Egy héttel a gödi Samsung mérgezéseiről és annak kormányzati kezeléséről szóló cikkünk megjelenése után a kormánypártoknak még mindig nem sikerült egységes és koherens választ adniuk a gödi eseményekre.
Lázár János építési és közlekedési miniszter szerdán arról beszélt, hogy szerinte nem is volt évekig mérgező anyag a gödi gyár levegőjében, Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója pedig teljes egészében hazugságnak nevezte a cikkünket. Ezek az állítások semennyire nem állják meg a helyüket, a gyárban évekig nem megoldott, sőt egyre súlyosabb mérgezéseket ugyanis a munkavédelmi hatóság állapította meg, az erről szóló határozatok nyilvánosak, és azokat keddi cikkünkben részletesen bemutattuk.
Volt aztán egy ezzel teljesen ellentétes narratíva is, amit Joó István, a Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója fogalmazott meg. Ő kedden azt írta a Facebookra, hogy a „Telex cikk pedig nem más mint 3-4 éves, jórészt nyilvánosan elérhető információk újracsomagolása, elferdítése”. Vagyis Joó elismeri, hogy a súlyos mérgezésekről szóló dokumentumok valódiak, azok évek óta nyilvánosak voltak, és azzal vádol minket, hogy azok tartalmát most csak újracsomagoljuk.
Ezeknél eggyel bonyolultabb álláspontot vett fel Gulyás Gergely a múlt csütörtöki kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arra a kérdésre, hogy annak idején kapott-e tájékoztatást a Samsung mérgezéseiről, azt válaszolta, hogy „nem tudja”, illetve „nem emlékszik”. Amikor konkrétan rákérdeztünk, hogy mikor tudta meg a munkavédelmi szabályok ilyen súlyos megszegését, azt mondta, hogy „ami az én tudomásszerzésemet illeti, én most az önök cikkét olvasva szereztem tudomást az összes olyan lényeges körülményről, ami a határátlépés mértékére és ilyenekre vonatkozott”.
A két, három és négy évvel ezelőtti parlamenti jegyzőkönyvek és dokumentumok alapján azonban nagyon nehéz elhinni, hogy a kormányban ne tudtak volna a gyár szennyezéseiről és mérgezéseiről.
Már korábban is feltártak egy sor szabálytalanságot
Kezdjük egy pontosítással: múlt hétfői, illetve keddi cikkeinkben három, a Samsungot érintő munkavédelmi vizsgálat jegyzőkönyveit mutattuk be, amelyek szerint a gyárban 2021 és 2023 között rendszeresen mérgező nehézfémek belégzésének tették ki a dolgozókat. A cikkekben ezekre első, második és harmadik hatósági büntetésként hivatkoztunk.
Ez megtévesztő lehetett, a Samsungot ugyanis korábban, illetve ebben az időszakban más szabálytalanságokért is megbüntették. Az Átlátszó által kikért, és Éltető Andrea közgazdász egy 2024-es tanulmányában feldolgozott jegyzőkönyvek szerint ugyanis a Samsung gyárában már 2020 júniusában végeztek egy olyan légtérmérést, amely szerint az egyik részlegen a levegőben az ipari korom és a nagy mennyiségben mérgező NMP koncentrációja meghaladta a határértéket.
2021. november harmadikán, az éjszakai műszakban a Samsung egyik gépe meghibásodott, amit a karbantartók úgy kezdtek el megjavítani, hogy közben nem állították le a gyártósort. Az erről szóló jegyzőkönyv szerint „…a próbaidős magyar karbantartó fiú nem volt tisztában azzal a Samsungban, hogy le kellene állítani a gyártósort, ha nincs rajta a védőburkolat. Behajolt, beszorult és súlyos sérüléseibe egy hét után belehalt.” Az ügyet a Magyar Narancs már 2022 márciusában részletesen feltárta.
Gulyás Gergelyt kérdezték a mérgezésekről
De tegyük fel, hogy a kormányhivatalból nem jut el a kormánytagokhoz, milyen szabálytalanságok vannak Magyarország második legnagyobb gyárában, ők pedig nem olvassák az erről beszámoló újságokat. Ragaszkodjunk azokhoz az írásos bizonyítékokhoz, amelyek fennmaradtak abban az időben.
Hétfői cikkünkben hivatkoztunk egy 2022-es munkavédelmi hatósági jegyzőkönyvre, amely szerint a Samsungban 2021-ben többször is légtérméréseket végeztek, amelyek szerint a gyár munkatársainak egy részét mérgező vegyi anyagok belégzésének tették ki. A jegyzőkönyv szerint egy korábbi vizsgálat megállapította, hogy a Samsung szűrőelemei nem alkalmasak az ott használt por hatékony kiszűrésére.
Ezt a jelentést Bodnár Zsuzsa, az Átlátszó újságírója kérte ki és dolgozta fel. Az erről szóló cikke 2022. június 23-án jelent meg.
Másnap, 2022. június 24-én Jámbor András, a Szikra Mozgalom parlamenti képviselője írásbeli kérdést nyújtott be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez „Mennyit ér a Samsung munkásainak egészsége?” címmel. Ebben az írásbeli kérdésben egészen konkrétan az Átlátszó cikkére, és az abban bemutatott, a dolgozók mérgezéséről szóló jegyzőkönyvre kérdezett rá. Jámbor többek között arra volt kíváncsi, hogy a miniszter méltányosnak tartja-e a tízmillió forintos munkavédelmi bírságot és rákérdezett, hogy addig az időpontig hányszor tartottak a gödi telephelyen helyszíni ellenőrzést, és azok az ellenőrzések milyen eredménnyel zárultak.
Jámbor kérdését Gulyás a Technológiai és Ipari Minisztériumnak továbbította, ahonnan Koncz Zsófia államtitkár reagált. Koncz nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a büntetés mértékét méltányosnak találják-e, se arra, hogy a gödi telepen hány ellenőrzés zajlott le, és azoknak mik voltak az eredményeik. Koncz ehelyett arról írt, hogy a munkavédelmi hatóság rugalmasan határozhatja meg a büntetés mértékét, és ebben az esetben a legmagasabb bírságot állapította meg.
Oldószert találtak a talajvízben
A belső, munkaügyi problémákkal párhuzamosan 2022-ben az is felmerült, hogy a Samsungból az akkumulátorgyártáshoz használt vegyi anyagok egy része kikerülhet a környezetbe. A Göd-ÉRT Egyesület 2022 áprilisában egy független vállalattal, a Lawland Mérnöki Irodával bemérette három gödi kút vegyianyag-szintjét.
A szakértők a kutakban az akkumulátorgyártáshoz használt lítiumot és N-metil-2-pirrolidont (NMP) találtak. Az NMP az akkumulátorgyártásnál használt oldószer, amiből a Samsungban évente több tízezer tonnányit használnak. Bár mindkét anyagból viszonylag kis mennyiséget találtak a vízben, a szakértők kiemelték, hogy az NMP megjelenése „természetes okokkal nem magyarázható”.
A cikk megjelenése után, június másodikán Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője írásbeli kérdést nyújtott be Palkovics László technológiai és ipari miniszternek. Keresztes szerint Palkovics korábban, a miniszteri meghallgatásán azt mondta, hogy a szennyezést nem a Samsung okozta. Keresztes arra lett volna kíváncsi, hogy Palkovics mire alapozza az állítást, hogy a szennyezést nem a gyár okozza, és arra kérte, hogy minden rendelkezésre álló adatot osszon meg a nyilvánossággal.
Palkovics helyett ismét Koncz Zsófia válaszolt, aki szerint a kormányhivatal a vizsgálati jegyzőkönyvek eredményei alapján megállapította, hogy kutakban talált vegyi anyagok mennyisége nem tér el a talajvizekben mérhető átlagos értéktől. Koncz arról is írt, hogy az eset után ivóvízvizsgálatot és vízminőség-vizsgálatot végeztek, amelyek megállapították, hogy a vízminőség megfelelő és a talajvíz nem szennyezett.
Azt, hogy az NMP a gyárból került-e a talajvízbe, leghatékonyabban a gyár monitoringkútjainak segítségével lehetett volna kimutatni. Mint az Átlátszó 2023 januárjában kiderítette: a gyár monitoringkútjait még 2018-ban betemették. 2024-ben aztán azt is kiderítették, hogy az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai szerint a Samsung gödi gyára 2019 és 2022 között összesen 88 tonna NMP-t engedett ki a levegőbe.
Kiderültek a katasztrófavédelmi bírságok is
Bodnár Zsuzsa, az Átlátszó újságírója abban az időben a környezetvédelmi, munkavédelmi és építési ellenőrzést végző kormányhivatal mellett az iparbiztonsági ellenőrzést végző katasztrófavédelem ellenőrzési jegyzőkönyveit is elkezdte kikérni. 2022 decemberében írta meg, hogy az addig megszerzett dokumentumok szerint a katasztrófavédelem addigra tizenhétszer bírságolta meg az akkugyárat. (Ebben nincsenek benne a kormányhivatal büntetései.)
Az egyik dokumentumban fehéren-feketén leírták, hogy a gyárban a szabálytalanságok miatt több mint ezer munkavállaló került veszélybe. Egy másik dokumentum egy olyan esetet mutatott be, amelyben a Samsung egy építés alatt álló, használatbavételi engedéllyel nem rendelkező épületrészben tárolt és töltött akkumulátorokat, amelyek közül 36 kigyulladt. Az oltást késleltette, hogy az épületrészben nem volt főkapcsoló, a tűzoltók így nem tudták azt azonnal áramtalanítani.
A cikk megjelenése után nem sokkal, január 17-én Jámbor András részletes írásbeli kérdést nyújtott be Nagy Márton akkori gazdaságfejlesztési miniszterhez (azóta nemzetgazdasági miniszter), Meddig veszélyeztetheti még a gödi Samsung-gyár a dolgozók testi épségét? címmel. Jámbor az írásbeli kérdésben részletesen végigment az Átlátszó cikkében felsorolt szabálytalanságokon, és külön kitért arra, hogy a váci katasztrófavédelmi kirendeltség egy ellenőrzése szerint a Samsung 2018 óta nem számolta fel azokat a hiányosságokat, amelyekért korábban megbírságolták a céget.
Jámbor a dokumentum szerint konkrétan rákérdezett, hogy terveznek-e „olyan komolyabb szankciót alkalmazni, amely valóban visszatarthatja a gyárat az ismétlődő szabálysértésektől?”.
Az írásbeli kérdésre Fónagy János, Nagy Márton államtitkára válaszolt. Fónagy a válaszában arról beszélt, hogy a Samsungot saját tűzoltóság felállítására kötelezték, és rendszeresen ellenőrzik. Fónagy emellett megjegyzi, hogy a gödi Samsung-gyárat 2019 és 2023. január vége között tűzvédelmi és iparbiztonsági hatáskörben 39-szer bírságolták meg. A büntetések összege 101 millió forint volt.
Nem sokkal később, 2023. február 27-én parlamenti vitanapot tartottak az akkumulátorgyártásról. Fontos megjegyezni, hogy a vitanap időpontjában már lezárult a hétfői cikkünkben idézett második munkavédelmi hatósági eljárás. Ez volt az, ami megállapította, hogy a Samsung még 2022 őszére sem javította ki azt a 2021 tavaszán jelzett légtechnikai hibát, ami miatt folyamatosan mérgező anyagok belégzésének tette ki a dolgozóit.
A vitanapon több ellenzéki politikus is felhozta a Samsung munkavédelmi és katasztrófavédelmi ellenőrzéseit. Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője beszélt arról, hogy a gyárat addig körülbelül negyvenszer kellett megbüntetni katasztrófavédelmi, tűz- és munkavédelmi hibák miatt.
A vitanapon Apáti István, a Mi Hazánk képviselője felhozta, hogy ha egy magánember engedély nélkül épít egy családi házat, akkor azt a hatóságok lebontatják vagy bírsággal sújtják. A Samsung-gyár viszont így, engedély nélkül építhetett, majd kezdhetett el használni egy új épületet. Kanász-Nagy Máté, az LMP képviselője felhozta, hogy a Samsung gödi gyárát a hatóságok a szabálytalanságok miatt folyamatosan megbüntetik, de persze csak néhány millió forintra, ami nem rettenti el őket a további szabályszegéstől.
Az ellenzéki pártok aggályaira és problémafelvetéseire kormánypárti politikusok egész sora válaszolt, és köztük volt a miniszterelnök is. Orbán erre azt mondta: „Egy beruházást akkor lehet Magyarországon létrehozni, legyen szó bármilyen gyárról, ha a hatályos jogszabályokat betartják. Ezek a jogszabályok tartalmaznak környezetvédelmi és biztonsági előírásokat is. Ráadásul a szabályok vonatkoznak az engedély kiadásakor, szabályok vonatkoznak a beruházásra az építésnél és a működtetésnél is. És én a legmagabiztosabban és jó lelkiismerettel mondhatom önnek azt, hogy minden ilyen szabályt az államigazgatásnak be kell tartani, és be is szokta tartatni a beruházókkal.”
A miniszterelnök egy másik ponton az ellenzéki képviselők kritikájára azt mondta: „Szeretnék különbséget tenni a rémhírterjesztés meg az emberek indokolt félelme között. Tehát szerintem az emberek indokolt félelmére világos, egyenes választ kell adni, és ezt mi meg is adjuk. (…) Nem igaz, hogy olyan szennyezést szabadít a beruházó Magyarország nyakába, ami az ott élő emberek életét ellehetetleníti, ezek mind nem igazak. Ugyanakkor elvárják az emberek, és igazuk van, hogy minden egyes ezzel kapcsolatos félelmükre és fenntartásukra világos, egyenes választ kapjanak. És a magyar államnak az a kutya kötelessége, hogy ezeket a válaszokat meg is adja, és mi ezt higgadt, nyugodt módon ezután is meg fogjuk tenni.”
Két éve nyilvános a 275-szörös mérgezésről szóló dokumentum
Nem sokkal a februári vitanap után, 2023 márciusában jelezte a Samsung a kormányhivatalnak, hogy egy januári légtérmérésük szerint több munkavégzési helyen a határérték feletti kobalt, nikkel és korom van a levegőben. Ezek között voltak a határértéket 56-szorosan és azt 60-szorosan meghaladó mérgezések is.
Májusban aztán a Samsung egy olyan márciusi légtérmérés jegyzőkönyveit is átadta a kormányhivatalnak, amely ennél jóval durvább eredményeket tartalmazott. E szerint volt olyan dolgozó, aki határértéket 275,4-szeresen meghaladó mennyiségű nehézfém belégzésének volt kitéve. Az erről szóló határozatot 2023. június 23-án állították ki.
Az Átlátszó a többihez hasonlóan ezt a dokumentumot is közérdekűadat-igényléssel kérte ki, majd annak tartalmát egy 2024. február 20-án megjelent cikkben tette közzé. A cikk megjelenése után néhány nappal Kammerer Zoltán, Göd kormánypárti, de független színekben induló polgármestere ismeretlen tettes ellen feljelentést tett.
Február 26-án Vadai Ágnes, a DK képviselője Mikor vizsgálják ki végre a Samsung SDI gödi gyáránál a terhes nőkre kifejezetten veszélyes és súlyos környezetszennyezést? címmel írásbeli kérdést adott be Polt Péter legfőbb ügyésznek, ebben hosszan idézte az Átlátszó cikkét. Polt közölte, hogy az ügyben indult nyomozás felderítési szakaszban van, így a kérdést a nyomozóknak továbbítja.
Február 28-án a DK-s Oláh Lajos írásbeli kérdést tett fel Nagy István agrárminiszternek, Mit kívánnak tenni a gödi lakosok és a Samsung SDI akkumulátorgyár dolgozóinak egészsége érdekében? címmel. Oláh az írásbeli kérdésben kitért arra, hogy a „Samsung-gyárban évek óta rákkeltő anyagoknak vannak kitéve a dolgozók”.
A kérdésre március 14-én Koncz Zsófia válaszolt, aki általánosságban írt arról, hogy a „a környezetvédelmi hatóság és az üzem felügyeletében részt vevő szakhatóságok minden esetben a jogszabályoknak megfelelően végzik a munkájukat”. Hozzátette: „Göd polgármestere feljelentést tett az ügyben. Ilyen esetben a hatóságok vizsgálatának eredményét meg kell várni.”
Arról, hogy a kormány mit tett az ügyben 2023-ban, múlt hétfői cikkünkben írtunk hosszabban.
