Az Alkotmányvédelmi Hivatal volt tisztje: A szolgálat többször bizonyította, hogy a Fidesz furkósbotja

„Az, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal politikai ellenfelekre nem dolgozott, sajnos nem igaz.”

Ezt mondta a Partizán adásában Sebők Krisztián, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) egykori tisztje, aki az interjúban elmesélte, feltételezése szerinte az AH szigorúan belsős, magánéleti információkat adott ki róla a kormánysajtónak, miután „tiszás”-ként azonosították. Sebők később a Magyar Bírósági Végrehajtói Karhoz került, egy évvel a Völner-Schadl-botrány előtt, és szerinte szerepe volt abban, hogy Polt Péter ügyészsége elárulta, hogy Völner Pál volt igazságügyi államtitkár érintett az ügyben. A műsorban bemutattak egy hangfelvételt is, amelyen egy végrehajtó és vélhetően az AH egy tisztje beszélget, és amelyen elhangzik Magyar Péter neve is.

A jogász végzettségű Sebők Krisztián 2002-ben lett az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal hivatásos tisztje, majd 2016-ban őrnagyként szerelt le az akkor már Alkotmányvédelmi Hivatalra keresztelt szolgálattól. Ő volt az egyike a Magyar Nemzet március 24-i lejárató cikkének, amelyben Buda Péter és Katrein Ferenc mellett olyan, „a Tisza környékén megjelenő” nemzetbiztonsági szakértőnek nevezték, akinek az „alkalmatlansága vagy botrányai miatt távoznia kellett a szolgálatoktól”.

A lap azt állította, Sebőköt egy magánéleti ügy miatt távolították el a szervezetből, Sebők pedig azt feltételezi, az AH szivárogtatta ki a sajtónak azokat az információkat, amelyeket ő maga osztott meg korábban a belbiztonsági osztállyal. Márpedig ezek szigorúan belsős, minősített adatok, amiket a kormánysajtó szerinte karaktergyilkossághoz és a Tisza Párt támadásához használt fel. Holott Sebők szerint csak a Tisza 2024-es EP-kampányában vállalt szerepet, azóta semmilyen pozíciója nincs a pártnál. Sebők szerint ahogy Szabó Bence, úgy az ő esetében is kiderült, hogy a kormányzati állításokkal szemben az AH nem teljesen a jogszabályoknak megfelelve tevékenykedik.

„Az Alkotmányvédelmi Hivatal bebizonyította, hogy a Fidesz furkósbotja.

Elég, ha csak a Pegazus-botrányra gondolunk, és arra, hogy kémelhárító szervként tétlenül végignézte, hogy a Külügyminisztériumba az oroszok ki-bejárnak akadálytalanul. Innentől kezdve elég egyértelmű, hogy a Szabó Bence-ügy csak az i-re a pont” – mondta.

Sebők Krisztiánt titoktartás kötelezi, ezért konkrétumokat nem említhetett, de szerinte már az ő idejében is történt ilyen eset. Azt mondta, ha a hivatal politikusra nem is dolgozhat, arra van módja, hogy törvényesen titkos információgyűjtést alkalmazzon, ha gyanú miatt ez indokolt. Sebők ekkor egyfajta fikcióként mesélt el egy 2015-ös esetet, amikor egy ellenzéki politikus a szélsőséges kapcsolatai miatt a szolgálat látókörébe került, ezért nyomkövetőt helyeztek el az autójában és „betechnikázták” azt a vidéki kúriát, ahol egy rendezvényen részt vett. Mikor Gulyás Márton rákérdezett, hogy Toroczkai Lászlóról van-e szó, Sebők azt válaszolta, erre nem kíván reagálni, de szerinte az ilyenek lehetnek azok az esetek, amikor egy törvényes megfigyelést politikai okokból is felhasználnak. Úgy látta, 2010 után egyre átpolitizáltabb lett a közeg, végül 2016-ban felmondott.

Akik ellenálltak, fegyelmi eljárás indult ellenük

A végrehajtói karhoz 2020 szeptemberében került, ahol a kollégái már az első hetekben egy maffiaszerű működésről számoltak be: elmondták, hogyan juttatnak pénzért végrehajtói pozíciókat és az ellenőrzéseknél is különféle „sumákságok” mennek. Sebők ezért az információkat egy AH-s ismerősének jelentette, de semmilyen vizsgálat nem indult, és szerinte a Völner-Schadl-ügy tükrében elképzelhető, hogy ezt is magasabb politikai szintekről állították le.

Az egykori végrehajtó több anomáliáról is beszámolt. Például, hogy számos munkatársa olyan költségeket fizettetett ki magának az adósokkal, amelyek mögött nem volt valós teljesítés, többe közt a készkiadások jogszerűtlen felszámításával. Másrészt az egyes ügyeket irányítottan dedikálták, a politikailag kényes végrehajtások, például a Puskás Akadémia tao-pénzeivel kapcsolatos dokumentumok kiadási ügye az illetékes végrehajtótól szándékosan Schadl Györgyhöz került. Azok ellen pedig, akik ellenálltak a hivatali vezetés kéréseinek, fegyelmi eljárást indítottak és megváltak tőlük.

Sebők azt mondta, látva a rendszerszintű visszaéléseket és hogy belső kivizsgálásokra nem számíthat, 2020 végén felvette a kapcsolatot Hadházy Ákos független képviselővel, aki az egyike volt a nyilvánosságban, akik a témát felkarolták. Majd mikor 2021 novemberében robbant a Völner–Schadl-ügy, 2022 januárjában Sebők több ügyben is büntetőfeljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen. De hiába kért zárt adatkezelést, azaz nem volt nyilvános a személye tanúként, már másnap arra ment be a munkahelyére, hogy elromlott a laptopja, amit elvittek javításra, harmadnap pedig a hivatalvezető áthelyezte a panaszirodába. A hivatalvezető férje később elítélt lett a Völner–Schadl-ügyben, és a neve is többször szerepelt a nyomozati anyagban. A kérdésre, hogy szerinte mennyire érnek magasra az ügy szálai, Sebők azt mondta, csak a véleményét tudja megosztani:

„Kizártnak tartom, hogy legalább miniszteri vagy akár kormányfői szinten ne tudtak volna róla.”

Az interjú egy pontján bemutatták azt a Sebőktől kapott felvételt is, ami viszont már egy évvel korábban eljutott a Partizánhoz, de akkor forrásvédelmi okból nem használhatták, de most közzétették. Állításuk szerint ezen egy volt végrehajtó és egy polgári titkosszolgálati munkatárs, feltehetően egy AH-s tiszt beszélgetése hallható. A végrehajtó ebben arra utal, hogy a birtokában vannak olyan információk, amelyek terhelők lehetnek kormányzati szereplőkre, a tiszt pedig emlékezteti, hogy már tettek neki „vételi ajánlatot” mindarra, amije van, de kiderült, hogy „nem casht” akar, csak végrehajtó szeretne maradni. (A végrehajtót ugyanis ekkor már felfüggesztették, miután a korrupt működések miatt feljelentést tett.)

A tiszt a felvételen ezután arra kéri a végrehajtót, hogy egy írásos dokumentumban szedje össze, mi van a kezében, majd az AH-s azt mondja: „akár le is írhatod, ez sajtóérdeklődésű, ez büntetőügy, ez pletyka, ez meg, mit tudom én, a hasamra ütök, Magyar Péter”. Sebők szerint a felvétel alapján erős a gyanú, hogy a tiszt itt arra is utalhat, hogy próbáljon Magyarról terhelő bizonyítékokat szerezni. Ez pedig beleillik az elmúlt hetek történéseibe, hogy „a szolgálatok nem riadnak vissza attól, hogy az ellenzéki pártra és egyes szereplőire próbáljanak dolgozni.”

Sebők végül elmesélte, hogy miután Schadl György jóval áron alul vásárolt meg erzsébetvárosi önkormányzati lakásokat, a tulajdoni lapokból az derült ki, hogy az ingatlanokat zár alá vette a kiemelt személyek ügyében eljáró Központi Nyomozó Főügyészség. Hadházy Ákos ekkor kérdéssel fordult Polt Péterhez, aki ezután jelentette be, hogy Völner Pál igazságügyi államtitkár az ügyben érintett személy. Sebők szerint eléggé valószínű, hogy az ügyészség a kérdésük miatt „menekült előre”, ezért elárulták a nevet.