Az idei budapesti Európa-napi ünnepségnek már a programjába se jutott fideszes EP-képviselő

Mi, magyarok soha nem felejtettük el, hogy Európához tartozunk – jelentette ki vasárnap Lakos Eszter. A Tisza Párt európai parlamenti (EP-)képviselője a május 9-i Európa-nap és Magyarország május 1-i uniós csatlakozásának alkalmából évente megrendezett budapesti ünnepségen szólalt fel.

Ahogy azt Lakos felemlegette, május 9-re az országgyűlési alakulóülés került. (A tömeg miatt talán nem is baj, hogy a hagyományosan egyébként is vasárnapi, futóversennyel egybekötött Szabadság téri rendezvény nem egy napra esett a Kossuth téri kormányváltó ünnepléssel.)

A képviselő hangsúlyozta:

„Európához tartozunk, nem pedig Eurázsiához. A magyarok ezzel kapcsolatos meggyőződése mindenféle politikai kommunikáció ellenére megingathatatlan maradt.”

Ennek legmeggyőzőbb bizonyítékát az áprilisi választás eredményében látta. Úgy vélte, az EU sokaknak már nem csak egy elvont fogalom,

„Európa pedig legfőképpen nem ellenség, ellentétben azzal, amit a nemrég lecserélt politikusok »Brüsszelként« emlegettek”.

Magyarként Európához tartozni nem kényszer vagy politikai jelszó, hanem történelmi, kulturális és erkölcsi hovatartozás.

Aki arra lett volna kíváncsi, hogy erről mit gondolnak – vagy egyáltalán hajlandóak-e gondolni bármit – a fideszes képviselők, annak vasárnap csalódnia kellett. Korábban még volt, hogy miniszter is felszólalt az Európai Parlament (EP) Magyarországi Kapcsolattartó Irodájának és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének közös rendezvényén. A nagyjából fokozatosan leépülő kormányzati képviselet a köszöntőknél 2022-re eljutott a helyettes államtitkári szintig, tavaly pedig kimerült abban, hogy Bóka János EU-ügyi miniszter is futott. Akkor legalább még kormánypárti EP-képviselő akadt a hivatalos programban – igaz, Deutsch Tamás az utolsó pillanatban lemondta a beszédét.

Idén ilyen probléma fel sem merülhetett, mert már a nyilvános programba se került fideszes EP-képviselő, holott kormánypártit és ellenzékit is hívni szokott a kapcsolattartó iroda. Arról még nem hivatalosan is csak nagyon diplomatikus nyilatkozatokat kaptunk, kin vagy min múlt ez, úgyhogy a választ az előzmények fényében mindenkinek a fantáziájára bízzuk.

A futóversenynél is megszakadt egy hagyomány: eddig annyi kilométeres volt a táv, ahány éve uniós tag Magyarország. Ez az idő már olyan hosszúra nyúlt, hogy inkább megálltak egy félmaratonnál. Zupkó Gábor bizottsági képviselet-vezető a köszöntőjében elárulta, hogy a futás egyik ötletgazdája a nemrég tragikus hirtelenséggel elhunyt helyettese – egyben világutazó blogger –, Perger István volt. Az emlékére róla nevezték el a nagyszínpadot, ahol koncertekkel, a téren pedig uniós és kormányzati intézmények, nagykövetségek különféle programokkal várják estig a látogatókat.

Mi az az Európa-nap?

1950. május 9-én javasolta Robert Schuman francia külügyminiszter, hogy gyakorlatilag egyesítsék a francia és német szén- és acéltermelést. Abban bízott, hogy a fegyvergyártási alapanyag közös kezelésével „anyagilag lehetetlenné válik” a nem sokkal korábban még egymás ellen háborúzó országok között az újabb konfliktus, és megteremthetik vele azt az alapot, amellyel konkrét eredményeken keresztül, fokozatosan integrálhatják Európát. Ebből a nyilatkozatból született az EU elő-elődje, az Európai Szén- és Acélközösség.