A Horn-, a Gyurcsány- és az Orbán-kormányok NKA-vezetői közös nyilatkozatban aggódnak a szervezet jövőjéért

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) négy egykori szakmai vezetője fogalmazott meg közös állásfoglalást, mivel szerintük „az elmúlt hetek hírei komoly mértékben rontották a Nemzeti Kulturális Alap jó hírét, a vele kapcsolatos közbizalmat”. A dokumentum négy szerzője mind az NKA egykori elnöke vagy miniszterek mellett dolgozó alelnöke, akik különböző kormányok delegáltjaiként dolgoztak a szervezetben, és mint fogalmaztak:

„közös bennük az NKA jövőjéért érzett, nem indokolatlan aggódás”.

A dokumentumot Török András (1996–1998, elnök), Harsányi László (2002–2010, elnök), L. Simon László (2012–2014, alelnök) és Lőrinczy György (2017–2020, alelnök) jegyzi, és azt lapunknak is eljuttatták.

„Kétségessé vált az NKA bizonyos döntéseinek szakmai megalapozottsága, valamint e döntéseknek a hatalomtól való függetlensége. Nem kívánunk a jelenlegi botrányos helyzet elemzésével foglalkozni, miközben ez a helyzet indított minket arra, hogy közösen is megszólaljunk” – írták, és innentől a nyilatkozatot változtatás nélkül közöljük:

„Vezetői tapasztalatainkra támaszkodva néhány alapelvet szeretnénk rögzíteni. Úgy véljük, hogy a Nemzeti Kulturális Alap fennmaradása létkérdés. Továbbra is a kultúrafinanszírozás korszerű, demokratikus működésű és a minőséget garantálni képes intézménye maradhat, ha biztosítják a következő feltételeket:

1. A Nemzeti Kulturális Alap legyen önálló, a kormányzati kulturális politikát is támogató, ám az azt képviselő minisztériummal és más intézményekkel koordinatív szereplőként működő szervezet.

2. A Nemzeti Kulturális Alap saját programját az azt vezető Bizottsága és a döntéshozó szakmai kollégiumai segítségével valósítja meg. A szervezeti autonómia egyik biztosítéka az NKA önálló elnöki státuszának visszaállítása.

3. A Nemzeti Kulturális Alap a támogatásaira vonatkozó döntéseit pályázati rendszerben, a szakmai kollégiumokon keresztül hozza meg. A kollégiumi kurátorok kiválasztásának a lehető legszélesebb nyilvánosság bevonásával, az adott kulturális terület szakmai szervezeteinek javaslatai alapján kell történnie.

4. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásokkal kapcsolatos döntései minden esetben a szakmai kollégiumok feladata. Kivételt képez ez alól az ún. miniszteri keret, amelynek mértéke a jövőben – javaslatunk szerint – az NKA támogatási keretének (amely a költségvetési támogatás fenntartási költséggel csökkentett összege) 10 százaléka legyen.

5. Érdemesnek tartjuk felülvizsgálni az olyan pénzügyi szabályzókat, mint a maradványtartási kötelezettség rendszere, amelyek jelentősen szűkítik az NKA-n keresztül szétosztható forrást.

6. Az új kormány megalakulását követően szükségesnek tartjuk az NKA szervezeti rendjét, a kurátorok kiválasztását, a döntési és ellenőrzési mechanizmusát stb. leíró rendelet és szabályzatok szakmai felülvizsgálatát.„

A közlemény előzménye, hogy a választások előtt az NKA egy kivételesen nagy összegű, 17 milliárdos kiemelt kulturális keretéből fideszes celebeknek és politikai kampányt folytató alapítványoknak juttatott sok millió forintos támogatásokat. A szervezethez tavaly nyár óta tömegével pályáztak sikeresen olyan szervezetek, amelyeknek nem sok közük volt a kultúrához, a pályázók egy részét pedig maga a minisztérium kérte fel, hogy nyújtsanak be igénylést, míg azokat a kérelmeket, amelyek nem illeszkedtek a megadott támogatási célhoz, a munkatársaknak át kellett írniuk közösségépítő/kulturális programokra.

A nyertes pályázók névsorán és a megítélt összegeken az NKA csúcsbizottságának több tagja is megdöbbent, noha azokat elvileg ők hagyták jóvá, és még az eddigi kultúrpolitikával szembeni kritikussággal nehezen vádolható bizottsági tag, Vidnyánszky Attila is úgy fogalmazott: „leesett az állam, hogy milyen pénzek mentek és kiknek”. Az ügy miatt több bizottsági tag is lemondott, elsőként Bús Balázs alelnök, majd Baán László, Both Miklós, végül Vidnyánszky Attila.

Hankó Balázs leköszönő kulturális és innovációs miniszter az ATV péntek esti adásában azt mondta, a támogatások kiosztása során jogszerűen jártak el, és úgy fogalmazott: „A kulturális döntések ízlésbéli kérdések. Azt kell, hogy mondjam, hogy akik a hazaszeretet, az életigenlés és a hagyományok mellett állnak, az alapvető kérdésnek kell lennie a kulturális döntések során, legalábbis mi ezt az elvet követtük.”

Magyar Péter azt ígérte, kivizsgálják az NKA pályázatait és ha szükséges, feljelentést tesznek.