Tehermentesítheti az orvost, de biztonsági kockázat is lehet, ha a gyógyszerész írhat fel orvosságot

Sok embernek csak annyi a kapcsolata a háziorvosával, hogy rendszeresen megpróbálja felhívni telefonon vagy emailt ír neki, és megkéri, írja fel neki az újabb adag gyógyszerét. Az orvost vagy sikerül elérni, vagy nem, közben a rendszeres receptírás gyakran a túlterhelt orvosoknak is csak nyűg. Ezt a problémát akarta orvosolni a Belügyminisztérium azzal a február közepén benyújtott jogszabálytervezettel, amivel kiterjesztenék az elektronikus vényírási jogosultságot a gyógyszerészekre és a szakápolókra is.

A jogszabálytervezet nagy vitát váltott ki az elmúlt hetekben. A dokumentum megjelenése után a szakma és az érintett betegek is nagyon eltérően viszonyultak hozzá. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) nem támogatja a jogszabály elfogadását, szerintük ugyanis az alapvető betegbiztonsági garanciák hiányoznak a javaslatból. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a Kossuth Rádióban ezzel szemben úgy látta: továbbra is az orvos határozza meg a terápiát, így ez a lehetőség ellenőrzött körülmények nagy segítséget jelenthet a betegnek, és 23 európai országban van ehhez hasonló jogosítványuk a gyógyszertárakban dolgozó gyógyszerészeknek.

Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakmenedzser azt reálisnak tartaná, hogy egy egyszerű húgyúti fertőzés esetében felírhasson gyógyszert a gyógyszerész. „Ehhez arra lenne szükség, hogy az ottani patikus és a háziorvosi csoport között sokkal aktívabb legyen az együttműködés” – mondta a szakember a Telexnek. Szerinte jobban ki kellene használni, hogy a legtöbb háziorvosi rendelő közelében van gyógyszertár. Az ott dolgozó gyógyszerészek is a háziorvosi praxisközösség részei lehetnének, mint ahogy egy dietetikus, pszichológus is. „Már elmúlt az az idő, hogy az orvos egy asszisztenssel és egy fonendoszkóppal ül a rendelőben” – mondta Rékassy.

A több mint 74 ezer tagot számláló, nyilvános Egészségügyi szakirodalmi tallózó Facebook-csoportban is van olyan vélemény, ami szerint ez a rendelet valóban tehermentesíti az orvosokat, mert amúgy is kevés idejük van a betegekre és túl sok az adminisztráció. Ez a módszer otthon ápolás esetén vagy olyan intézményekben is könnyebbséget jelenthet, ahol nincs jelen folyamatosan orvos. „Én Skóciában dolgozom. Itt nemcsak krónikus, hanem bizonyos akut betegségek esetén is írhat fel nem orvos receptet. Bizonyos gyógyszertárakban van lehetőség betegvizsgálatra, és sok mindent el tudnak látni helyben, például egyszerű húgyúti fertőzéseket vagy egyes bőrbetegségeket” – fogalmazott egy másik hozzászóló. Van, aki úgy látja: inkább a krónikus beteg beállított gyógyszerét írhatná fel gyógyszerész, mást nem igazán, mert kevés információt tud a betegről.

A gyógyszerészek a már stabil terápiát folytathatják

Európában valóban több helyen bevett gyakorlat már, hogy a patikusok írnak fel vényt. Persze nem mindegy, hogy ehhez milyen biztonsági garanciák tartoznak, és hogy valójában mi az oka a változtatásnak. Annyiban nem légből kapott ötletről van szó Magyarországon sem, hogy már tavaly szó volt a gyógyszerészek receptírásáról. Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján tavaly októberben arról beszélt, hogy többletkompetencia lehet majd a receptfelírások kibővítése, például a diabétesz kezelésében. Bidló azt mondta: a cél az, hogy a gyógyszerészek legyenek az alapellátási közösség részei, és hosszú távon be tudjanak kapcsolódni egy praxis működésébe.

De miről is szól pontosan a rendelet? A változásokat és a biztonsági garanciákat Dobson Szabolcs gyógyszerész, gyógyszer-engedélyezési szakember segítségével foglaljuk össze, aki a Telexnek azt írta: szerinte a gyógyszerfelírás jogköreit kiterjesztő rendelet nem jelentene nagy biztonsági kockázatot.

• Csak már beállított terápia írható fel, új gyógyszeres kezelés nem indítható – A rendeletben az szerepel, hogy a gyógyszerész vagy ápoló „első ízben akkor rendelhet (gyógyszert), ha e rendelést megelőző fél éven belül a beteg háziorvosa […] az adott gyógyszerből a beteg részére már legalább százhúsz napra elegendő mennyiséget rendelt”. Ez azt jelenti, hogy új gyógyszeres kezelést nem indíthatnak a gyógyszerészek, csak a már stabilan szedett terápiát folytathatják. Rékassy Balázs egészségügyi szakmenedzser szerint ez a gyakorlatban úgy működhetne, hogy az orvos jogosultságot ad a gyógyszerfelíráshoz. „Például egy évek óta szedett, stabilan beállított betegnél a koleszterincsökkentő vagy vérnyomáscsökkentő gyógyszer esetében az orvos az EESZT-ben beállíthatná, hogy a következő laborvizsgálat egy év múlva esedékes, addig pedig fel lehet írni a készítményt.”
• Csak akkor írhatnak fel gyógyszert nem orvosok, ha nincs érvényes orvosi vény – A szakértő szerint ez megakadályozza a párhuzamos, kontrollálatlan gyógyszerrendelést.
• Maximálisan 30 napra írhatnak fel gyógyszert – A mennyiségi korlát csökkenti a túlgyógyszerezés és a visszaélés kockázatát.
• Kábítószer és pszichotrop szer nem rendelhető – A tervezetben szerepel, hogy a gyógyszerész „nem rendelhet kábítószerként (K1, K2) és pszichotróp anyagként (P2, P3, P4) minősített gyógyszert”. Például morfint, kokaint, amfetamint, ketamint, de bizonyos erős nyugtatók hatóanyagát sem. Ez Dobson Szabolcs szerint kizárja a legnagyobb kockázatú készítményeket.
• EESZT‑alapú ellenőrzés – A gyógyszerésznek meg kell ismernie a beteg gyógyszerelési adatait, csak ezután írhatja fel a készítményt.

A gyógyszerész nem mindig tudja megítélni a beteg állapotát

Természetesen a gyógyszerfelírás kiterjesztésének lehetnek kockázatai is, ahogy arra a Magyar Orvosi Kamara és több szakmai képviselő is rávilágított. Ezek a következők lehetnek:

• A gyógyszerész nem fér hozzá minden klinikai információhoz – Ez problémás lehet olyan gyógyszereknél, ahol a terápia fenntartása laborfüggő (például pajzsmirigy, elektrolitérzékeny szerek).
• Nem biztos, hogy a gyógyszerész felismeri a beteg állapotának változását – A rendelet nem ír elő fizikális vizsgálatot vagy részletes anamnézist. Ha a beteg állapota romlott, a gyógyszerész ezt nem feltétlenül tudja megítélni.
• A gyógyszerészi rendelés azonnali kiadással jár – A rendelet tervezete szerint: „a (gyógyszert) felírással egyidejűleg ki kell adni”. Ez csökkenti az utólagos kontroll lehetőségét.
• A rendszer terheltsége növekedhet – Ha túl sok beteg fordul gyógyszerészhez, a gyógyszerészeknek esetleg kevesebb idejük maradhat a klasszikus gyógyszerészi ellenőrzésre (interakciók, tanácsadás).

MOK: Elfogadhatatlan az új gyógyszerrendelési szabályozás

„A gyógyszerrendelés új szabályozása így elfogadhatatlan” – ezt a Magyar Orvosi Kamara írta közleményében a gyógyszerfelírások átalakítására. A MOK egyik legfőbb kifogása, hogy a döntés előkészítésébe az orvosokat többszöri kérésük ellenére sem vonták be. Emiatt szerintük alapvető betegbiztonsági garanciák hiányoznak a törvényjavaslatból.

Az orvosi kamara szerint érdemes a dolgok mögé nézni. Valójában a folyamatok hátterében jelentős szerepet játszik a háziorvoshiány és az ügyeleti rendszer átalakítása, amit elhibázottnak neveztek. A szakértőkkel való beszélgetések alapján az egészségügyi irányításban megfigyelhető az a tendencia, hogy egyre több jogot és felelősséget kapnának az alapellátásban részt vevő orvosok, ápolók, gyógyszerészek. Ebbe illeszkedett bele már az ügyeleti rendszer átalakítása is, amibe mentőket és háziorvosokat vontak be.

Rékassy Balázs is egyetért ezzel az összefüggéssel. Nem magyar trendről van szó, máshol is tendencia, hogy az egyszerűbb feladatokkal vagy szokásos rutinfeladatokkal nem terhelik az orvosokat – mondta az egészségügyi menedzser. Viszont azt is fontosnak tartja, hogy végső soron a beteg kezelése az orvos felelőssége maradjon. Rékassy Balázs szerint a rendelet igazából szükségmegoldást jelent.

Az orvosi kamara olyan alapvető kérdésekre sem kapott választ, mint például a felelősség kérdése, a betegmonitorozás, vagy a magas kockázatú gyógyszerek körének meghatározása. „Ilyen fontos kérdéseket nem szabad és kockázatos szakmai egyeztetés nélkül, és egyszerű kiegészítő rendeletekben, utasításokban szabályozni” – írták.

Európában szinte sehol nem kell recept a sürgősségi fogamzásgátlóhoz

Bár Magyarországon az orvosok túlterheltsége és a szakorvoshiány is hozzájárulhatott a jogszabály módosításához, önmagában nem egyedi jelenség, hogy patikusok írhatnak fel vényt. Nyugat-Európában is elfogadott dolog, hogy bizonyos krónikusan szedett gyógyszerek miatt nem kell háromhavonta visszamenni az orvoshoz, hanem simán felírhatja a receptet egy patikus – mondta Rékassy Balázs.

Az ortopédusként külföldön is dolgozó Hegedűs Zsolt, a Tisza egészségpolitikusa is azt írta a Facebook-oldalán a gyógyszerfelírás átalakításáról, hogy elsőre ez radikális változásnak tűnhet, de valójában több európai országban már régóta működő megoldásról van szó. „Az egészségügyi rendszerek Európa-szerte munkaerőhiánnyal és növekvő betegterheléssel küzdenek, ezért egyre több ország keresi azokat a megoldásokat, amelyekben az orvosok, gyógyszerészek és szakápolók jobban megosztják a feladatokat, miközben az ellátás biztonsága nem csökken. Ezért kell a nemzetközi jó gyakorlatokat ismerni és adaptálni Magyarországra minél előbb” – olvasható a bejegyzésében.

Európában többféle gyógyszerészi vényírási modell van. Az egyik szerint a gyógyszerészeknek jelentős autonómiájuk van, önállóan is írhatnak fel recepteket. A másik modell szerint a gyógyszerész csak orvosi javaslat alapján, az orvossal szoros együttműködésben állíthat ki vényt. Illetve el lehet különíteni egy harmadik kategóriát, a gyógyszerek sürgősségi felírását. Rékassy Balázs például az esemény utáni fogamzásgátló tabletták esetében követendő európai mintának tartaná, hogy ne kelljen orvosi recept a kiváltásukhoz, hanem azt a patikusok is felírhassák sürgősséggel. Ahogy ez egyébként az európai országok többségében így is van.

Magyarországon a mostani javaslat ennél jóval szűkebb jogot adna a gyógyszerészeknek: főként a rendszeresen szedett gyógyszerek egyszeri felírását tenné lehetővé, például akkor, ha a beteg nem éri el a háziorvosát. Hegedűs Zsolt szerint ez inkább biztonsági megoldás lenne, mint az ellátórendszer átalakítása.

Franciaországban nemrég lépett hatályba egy rendelet, ami lehetővé teszi, hogy a gyógyszerészek a háziorvossal együttműködve antibiotikumokat adjanak ki egyszerű hólyaghurut esetén. Hollandiában a gyógyszerészek bizonyos készítményeknél megújíthatják a recepteket, de független felírási joguk nincsen. Az Egyesült Királyságban a képzett gyógyszerészek jelentős autonómiát kapnak a gyógyszerfelírásokban. Azok a gyógyszerészek, akik az orvostól függetlenül írhatnak gyógyszert, akkreditált képzési programokon vesznek részt. A tapasztalatok egybehangzóan azt mutatják, hogy ezek a szolgáltatások javítják az olyan krónikus állapotok ellenőrzését, mint a magas vérnyomás és a cukorbetegség.