Verőcei Limes-fejlesztés: a kormány visszaköveteli az uniós pénzt, amit a polgármester szerint éppen a kormány miatt bukik az önkormányzat

Háromszáz milliós fizetési felszólítás érkezett az önkormányzatnak, jelentette be Grauszmann György, Verőce polgármestere a testület február 12-i ülésén (a videón 15:30-nál kezdődik a szóban forgó rész). Kiderült, a Nemzeti Fejlesztési Központ 308 millió forint uniós támogatást követel vissza, amit az önkormányzat a római Limes magyarországi szakaszán a verőcei kikötőerőd – mint UNESCO Világörökség várományos helyszín – turisztikai fejlesztésére költött 2021 és 2023 között. A polgármester szerint az ok: a terület végül nem lett világörökségi helyszín.

Az önkormányzat ülésén elhangzott, hogy a 800 millió forintos éves költségvetésből gazdálkodó Verőce nem szeretné, de nem is tudja kifizetni. Grauszmann György azt mondta, hogy a Duna-part végül azért nem lett világörökségi helyszín, mert 2021-ben a magyar kormány úgy döntött: kiszáll abból a négy közép-európai országot tömörítő konzorciumból, ami az UNESCO-nál megpályázta a világörökségi címet. Azaz úgy értékeli, hogy Verőce önhibáján kívül került ilyen helyzetbe. Ezért a polgármester állítása szerint megmozgatta összes kormányzati kapcsolatát, és azt reméli, hogy a kormány helytáll az összegért. Végül közölte: két hónapon belül kiderül, sikerrel járt-e.

A Telex kérdésére Grauszmann elmondta, hogy a fizetési felszólítást megkifogásolták az államnál, de ennél bővebben nem akart nyilatkozni az ügyről. Kiadott viszont kedden egy közleményt, ami szerint mivel a fizetési felszólításban hivatkozott jogerős határozatot az önkormányzat nem kapta meg, és a szabálytalansági döntésben foglalt kifogások tartalmát nem ismerhette meg, így jogorvoslattal sem tudott élni. Ezért az önkormányzat a Magyar Államkincstár fizetési felszólítása ellen kifogást terjesztett elő.

Megkerestük az ügyben a Nemzeti Fejlesztési Központot (NFK) is, megkérdeztük, hogy beszámítják-e a visszafizetésnél az önkormányzat önhibáján kívül eső eseményeket, vagy behajtják a Verőcét várhatóan csődbe rántó kötelezettséget. Az NFK válasza szerint Verőce önkormányzatát 299 millió 482 ezer 039 forint visszafizetési kötelezettség terheli az önkormányzat által vállalt, de szabálytalanul megvalósított projektelemek miatt. Úgy tűnik, hogy a polgármester által említett kamatokat nem számolták bele a végleges összegbe. Hozzátették: az önkormányzat benyújtotta kérelmét a visszakövetelt összeg biztosítására, a kérelem vizsgálata folyamatban van.

De mi is ez a római Limes, és a hozzá kötődő fejlesztés?

A Limes az egykori római birodalom határa, ami Közép-Európában lényegében a Duna folyót jelentette, a parton számos őrtoronnyal és több helytartói palotával. Hosszas előkészítés után 2015-ben négy ország (Magyarország, Németország, Ausztria és Szlovákia) közösen pályázott az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottságánál arra, hogy a Duna magyarországi-németországi-ausztriai-szlovákiai szakaszát vegyék fel a világörökségi helyszínek listájára.

Ezen a listán számos külföldi és magyar helyszín mellett a verőcei őrtorony, valamint a magyar szakasz ékkövének számító óbudai Hadrianus-palota kiásása, rekonstrukciója is szerepelt. (Ez utóbbi listás helye később kulcsszerepet kapott.)

Az, hogy a magyar Duna-szakasz is világörökségi várományos, megalapozta azt az sokmilliós uniós fejlesztési pályázatot,amit a Nemzeti Múzeum nyújtott be 2018-ban konzorciumi partnereivel (a többi között a verőcei önkormányzattal) a Limes nevezetesebb hazai helyszíneinek turisztikai fejlesztésére. A Limes-fejlesztés hazai koronagyémántja a Hajógyári-szigeten több mint ezer éve a földbe temetett Hadrianus-palota kiásása és bemutatása lett volna.

Csakhogy már 2019-ben sejteni lehetett, hogy baj lesz a világörökségi pályázattal. A magyar kormány ugyanis úgy döntött, hogy a nemzetközi partnerekkel való egyeztetés nélkül kiveszi a Hajógyári-szigeten található helytartói palotát a projektből, írta a Népszava a Magyar Közlöny alapján 2019 júliusában. Mint a 444.hu írta, a lépés műemlékvédelmi szakmai körökben komoly felháborodáshoz vezetett, újra kellett indítani az egész világörökségi eljárást.

A helytartói palota helyreállítása nem kezdődött meg, az érintett terület sorsa azonban érdekes – nem éppen műemléki – kanyart vett. 2021 tavaszán a sziget érintett, déli részét, benne a föld alá temetett Hadrianus-palotával, a Petőfi Irodalmi Múzeumnak adták, ahol Demeter Szilárd miniszteri biztos vezetésével „könnyűzenei és popkulturális központot” terveztek.

Magyar kilépés a világörökségi pályázatból és annak következményei

2021 nyarán, a közelgő második világörökségi döntés előtt néhány nappal a magyar kormány úgy döntött, hogy az elfogadás előtti utolsó pillanatbankilép a Németországgal, Ausztriával és Szlovákiával közös pályázatból. Így az UNESCO a magyar szakasz nélkül vette fel a világörökségi helyszínek listájára a dunai limes vonalát, ami így véget ér a szlovákiai Izsa községnél.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer adatai szerint Verőce 2021. június 29-én kötött (135+63 millió forintos) szerződést a Limes-fejlesztés kivitelezésére a közbeszerzési pályázaton győztes Diagrál Kft.-vel. Ekkor már két hete olvasható volt a 444.hu cikke (és ennek átvétele számos más újságban) arról, hogy a magyar kormány visszavonta a Limes világörökségi jelölését.

Megkérdeztük arról is Verőce polgármesterét: úgy írták alá a szerződést a kivitelező céggel, hogy tudott arról, hogy a világörökségi cím várhatóan elúszik, vagy sem, egyelőre nem kaptunk választ.

Tudott róla a polgármester vagy sem, az időközben az unió által befogadott fejlesztéseket azonban Verőcén elkezdték építeni, így azok 2023-ban befejeződtek a magyar kormány által előfinanszírozott forrásból. Az átadásig rögös út vezetett csúszással, drágulással.

Mint azt a Magyar Narancs 2022 decemberében megírta, a beruházásnak eredetileg 220 millió forintos forrásból 2022 februárjáig kellett volna befejeződnie. Grauszmann György akkor azt mondta, hogy a munkadíj és építőanyag áremelkedések miatt közel 80 millió forint pluszforrást kaptak a kormánytól a munkák befejezéséhez.

Kilátónak tervezték, üres „zsiráfketrec” lett

A verőcei beruházás lényegében egy római őrtornyot stilizáló kilátóból, egy parti sétányból, egy múzeumból valamint egy kapcsolódó játszótérből állt. A korábbi tervek egyik leglátványosabb eleme végül dugába dőlt: a kilátó őrtoronyformáját biztosító fémkeret ugyan felépült, de a belső szintekre és az azokat összekötő lépcsőkre már nem jutott pénz. Maradt egy üres, közjólétileg funkciótlan váz, amit a verőceiek azóta is csak „zsiráfketrecnek” csúfolnak, és amitmár megbontott a szél is.

A régi vízműépületből átalakított „Limes múzeum” leginkább zárva van, a mindentől távol eső játszóteret pedig alig látogatják. Az eredeti uniós pályázatban Verőcére és a másik, nagytétényi helyszínre 19 739 főnyi vendégforgalom-növekedést prognosztizáltak, de ehhez képest helyi forrásunk szerint jó, ha főszezonban ötszázan-ezren elvetődnek a „zsiráfketrec” környékére.

A 2023-ban átadott verőcei fejlesztés 2025-ben jutott oda, hogy vizsgálatot indított az ügyében az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF). A vizsgálat indításának tényéről az EUTAF 2025 augusztusában értesítette Grauszmann Györgyöt, aki az önkormányzat augusztusi ülésén erről be is számolt a testületnek, és a legutóbbi ülésen is az EUTAF-ot emlegette a polgármester, mint a vizsgálat lefolytatóját.

Ezek szerint ennek a vizsgálatnak az eredménye landolt a Nemzeti Fejlesztési Központ vezetőjének asztalán. Grauszmann György pedig úgy tálalta a testületi ülésen a vizsgálati eredményt, hogy Verőce a világörökségi cím hiánya miatt költötte el jogosulatlanul a támogatást. A támogatásra ugyanis a pályázati felhívás szerint csak a római limes közép-magyarországi világörökségi várományosi helyszínei nyújthattak be kérelmet, ezért a pénzt vissza kell fizetni.

De kinek kell visszafizetni a pénzt?

Az az önkormányzat február 11-i ülésén is elhangzott, hogy egy eurónyi uniós pénzt sem költöttek el a Limes-projektre. Az uniós fejlesztéseket ugyanis előfinanszírozza a magyar kormány, majd az elkészült beruházás számláit utólag számolja el az unióval. Ez az elszámolás a polgármester szerint már egy ideje elakadt, mert az EU – elsősorban a jogállamisági, korrupciós és alapjogi aggályok miatt – részben befagyasztotta a Magyarországnak járó forrásokat. (Az elérhető részt még nem használta ki teljesen a kormány.)

A visszafizetendő pénz eszerint a magyar államtól érkezett előfinanszírozásként. A pénzt egy magyar államigazgatási szerv vizsgálata alapján a Magyar Államkincstárnak kell visszafizetnie a verőcei önkormányzatnak. A polgármester pedig azzal védekezik, hogy egy rajtuk kívülálló kormányzati döntés miatt kerültek csávába.

A történtek megdöbbentették a (polgármester ellenzékének számító) Új Verőce frakciót is. A csoport képviselői a tisztánlátás kedvéért hivatalos adatigényléssel fordultak az önkormányzathoz és a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumhoz, hogy a teljes dokumentáció – támogatási szerződések, határozatok, esetleges szabálytalansági eljárás iratai, visszafizetésre kötelező felszólítás – minden részlete megismerhető legyen. (A képviselőcsoport összeállított egy időrendi táblázatot is az események nyomon követésére, innen letölthető.)

Lapunk a Nemzeti Fejlesztési Központ mellett megkereste az EUTAF-ot is az elvégzett vizsgálattal és az arra épülő javaslatokkal kapcsolatban. Valamint kikértük az EUTAF-jelentést Verőce önkormányzatától is a nemrég kézhez kapott fizetési felszólítással együtt.

Szlovákiában őrtorony-kilátó épült, nálunk érdekes finanszírozású szórakozóhely lesz

Érdekes megnézni, hogy mire jutottak a világörökségi konzorciumban maradt és a címet elnyerő országok települései. Ha csak a Magyarországhoz legközelebb eső szlovákiai Izsát nézzük: több mint 1 millió euróból történtek fejlesztések a faluban. Egyrészt a Kelemantia Római Kori és Néprajzi Múzeum egy teljesen új épülettel bővült, másrészt két, kilátóként is működő római kori őrtornyot is emeltek a község két végén. Izsa község projektrésze az Európai Regionális Fejlesztési Alap 877 625,81 eurónyi társfinanszírozásával valósult meg, a község teljes költségvetése 1 032 500,96 eurót ért el. A költségek 10 százalékát az egyes államok, 5 százalékát az önkormányzatok állták. Ezzel lehet összevetni nagyjából a verőcei zsiráfketrecet és környékét.

Az sem mindegy, hogy mi történt a Hajógyári-sziget helytartói palotájával. Ennek kivétele a világörökségi Limes-fejlesztésből indította el ugyanis az események láncolatát, ami végül Magyarország Limes-projektből történő kimaradásával, és a szabálytalan támogatásfelhasználással zárult.

2025-ben a Demeter Szilárd vezette Petőfi Kulturális Ügynökség 50 évre bérbe adta a helytartói palota melletti 27 ezer négyzetméteres ingatlant a szigeten. A bérlő egy frissen bejegyzett cég, a MultiKulti Zrt. Mint a 444.hu kiderítette: a sziget 50 évre bérbe adott állami ingatlanainak fejlesztését nemzetgazdasági miniszter Nagy Márton fivéréhez köthető alapkezelő és állami pénzzel kitömött magántőkealap finanszírozza. A területre rendezvényközpontot, szórakozóhelyeket, fénymúzeumot terveznek. A helytartói palota rekonstrukciójával kapcsolatban ez idáig semmilyen tervet nem mutattak be.