Alkotmánybírósághoz fordult a szolidaritási hozzájárulásról szóló kormányrendelet miatt a Fővárosi Törvényszék
„Ma a bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult és az alkotmányellenesség kimondását kérte azzal a kormányrendelettel kapcsolatban, amely arra utasította a bíróságokat, hogy zárják le a kormány és az önkormányzatok között a szolidaritási hozzájárulás miatt indított pereket” – írta hétfői bejegyzésében Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere hétfőn.
Aznap a Fővárosi Törvényszék nem szüntette meg, mindössze felfüggesztette a szolidaritási hozzájárulás ügyében a főváros által az állammal szemben indított pereket, és az Alkotmánybírósághoz fordult normakontrollért, arra kérve őket, állapítsák meg, hogy a kormányrendelet alkotmányellenes – írja a Hvg.hu.
Február elején váratlanul jelent meg a 15/2026 (II.3.) számú kormányrendelet, mely szerint az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás esetében „a törvényben megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az önkormányzatok esetében sem lehet vita tárgya”, és visszamenőleges hatállyal meg is kell szüntetni az ezzel kapcsolatos pereket.
A Fővárosi Törvényszék ezután közölte az érintett felekkel, hogy a szolidaritási hozzájárulás ügyében indult közigazgatási jogvita következő tárgyalási napját is megtartja, illetve mindenféle aggálya merült fel az érintett rendelettel.
Már akkor jelezték, hogy alkotmányossági aggályok merültek fel a 15/2026. (II.3.) kormányrendelettel szemben. A bíróság szerint „a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni”.
Erről számoltak be a hétfői peren is, ahol a Hvg.hu szerint Tóth-Lakos Fruzsina tanácselnök, a Fővárosi Törvényszék bírája sokáig sorolta, mi is a baj a kormányrendelettel. Beszélt arról, hogy a hatalommegosztás elve szerint a bírói hatalmat el kell választani a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól, és kitért arra is, hogy a szolidaritási pereket megszüntető kormányrendelet konkrét bírósági eljárások megszüntetését írja elő.
A kormányrendelet visszamenőleges hatályú, és így nem is lehet az alperes eljárásának jogszerűségét elbírálni, és problémásnak tartják azt is, hogy míg a peres eljárásokat teljes egészében megszünteti, azzal szemben csak formális jogorvoslat biztosított. A bíróság szerint a kormányrendelet „a jogállamiság érvényesülésének normatív tagadását jelenti”, és végzésben az is elhangzott, hogy „márpedig egy alkotmányos jogállamban egy kormányrendelet nem állhat az Alaptörvény rendelkezései felett”.
Karácsony Gergely a bejegyzésében azt írta, hogy „bár az Alkotmánybíróság valószínűleg nem fogja elsietni, hogy hatályon kívül helyezze ezt a nyilvánvalóan alkotmányellenes rendeletet, aligha tehet mást. És akkor már nem lesz akadálya annak, hogy a bíróság ebben a perben is kimondja, amit egy másik perben már kimondott: a kormány törvénytelenül vette el a fővárosiak pénzét!”
A szolidaritási hozzájárulás jogosságáról évek óta jogvita zajlik, a főváros vezetése nem tartja jogosnak az elvonást. Budapest 2023-ban perelt az éves befizetési kötelezettség miatt, a Fővárosi Törvényszék pedig 2025. januárban jogerős ítéletben mondta ki, hogy a kormány jogellenesen vont le 28,3 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást, illetve további 6 milliárd forint kamatot a főváros számlájáról. A döntés után a pénzt nem kapták vissza, mivel az Államkincstár felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. A Kúria minden pontban a fővárosi önkormányzatnak adott igazat, és helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék ítéletét, további felülvizsgálatnak nincs helye.
A szolidaritási hozzájárulás ügye az Alkotmánybíróságot is megjárta, majd kiderült, az AB nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek az elvonás intézményét. Karácsony Gergely főpolgármester szerint az AB a döntésben „érdemben nem is foglalkozott a Fővárosi Törvényszék alkotmányossági és nemzetközi jogi aggályaival”. Emiatt Budapest folytatta a pereskedést a kormány által kivetett szolidaritási hozzájárulás jogszerűsége miatt.
