Szabó Bence: Szinte biztos vagyok benne, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalnak köze volt a gyerekpornográfiával kapcsolatos névtelen bejelentéshez
Cikkünk folyamatosan frissül!
Fizikailag és lelkileg is megterhelő volt az elmúlt pár nap Szabó Bencének, mondta a volt nyomozó a Partizán élő interjújában. Az elmúlt két napban nem történt fejlemény az ügyben, nem keresték azóta a hatóságok, feltételezi, hogy a tőle lefoglalt eszközöket elemzik és mentik. „Valószínűleg az adatmentést az eszközeimről hamar elkezdték, de így is elég kevés idő telt el azóta, hogy konklúziót lehessen levonni” – mondta. Hozzátette, hogy az ügyvédjét és őt is meglepte, hogy a meggyanúsítás ilyen gyors volt, „izzadtságszagúan hatott” mindkettőjük számára.
„Nagyon sok forgatókönyv volt előttem, hogy fog ez lezajlani, ha megjelenik a cikk” – mondta. Már akkor tudta, hogy ha a kollégáit fogják vegzálni, akkor ő elő fog jönni azzal, hogy ő volt, aki a Direkt36-nak beszélt az NNI-nyomozási ügyről. „Felkészültem a legrosszabb forgatókönyvre, amire gondoltam előre, pakoltam magamnak váltás ruhát is, ha őrizetbe vételre kerül sor, és benn töltöm az éjszakát.” Azt mondta: nem tudta kizárni, hogy az ő eljárásában is erőltetett intézkedések fognak történni, abból kiindulva, ahogy az ő nyomozásuk folyt.
A cikk megjelenése után a munkanapja normálisan zajlott, de volt feszültség a munkatársak között. „Aki ismerte az ügyet, erősen sejthette, hogy közülünk került ki az információ” – mondta. Mindkét vezetőjét behívatták a középvezetőhöz, majd a középvezető beült hozzájuk is, ekkor még az volt az elbeszélés tárgya, amit Pintér Sándor ma elmondott:
aki kiadta a belsős információt, az egy áruló, és hogy nincs rendőri lojalitás, górcső alá került az egész osztály, és az osztály munkája el fog lehetetlenülni.
Ő úgy gondolta, hogy ennek a célja inkább az volt, hogy kiugrasszák a nyulat a bokorból.
A kollégái közül volt, aki azt szerette volna, hogy aki ilyen információkat kiadott, az vállalja névvel és arccal, volt, aki meg is értette, és nem is. Szerinte gondolták, hogy ő lehetett az, aki kiadta az információkat, hiszen nem sokkal korábban felmondott. A munkaidő leteltével nem mehetett haza senki, az igazgató és az igazgatóhelyettes jött az NVSZ igazgatójával, és bejelentették, hogy mindenkit meghallgatnak. Felmerült, hogy a vizsgálat során hazugságvizsgálót is fognak alkalmazni. „Ha van egy tett, amit elvégeztem, vállaljam a következményeit, és felvállaltam. Felálltam, és elmondtam, hogy én voltam, aki az információkat kiadta” – mondta. Ezután vitték el meghallgatásra, ahol nem volt jegyzőkönyv. Gyanítja, hogy hangfelvétel készülhetett róla, de ezt nem jelentették be.
Kapott egy határozatot, hogy mit foglalhatnak le tőle, és egy terheleti tájékoztatót, amit akkor szoktak kapni emberek, amikor gyanúsítottá válik. „Én ekkor megkérdeztem, hogy számíthatok-e arra, hogy gyanúsítottként fognak kihallgatni” – mondta. Azt remélte, hogy először csak kutatni fognak, úgy gondolja, egy normális büntetőeljárásban így történt volna, ehelyett azonnal gyanúsítás történt. Ekkor hívta fel az ügyvédjét, és mondta azt, hogy kimehet a Direkt36 vele készült videója is.
„Volt egy bizonyos fokú döbbenet azokban, akik kevésbé ismerték az ügyet, hogy ez megtörtént” – mondta a kollégáiról. Szerinte a cikk megjelenése után az első reakció az NNI-n belül az volt, hogy mi lesz az osztállyal, de ő abban reménykedett, hogy tényleges vizsgálat indul el a hatására azokkal a személyekkel szemben, akik magyar állampolgárok ellen dolgoznak. Tudja, hogy a volt osztályán sokan haragszanak rá, és nem feltétlenül kedvelik. „Én úgy tudom, hogy volt egy olyan lappangó hír ott, hogy az osztályt szét is robbanthatják, áttehetnek minden kollégát egy másik osztályra. Erre volt már precedens, hogy egy kolléga zűrös ügyletei miatt egy osztályt szétdaraboltak” – mondta, hozzátéve, hogy neki nem ez volt a célja, hogy kollektív büntetésként az osztályt valamilyen hátrány érje.
„Ez szerintem abszurd, és most szeretném kijelenteni, hogy tűzbe tenném a kezem ezért az osztályért. Ha megtudom, hogy bármilyen módon megpróbálják a munkaviszonyokat megszüntetni, vagy átrakni őket, akkor meg fogok tenni mindent azért, hogy fellépjek ez ellen, bármilyen platformot kapok, ha kell, utcára megyek. Ne azokat a gyerekvédelmi nyomozókat vegzálják, akik nem tehetnek semmiről, amiért én kiálltam a nyilvánosság elé.”
Kitértek arra is, hogy Szabó 2013 és 2019 között a NAV-nál dolgozott, azt mondta, hogy volt, hogy elhúzódtak ügyek, ami neki nem tetszett, ezért a politikai befolyástól legtávolabbi munkát keresett a nyomozói hivatáson belül. Azt tapasztalta, hogy lehetett volna máshogy nyomozni ügyekben a NAV-nál, de többször nem úgy csinálták, ezért eljött onnan. Miután otthagyta a szervezetet, hallott olyanokat, hogy jelentősen romlott a szürkeállománya a szervezetnek, olyan emberek jöttek el onnan, akik nem bírták a nyomást, mert a határidők és a munkaterhelés miatt nem lehet nyomozást lefolytatni ott megfelelően.
Azt mondta: az NNI-nél ebben a bűncselekmény-típusban nagyon ritka a közvetlen állampolgári bejelentés, inkább sok olyan ügyben nyomoztak, ami onnan indul, hogy valamilyen médiaszolgáltató jelenti: előfordult gyerekpornográfiával kapcsolatos tartalom. A Kaleta Gáborhoz köthető bűncselekmény nyomozása azelőtt történt, hogy ő az NNI-hez ment volna, de ismer olyat, aki ezen dolgozott, és bár szerinte is felháborító az alacsony pénzbüntetés, a Btk. akkor valóban ilyen büntetést szabott ki az ilyen bűncselekményre, és azóta szigorodott a törvény. „Jól beleillett akkor a büntetés, amit kiróhattak erre a személyre ezekkel a körülményekre” – mondta.
Ő az NNI-s ügy idején a nemzetközi kapcsolattartásért felelt, az volt a feladata, hogy koordinálja ezeket az együttműködéseket és menedzselje a nemzetközi projekteket. Amit a nyomozásról tudott, azt a kollégáitól tudta, mert éppen külföldön tartózkodott a házkutatás idején. Gulyás rákérdezett arra, hogy találtak-e a Candiru kémszoftverre utaló nyomokat a nyomozás során – ez az a szoftver, amiről Magyar Péter azt mondta: a Tisza pártra küldték –, amire Szabó azt válaszolta, hogy nem.
„Amikor ilyen jellegű érzékenységet tapasztalunk, akkor első körben mindig tájékoztatjuk a felső vezetést, és ennek a formája a Word dokumentum. Nyilván van egy lánc, amiben alá- és fölérendeltségi viszonyok vannak, de egy szint fölé én sem látok” – mondta arról, hogy volt-e már korábban olyan, hogy a Robotzsaru NNI-rendszerbe nem kerül bele nyomozati anyag, hogy ne legyen hivatalos nyoma annak, egy nyomozás éppen hogy áll. Azt mondta Szabó, hogy egyszer-kétszer előfordult ilyen. Az érzékenység mindig abból adódott, mondta, hogy közszereplő vagy politikus van-e benne, az érzékenységet pedig itt úgy kell érteni, hogy médiába bekerülhet-e a történet.
Azt mondta, nem indokolták meg, hogy miért húzták ki a nyomozási anyagból a következtetését, miszerint titkosszolgálat keze is lehet a dologban, de úgy gondolta, hogy szóban ezt megjegyezték a felsőbb vezetésnek. Magasabb szintekről utasították arra, hogy ez ne legyen benne a jelentésében. Szabó megnevezte Rogán Antalt, mint akinek a minisztériumához ez a titkosszolgálat, amire ő gyanakodott, köthető esetleg lehet, de ennél tovább nem akart menni. Van egy erős gyanúja, hogy pontosan kiről van szó, de sem konkrét minisztériumot, sem nevet nem akart mondani.
Szabó szerint a Henry által tanúsított arrogáns, fölényeskedő fellépés iskolapéldája a titkosszolgálatok működésének, hogy magabiztosságot sugalljanak. Úgy gondolja, hogy Henry büszke a munkájára, és hencegett Gundalfnak a tudásával és a képességeivel, ez nem volt egy okos döntés, hiszen nagyon sok információt megosztott egy olyan emberrel, akit alig ismert, és nem bízhatott még benne. Szabó szerint feltételezték, hogy Gundalf sértődött a Tisza párt felé, és ezt akarták kihasználni.
„Én azt láttam, hogy olyan cselekmények történnek az általunk titkosszolgálatnak vélt Henry csapata részéről, hogy ha nem az volt a végső cél, hogy a Tisza pártot bedöntsék, semmi nem indokolta, hogy ezek történjenek” – mondta Szabó. Közérdekkel nem próbáltak érvelni Gundalf irányába azért, hogy miért kellene a Tisza párt ellen fordulnia. Szabó azt mondta, arról nem rendelkezik információval, hogy Gundalf hekkercsoport tagja lett volna.
„Jó párszor kétszer is magam mögé néztem, amikor mentem az utcán” – mondta, hozzátéve: a nyomozás közben nem gondolná, hogy megfigyelték, most viszont szinte ezer százalékig biztos benne, hogy történik valamilyen megfigyelés vele szemben, legalább egy-két eszközzel.
A politikai befolyásról is beszélgettek, Szabó azt mondta: a választások közeledtével megszaporodtak az olyan jellegű hírek, elbeszélések, hogy menesztenek valakit, mert nem hajlandó például vádat emelni.
Azt mondta: volt, hogy konkrét ügyészről hallotta, hogy azért menesztették, mert egy bizonyos személy ellen nem akart vádat emelni – olyan ügyben, amit a sajtóban is szorosan figyelemmel lehetett követni. Tud olyan bűnügyi vezetőt is, akit másik, sajtóban szorosan lekövethető ügy miatt bocsátottak el, mert nem volt hajlandó úgy cselekedni, ahogy elvárt volt abban a szituációban felülről.
Konkrét ügyeket nem nevezett meg, de ügyészséget és vidéki kapitányságot jelölt meg, mint szervezetet, ahol történt ilyen.
Úgy tudja, hogy megkapták utasításba a volt kollégái, hogy nem beszélhetnek vele semmilyen fórumon, de kijelöltek egy kollégát, aki tarthatja vele a kapcsolatot munkaügyekben. Úgy tudja, hogy sokan neheztelnek rá, de abszolút nem tud rájuk haragudni. „Én döntöttem úgy, hogy kiállok, és én kell, hogy viseljem a következményeit” – mondta.
„Az, hogy Pintér Sándor olyan szinten beleavatkozik a narratívába, hogy árulónak hív engem egy csoport ember nevében, azt igen erősnek gondolom egyébként, mert nem mindenki gondolkodik így. (…) Ennek a célja kettős volt, egyrészt az, hogy a tudtomra adja, hogy ellenem fordult mindenki, másrészt hogy megakadályozza, hogy további rendőrök előlépjenek. Ez egy olyan elrettentő hatással van, hogy aki kiáll, az áruló. És ezt a Belügyminiszter mondja, aki a rendvédelmi szervekért felelős miniszter” – mondta. Szerinte az állomány körében magas az elégedetlenség a Fidesz felé. „Rendőr nem politizálhat. Én sem úgy tettem ezt, és tudom, hogy vannak ilyen hírek, hogy én valamilyen párt felőli vonzódásból álltam a nyilvánosság elé, az nem igaz. Amire én felhívtam a figyelmet, az pont az, hogy én egy pártatlan rendőrséget szeretnék támogatni. (…) Azt, hogy előálltam, én pártpolitikai érdekből tettem volna, kikérem magamnak.”
Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta, hogy kémelhárítási művelet részleteit hozta Szabó nyilvánosságra, és ezt elismerte a kihallgatáson. Szabó azt mondta, hogy nem tett vallomást, de üvdözli Gulyás kijelentéseit, mert ezzel szerinte beigazolta, hogy titkosszolgálatok álltak az egész művelet mögött, még ha megideologizálták, hogy ez egy kémelhárító művelet. „Szerintem ez egy igazolása a történetemnek” – mondta. Azt is hallotta többször, hogy ő rendőrként nem érthet a kémelhárítási műveletekhez. Erre azt válaszolja, hogy tényleg nem ért, hiszen nem érti, vajon mi célt szolgál, hogy két ukrán kém miatt bedöntenek egy pártot, és kiszivárogtatják emberek adatait. Feltette a kérdést: milyen titkosszolgálati érdek indokolja, hogy emberek adatait adják ki azért, hogy két embert lekapcsoljanak, és akkor miért nem kémkedéssel kapcsolatban folyik az eljárás, miért haditechnikai eszközökkel való visszaélés miatt.
A titkosszolgálatokról Szabó azt mondta: a jelenlegi ügy alapján úgy tűnik, hogy több csapat is rendelkezésre áll, be tudnak szervezni embereket és valószínűleg cégeket is, jelentős készpénzzel, erőforrással rendelkeznek. Őt az érdekelné, hogy milyen célok mentén teszik mindezt. A Tisza pártból elég sok név előkerült a nyomozás során, volt, akiről azt mondta Henry és csapata, hogy ők szervezték oda a párt közelébe, és volt, akikre rálátásuk volt. Ő úgy gondolja, hogy Henry kapcsolattartó, tartótiszt volt, szerinte nem ő volt a csapat vezetője. Szabó szerint nem szerencsés, hogy úgy tűnik: a narratíva szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal együttműködik a rendőrséggel, méghozzá koholt vádak alapján, szerinte ez nem normális módszer.
Az eredeti gyerekpornográfiáról szóló bejelentésről is beszéltek, erről Szabó azt mondta:
ő szinte biztos benne, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalnak köze volt a névtelen bejelentéshez.
Szabó azt mondta, neki hivatása volt ez a munka, gyerekeknek akart segíteni. Az, hogy lemondatták, azt jelenti, hogy a jelenlegi rendszer szerint nem kerülhet vissza a rendőrség kötelékébe, ha viszont valahogy mégis visszakerül, rendfokozat nélkül elölről kell kezdenie a ranglétrán. Azt mondta: ha kormányváltásra kerülne sor, akkor erkölcsi szempontból lehet, hogy más elbírálás alá esik majd, amit most megtett, és talán esélyt adnak neki arra, hogy valamilyen nyomozati részhez visszajusson.
Megjegyezte, hogy korábban viccelt, azzal, hogy ha tényleg lesz nemzeti vagyonvisszaszerzési és védelmi hivatal, akkor arra ő a jó ember, mert már most van nála olyan nyersanyag, amivel tudna dolgozni. Biztos volt benne, hogy most nem fogják neki megköszönni azt, hogy előállt ezekkel az információkkal. Információi szerint Pintér Sándor nem örült, amikor megtudta, hogy szolgálati eszközökkel egy párt beszántásán gondolkodnak olyan csoportok, mint amilyen Henryé is.
„Lehet vitatkozni arról, hogy mennyire lehet a társadalomra veszélyes, amit csináltam” – mondta. Van, aki azt mondja, hogy megingatta a bizalmat a rendvédelmi szervekben, de van, aki azt: jó, hogy vannak még olyan rendőrök, akik kiállnak az ilyen ügyért. A legtöbb támogatást olyan rendőröktől kapta, akik már leszereltek.
A történet háttere röviden: a Direkt36 a napokban arról írt, hogy tavaly nyár közepén a Nemzeti Nyomozó Iroda bejelentést kapott arról, hogy gyermekpornográfia gyanúja merült fel két magyar férfinél. A bejelentésre külön felhívta a figyelmüket az egyik titkosszolgálati szerv, az Alkotmányvédelmi Hivatal, és nyomást gyakorolt a rendőrségre, hogy minél gyorsabban végezzenek házkutatást a két személynél, egy 19 éves és egy 38 éves férfinél.
A nyomozók a házkutatáson azzal szembesültek, hogy két, a Tisza Párthoz köthető informatikushoz érkeztek, így egy politikai jelentőséggel bíró ügybe csöppentek. Több tucat adathordozót foglaltak le, köztük szervereket, telefonokat, laptopokat, SD-kártyákat. Ezeken azonban utóbb semmi nyomát nem találták gyerekpornónak. Előkerült viszont több száz, üzenetváltásokat tartalmazó képernyőfotó, ezekből pedig egy nagyon furcsa beszervezési kísérlet rajzolódott ki. Egy Henry nevet használó ismeretlen a fiatalabb informatikust igyekezett behálózni 2025 első felében, hogy segítsen neki a Tisza Párt bedöntésében még a választások előtt.
Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) kiberbűnözés elleni főosztályának korábbi kiemelt nyomozója legutóbb arccal-névvel mondta el a Direkt36-nak, hogyan zajlott a titkosszolgálati nyomásra indult házkutatás a Tisza Pártot segítő informatikusok ellen. Szabót szerda hajnalban hivatali visszaéléssel gyanúsították meg, és házkutatást tartottak nála.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal nem reagált közvetlenül az ügyre, de miután a parlament nemzetbiztonsági bizottsága összeült, az Országgyűlés oldalán megjelent egy dokumentum, amit az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója, Bárdos Szabolcs vezérőrnagy írt a bizottság elnökének, a jobbikos Sas Zoltánnak, és amiből egy egészen érdekes kémtörténet bontakozik ki. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta: a két kém, akikről az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője írt a nemzetbiztonsági bizottságnak, ki-be járkált az ukrán nagykövetségről, engedélyköteles, tiltott eszközt szerzett be, és illegális kémszoftver beszerzésére is kísérletet tett.