is, aki azt mondta: ismeri az ügyet és olvasta az erről szóló cikket. „Tájékozódni fogok az illetékes szerveknél.” A miniszter szerint az építésügy miatt a tárcának lehet érintettsége. Vitézy csütörtökön vette át a minisztérium vezetését Lázár Jánostól.
A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
