Kijött a közlöny, kiderült, melyik miniszter felel majd az önkormányzatokért, a lakáspolitikáért és az adókért
Szerdán késő este megjelent a Magyar Közlöny idei 46. száma, amelyben 62 oldalon keresztül részletezik, hogy a kormány mely tagjai milyen feladatkörökkel és milyen hatáskörökkel rendelkeznek majd. A közlönyben más rendelet ezen kívül nincs, a szerdai kormányülésen született döntéseket Magyar Péter bejelentése szerint csütörtökön egy újabb közlönyben adják majd ki.
A feladat- és hatáskörökről szóló rendelet szerint a miniszterelnök:
- képviseli a kormányt általánosan és az Európai Tanácsban;
- meghatározza a kormány általános politikáját és irányítja annak végrehajtását;
- meghatározza és koordinálja a miniszterek tevékenységét;
- hívja össze és vezeti a kormányt.
A dokumentum szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszternek – Ruff Bálintnak – viszonylag széles feladatköre lesz, ő felel például:
- az általános politikai koordinációért;
- az európai uniós ügyek koordinációjáért;
- a kormányzati kommunikációért;
- és a közszolgálati életpálya kidolgozásáért.
A rendelet külön foglalkozik a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának feladataival. Tóth Péter aszerint felelős a miniszterelnök nemzetbiztonsági, honvédelmi, valamint rendvédelmi tevékenységének koordinálásáért, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásának koordinálásáért.
A rendelet értelmében Gajdos László élő környezetért felelős miniszterhez kerül a hulladékgazdálkodás, a környezetvédelem, a vízgazdálkodás és az erdőgazdálkodás. Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter megkapja a Paksi Atomerőmű bővítésének feladatát, ami az előző kormányban a külügyhöz tartozott.
Fontos gazdasági feladatok, például az adópolitika és a nyugdíjpolitika ugyanakkor nem Kapitányhoz, hanem Kármán András pénzügyminiszterhez kerülnek. Szintén ő felel majd az állami vagyon felügyeletéért, a közbeszerzésekért, a lakáscélú állami támogatásokért és a szerencsejáték szabályozásáért.
A kormányon belül Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is viszonylag széles feladatkört kapott, hozzá tartozik a közlekedés és az állami beruházások mellett a lakáspolitika, a területrendezés, az útdíjfizetés, a rozsdaövezetek fejlesztése és az építésügyi szabályozás.
Orbán Anita külügyminiszter kapja majd a rendelet szerint a külpolitikán kívül a külföldi magyar kulturális intézeteket, a polgári hírszerzési tevékenység irányítását és az üldözött keresztények megsegítését, valamint a Hungary Helps program megvalósítását. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter feladata lesz a felnőttképzés, a felsőoktatás és a köznevelés felügyelete.
A korábban a gazdasági minisztériumokhoz tartozó közfoglalkoztatás és foglalkoztatáspolitika az új kormányban Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszterhez fog tartozni. Ő felel emellett a szociálpolitikáért, a társadalmi felzárkózásért és a családpolitikáért is.
Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter felel majd az európai uniós források felhasználásáért, az önkormányzatokért és az önkormányzatok törvényességi felügyeletéért. Szintén ő felel majd a területfejlesztésért, a közigazgatás-szervezésért és a vidékfejlesztésért.
A rendeletben szerepel, amit Magyar Péter már korábban bejelentett, hogy négy miniszternek vétójoga lesz a jogszabályok megalkotásában. Ők az egészségügyi miniszter, az oktatási miniszter, az igazságügyi miniszter és a pénzügyminiszter.
A közlönyben az is szerepel, hogy mely minisztériumokat hogyan fogják rövidíteni. Így:
- a Miniszterelnökséget vezető miniszter esetében az MvM,
- az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter esetében az AÉM,
- az egészségügyi miniszter esetében az EüM,
- az élő környezetért felelős miniszter esetében az ÉKFM,
- a belügyminiszter esetében a BM,
- a közlekedési és beruházási miniszter esetében a KBM,
- a gazdasági és energetikai miniszter esetében a GEM,
- a honvédelmi miniszter esetében a HM,
- az igazságügyi miniszter esetében az IM,
- a külügyminiszter esetében a KüM,
- a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter esetében a TKKM,
- az oktatási és gyermekügyi miniszter esetében az OGYM,
- a pénzügyminiszter esetében a PM,
- a szociális és családügyi miniszter esetében az SZCSM,
- a tudományos és technológiai miniszter esetében a TTM,
- a vidék- és településfejlesztési miniszter esetében a VT
rövidítést kell majd alkalmazni. A rendelet már a kiadása utáni másnap, vagyis május 14-én csütörtökön hatályba lépett.