Világháború alatt erőszakoló szovjet katonákról forgatott volna, az NFI elkaszálta, nehogy „a jelenlegi nemzetközi politikai helyzetre” reflektáljon

Az alkotó szándék ellenére is hordozza a veszélyt, vagy csak túl kézenfekvő lehetőséget ad arra, „hogy a jelenlegi nemzetközi politikai helyzetre reflektáló film jöjjön létre” – ez volt többek között a kifogása a Nemzeti Filmintézet (NFI) filmszakmai döntőbizottságának, amikor nemet mondtak Csuja László rendező Fehér Liliom című filmtervére a 24.hu szerint.
A Fehér Liliom egy közeli hozzátartozójának a vallomásából indult ki: a nyolcvan év feletti női rokona csak idős korában merte elmondani, hogy tizenéves korában négy szovjet katona megerőszakolta. Csuja (aki korábban többek között a Virágvölgy és a Szelíd című filmeket készítette) elmondta a lapnak, hogy a forgatókönyv írását többször is támogatta a filmintézet, de a megvalósítást már nem.
A rendező a filmet történelmi kamaradrámaként képzelte el, 1944 szeptemberében játszódott volna egy alföldi magyarországi kastélyban, a főszereplője egy fiatal arisztokrata lány lett volna a szándéka szerint.
A lap idézi a döntőbizottság elutasításának hivatalos indoklását, ami méltatja az érzékenyen megírt történetet, de a „jelen nemzetközi környezetben akaratlanul is a profánul kínálkozó narratíva értelmezés részesévé válhat”. Csuja személyesen azt is hallotta a bizottság tagjától, hogy „az oroszok miatt” nem támogatták.
Az NFI Filmszakmai Döntőbizottságának a tagjai:
- Káel Csaba filmbiztos
- Lukácsy György filmkritikus, dokumentumfilmes
- Pesti Ákos producer, az NFI korábbi gyártás-támogatási igazgatója volt
- Dr. Tóth István Zoltán, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. Tartalomért felelős igazgatója.
Frissítés 17:10: A cikkünk megjelenése után a Nemzeti Filmintézet elküldte nekünk a 24.hu kérdéseit és a filmintézet arra adott válaszait, innentől ezek következnek:
A Filmintézet ezek szerint problémának tartja, ha egy művészileg – saját megítélése szerint – magas színvonalú történelmi filmterv reflektál a nemzetközi helyzetre, ez esetben Ukrajna orosz megszállására?
Nem.
Ha igen, miért? Ha nem, akkor mit értenek „nemzetközi helyzet” alatt, amelyre nem szabad „reflektálnia” egy filmnek?
A Televíziós Döntőbizottság (DB) több tényező egyidejű figyelembevételével hozott döntést a Fehér Liliom című filmterv gyártási támogatásra irányuló pályázatáról. A DB döntése lényegét tekintve szakmai és költségvetési érveken alapult. A Fehér Liliom gyártási pályázatát egyrészt azért nem támogatta, mert „A Vád című film örökérvényűsége, a magyar filmtörténetbe – a hazai díjak és méltó elismerés elmaradása ellenére is – beégő képek Sára Sándor egyedi és megismételhetetlen zsenijét mutatják, amelynek árnyékából jelen pályázat nem lép ki minden elemében.” Másrészt azért született elutasító határozat, mert „a film megfelelő színvonalon való elkészítéséhez szükségesen felmerülő kiemelkedően magas gyártási költségeket összességében figyelembe véve a Televíziós Döntőbizottság nem támogatja a gyártási pályázatot.”
Rendszeresen születnek olyan döntések az NFI-nél, ahol politikai narratívák, nem pedig művészeti, szakmai szempontok alapján ítélnek filmtámogatásokról?
Nem.
A Döntőbizottság a „veszélyek” miatt eleve nem tartja méltónak támogatásra az olyan filmterveket, amelyekben előkerülnek témaként a bevonuló szovjet katonák történelmileg hitelesen ábrázolt visszaélései?
A Döntőbizottság minden filmtervet egyedileg véleményez, a pályázatokról egyedi döntéseket hoz szakmai és költségvetési alapon. A kérdésben foglalt állítás alaptalan.
Más filmtervek is estek el támogatásoktól az elmúlt években, amelyek hasonló témában készültek volna?
Nem.
Az 1956-ban bevonuló szovjet megszállás bemutatásával kapcsolatban is fennáll a veszélye, hogy „nemzetközi helyzetre reflektáló” és a „profánul kínálkozó narratíva” részévé válhat egy film?
Nem.
Készülnek filmek az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójára? Amennyiben igen, mik ezek, és miben közelítik meg „elfogadhatóbban” a témát, mint a Fehér Liliom?
Több alkotás készül televíziós formátumokban, köztük a Tóth Ilona dramatizált dokumentumfilm, az 1956: Az ifjú szíve lánglobogva ég, az Ötvenhat viharában – A Vajdaság és A kommunizmus gyermeke című dokumentumfilmek. Egész estés mozifilm pályázat nem érkezett ebben a témában a Nemzeti Filmintézethez.
Lapunkhoz eljutott beszámolók szerint informális beszélgetésekben elhangzott a Filmintézet egyes tagjaitól olyan állítás, hogy tartanak attól, hogy az orosz titkosszolgálat figyeli a filmtámogatásokat. Befolyásolta valaha a támogatási döntéseket olyan megfontolás, hogy Oroszország nem nézne jó szemmel egy filmtervet?
Nem.



