Alig több mint egy év alatt legalább hetven munkatárs hagyta el a százötvenből a fertődi központú, száz százalékban állami tulajdonú Eszterháza Közhasznú Nonprofit Kft.-t, ami utolsó nyilvános, 2024-es pénzügyi beszámolója szerint 4,88 milliárd forint bevétellel, 4,68 milliárd forintos kiadással 131 milliós adózott veszteséget termelt. Megkeresésünkre a központ egy azonosítatlan munkatársa aláírás nélküli levelében ezt részben azzal magyarázta, hogy több munkavállalójukat határozott időre vették csak fel, és a projektek lezárultával távoztak, részben pedig a nyugdíjazásokkal és betegség miatti halálesetekkel. A lapunknak nevük elhallgatását kérve nyilatkozó dolgozók szerint halálesetből az elmúlt másfél évben kettő volt, ez nem lehet magyarázat ekkora fluktuációra. Ahogy a közeli Ausztria munkaerő-elszívó hatása sem, hiszen akit a jobb fizetés vonz, már rég az ingázást választotta. „A fertődi kastélyban dolgozók nagy része szereti a munkahelyét” – mondták, és egyből adtak egy másik lehetséges magyarázatot is.
„De a kastélyhoz lojálisak, nem pedig az állandóan változó főnökeikhez.”
Márpedig főnökből akad, a központ honlapján a szervezet vezetőit listázó táblázat szerint az ügyvezető munkáját stratégiai, gazdasági, műemlék-hasznosítási és kulturális, fejlesztési és üzemeltetési, muzeológiai és tudományos igazgató segíti, de hasonló bérezéssel megfelelési tanácsadót és adatvédelmi tisztviselőt is alkalmaznak. Gyakran cserélődik is a vezetés, ahogy azt már a Telex is megírta, tizenegy év alatt kilenc ügyvezetője volt az Eszterháza-központnak. A fluktuációra jellemző, hogy a fentebb hivatkozott állománytábla is már idejét múlt, a gazdasági igazgató, a beruházási és üzemeltetési igazgató és a sopronbánfalvai kolostor divízióvezetője se dolgozik már a központban.
A folyamatos változás a központ dolgozói szerint nehezíti, már-már ellehetetleníti a szakmai munkát. De még ennél is nagyobb baj szerintük, hogy felelős beosztásokban nem is szakképzettek hozzák a döntéseket:
az ügyvezető korábban a teniszszövetség főtitkára volt. Teniszben és golfban rendkívül jártas, de kastélyokat még nem vezetett.
A vele érkezett vezetők között volt lótenyésztő, de már elment. Van színésznő. Ettől függetlenül akár tökéletesen is elvégezhetnék a rájuk bízott feladatot, de a megkérdezett szakképzett beosztottak szerint nem ez történik.
„Ha szólunk, hogy ez vagy az nem fog működni, megsértődnek, és személyük elleni támadásnak veszik a szakmai jelzéseinket” – mondták. Többen arra panaszkodtak, hogy főnökeik az ügyvezetővel az élen a szaktudás hiányát arroganciával kompenzálják. „Az új vezető nem tud bánni az emberekkel, nincs szaktudása, mégsem hallgatja meg a régóta ott dolgozó, hozzáértő embereket” – mondta egy forrásunk, mások ennél is durvábban fogalmaztak. Jellemző, hogy sokan már azok közül is elhagyták a központot, akiket a 2024 legvégén kinevezett Sütő Csilla csábított Fertődre. Az ügyvezetőt próbáltuk reagáltatni a dolgozók panaszaira, de levelünkre és telefonos megkereséseinkre sem válaszolt.
Ahhoz képest, hogy a központban dolgozók, illetve dolgozott munkatársak éppen azt tartják az egyik legnagyobb problémának, hogy nem szakképzettek a vezetőik, a szakmai alkalmasságot Eszterháza névtelen válaszadója is kiemeli. Szerinte különösen nagy hangsúlyt kap a teljesítmény és a szakmai alkalmasság vizsgálata, „hiszen a ránk bízott kiemelkedő jelentőségű kulturális és épített örökség csak a legfelkészültebb szakemberek irányítása mellett őrizhető és fejleszthető felelősen”.
A levél szerint a menedzsment célja, hogy a társaság kezelésében lévő fertődi és nagycenki kastélyok végre megkapják azt az országos és nemzetközi rangot és elismerést, amely történelmi és kulturális jelentőségük alapján megilleti őket. „Ennek érdekében olyan munkamorált és munkatempót határoztunk meg, amely a térségben talán korábban nem volt általános, ugyanakkor hosszú távon a szakmai színvonal emelését szolgálja” – írták. A megkérdezett dolgozók szerint az emelt hangú kommunikáció éppenséggel nem javít a munkamorálon, így az biztosan nem emeli a színvonalat.
A menedzsment álláspontját tolmácsoló levél szerint az új vezetés időszakában jelentős mértékben, 687 százalékkal (!) bővült a múzeumpedagógiai foglalkozások száma, 37 százalékkal nőtt a látogatószám, valamint érzékelhetően növekedett a rendezvények mennyisége. A dolgozók szerint éppen ellenkezőleg: kevesebb program van, érdeklődés hiányában több meghirdetett rendezvényt le is kellett mondani. Ilyen volt a jóga és az Éjszakázz a múzeumban című gyerekprogram is.
Azt is állítják, hogy sok esetben nekik kell beülniük koncertekre, előadásokra, hogy ne legyen annyira feltűnő a sok üres szék. Az pedig már régi szokás Fertődön, hogy a közszférában dolgozók ajándékba kapják a jegyeket egy-egy programra.
A látogatói szám csökkenése a kulturális intézményekben sok helyen gond, nemcsak az Eszterháza-központ kastélyaiban. Erre találták ki – a színházi Lázár Ervin Programhoz hasonlóan – azt a programot, aminek lényege, hogy a tankerületeken keresztül elhozzák a diákokat a magyar történelemben jelentős helyet elfoglaló fertődi és nagycenki kastélyokba. „Minden magyar diák jusson el Nagycenkre vagy Fertődre, senki ne érettségizzen le úgy, hogy egyszer nincs itt” – fogalmazott Barcza Attila miniszteri biztos a közösségi oldalán.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
