Karácsony Gergely a felfüggesztett büntetőügyéről: Ez minden szabadságszerető embernek csodálatos hír

„A szabadságot és szerelmet nem lehet betiltani!” – így reagált Karácsony Gergely főpolgármester arra, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság felfüggesztette a Budapesti Büszkeség Menet miatt ellene indított büntetőeljárást.

A bíróság azt kérte az Alkotmánybíróságtól, állapítsa meg, hogy az ügyészség által a vádemelésben hivatkozott gyülekezési törvény és a gyermekvédelmi törvény egyes bekezdései sértik a jogbiztonság és normavilágosság követelményét, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A bíróság szerint elképzelhető, hogy a gyülekezési törvény aránytalanul korlátozza a békés gyülekezéshez való jogot, mert aszerint a gyermekvédelmi törvényben meghatározott tilalmat sértő gyűléseket kötelező megtiltani. A bíróság azt is kiemeli, hogy az általános tilalom miatt a szabályozás hátrányosan különbözteti meg az LMBTQI-közösség tagjait, sőt lényegében megfosztja őket a véleménynyilvánítás szabadságától.

„Ez egy csodálatos hír. Nem nekem, hanem minden szabadságszerető embernek. Ez ugyanis azt jelenti, hogy az elmúlt másfél évtized fojtogató levegője ellenére sem sikerült tönkretenni a szabadság kultúráját Magyarországon. Hogy van még egyenes derék. Hogy ami a napnál világosabb, azt nem lehet hazug szólamokkal elvitatni” – írta Karácsony Facebook-oldalán.

Június végén minden idők legnagyobb Pride-ját tartották Budapesten, a tömeg a felvonulás egy pontján a belvárosi Madách tértől a Műegyetem rakpartig húzódott. Az eseményen a vonulók között volt több tucat EP-képviselő, külföldi nagyvárosok polgármesterei és nagykövetek is. A vádemeléskor az ügyészség azt írta, „a Budapesti Rendőr-főkapitányság mint gyülekezési hatóság, 2025. június 19-én határozatában megtiltotta a gyűlés megtartását, egyrészt a módosított gyermekvédelmi törvénynek megfelelően, másrészt mert a rendezvény időpontjára és helyszínére korábban más személy bejelentett már egy más jellegű rendezvényt. A vádlott a gyülekezési hatóság határozatáról annak meghozatala napján tudomást szerzett, ellene jogorvoslattal nem élt, a bírósági utat nem merítette ki, majd az így véglegessé váló tiltó határozat ellenére a gyűlést megszervezte.”