Bíró-Nagy András: A gödi történet politikai értelemben is toxikus

Orbán Viktornak muszáj lenne valami nagyot dobnia – mondta a Telex választási műsorában Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója, mielőtt Orbán Viktor elkezdte 27. évértékelő beszédét. A 2026 című műsorunk stúdiójában Bíró-Nagy és László Róbert, a Political Capital választási szakértője is azt mondta a beszéd előtt, hogy Orbán évértékelőinek már nincs olyan súlya, mint néhány évvel ezelőtt, különösen azóta inflálódtak el a megszólalásai, hogy tavaly nyár óta folyamatosan a nyilvánosság előtt van, és hetente ad interjúkat, ezek a beszédek mégis fontosak, sokszor egy egész évre előre kijelölik a Fidesz politikai terveit.

Felidézték azt is, hogy Orbán Viktor tavalyi évértékelője nem volt nagy sikertörténet, az abban ígértek jó része nem valósult meg. Ugyanakkor mivel a Fidesz ősz óta nem tudta uralni a politikai napirendet, és „követő” módban van a kampányban, folyamatosan reagálniuk vagy magyarázkodniuk kell valamire, ezért László Róbert konfrontatív beszédre számított, Bíró-Nagy András pedig arra, hogy Orbán Viktor olyan elbizonytalanító témákat fog bedobni, amivel a még nem elkötelezett szavazókat próbálja megszólítani.

„Olyan beszéd volt, mint amire számítani lehetett” – mondta az évértékelő után László Róbert, aki azt emelte ki, hogy a beszédben nagyon sokszor elhangzott a halál szó. Szerinte Orbán Viktor fő üzenete az, hogy ha a Tisza nyer, akkor még rosszabb lesz. Bíró-Nagy András szerint a beszéd leghangsúlyosabb része az volt, hogy a Tisza Pártot brüsszeli kreálmánynak és egy összeesküvés részének nevezte, és leporolva saját 2002-es választási keretezését azt mondta, ha a baloldal nyer, akkor a globális nagytőke alakít kormányt Magyarországon.

Ehhez pedig a Shellt és az Erstét vette elő, velük személyesítette meg azt az ellenségképet, amit fel akar festeni, amihez a Tisza Párt szakértőinek háttere ad neki muníciót. Bíró-Nagy szerint ez a negyed órás blokk, amiben a Tisza pártot pocskondiázta Orbán, a beszéd leghangsúlyosabb része volt. „Megint nyilvánvalóvá vált, hogy a Fidesz úgy képzeli ezt a választási kampányt megnyerni, hogy nem a saját eredményeire, víziójára kér felhatalmazást, hanem ezzel a riogatással próbálja meg magát legalább a Tiszához képest biztos választásnak feltüntetni”. Bíró-Nagy szerint Orbán azt a reményt próbálja meg megölni az emberekben, hogy a változás jót hozhat, Magyar Péter legfontosabb feladata pedig az lehet, hogy meggyőzze őket, hogy lehet előre lépni.

Orbán Viktor az évértékelőjében visszatért az egyik tavalyi, be nem váltott ígéretéhez, a tavaszi nagytakarításhoz is, amiről azt mondta, hogy április után fejezik majd be a munkát, akkor takarítják el a „brüsszeli hálózatot”. László Róbert szerint Orbán azért tért vissza ehhez a témához, mert a saját táborában népszerű üzenet az, hogy eltakarítják azokat, akik nem értenek velük egyet, és Orbán maga is „szereti azt, ha a liberálisok rettegnek”. Szerinte ha a Fidesz újra kétharmados győzelmet arat, visszatérnek erre, és a tavaly visszavont ellehetetlenítési törvénynél erősebb intézkedésekre lehet számítani. Bíró-Nagy András szerint azért is került be a beszédbe ez a téma, mert Orbán komolyan gondolja és meg akarja valósítani. Szerinte nem először tette ki Orbán a jelzést, hogy ha nyernek, akkor nem lesz kegyelem, és leszámol azokkal, akik másként gondolkodnak, mint ő. „Azt tette ki az asztalra, hogy ha ő marad, akkor végigviszi az ellehetetlenítési törvényt”.

Még a beszéd előtt úgy értékelték, hogy Orbán a tavalyi beszédéből azért nem valósította meg ezt az ígéretet, mert tavasszal a közvélemény-kutatási számokból az látszott, hogy nem jött be a Fidesznek a keménykedés, akkor voltak a népszerűségük mélypontján, amit csak nyáron, a Pride megrendezése és a törvényjavaslat visszavonása után, Orbán Viktor bevetésével sikerült visszafordítaniuk.

A bizonytalan szavazókat Orbán a háborús rettegéssel és az anyagi helyzetük romlásával próbálta megszólítani az évértékelőben az elemzők szerint. Megpróbálta felsrófolni, hogy mibe kerülhet a kormányváltás az embereknek. Megint szólt a fiatalokhoz is, de az október 23-i beszédhez képest finomabb hangvételben – mondta Bíró-Nagy András. Most az volt az üzenet, hogy nem a mocskos fideszezés – amit ki is mondott a miniszterelnök – az igazi lázadás, hanem az, ha csatlakoznak hozzájuk a Brüsszel elleni harcban. „Én még nem láttam olyan fiatalt, aki azért lázadt valami ellen, mert felszólította erre egy 16 éve hatalomban lévő politikus” – mondta erre László Róbert.

Az elemzők értékelése szerint Orbán Viktor ebben a nagyon megfontolt, előre kimért beszédben magabiztosságot tudott sugallni a választási eredményekkel kapcsolatban, míg az elmúlt hetekben ez nem mindig sikerült neki. Itt az volt a cél, hogy elhitesse a közönséggel, hogy tudnak nyerni.

Magyar Péter és a szoba

Az évértékelő előtt Bíró-Nagy András politikatörténeti jelentőségű fejleménynek értékelte, hogy a héten egy titkos eszközökkel megfigyelt szoba képével nyomás kezdtek gyakorolni a Tisza Párt vezető politikusaira, majd végül Magyar Péter csütörtökön délután a közösségi oldalán egy videóüzenetben mondta el, hogy szerinte mi történt a képen látható szobában. „Úgy van botrány, hogy még nincs botrány” – mondta Bíró-Nagy, de szerinte azt a Tisza Pártnál is érzékelték, hogy potenciálisan súlyos történetről van szó, ezért a lehetséges károk csökkentése érdekében Magyar Péter előremenekült. Ezt a stratégiát már többször kipróbálta az elmúlt években, amikor készülő támadásokat próbált előzetes értelmezéssel kivédeni.

Bíró-Nagy András szerint hiba, hogy ennyi időt adtak Magyar Péternek, hogy elmondja, mit kell gondolni erről a történetről. Ezek után kérdés, hogy lesz-e videó. Ha nem, akkor Magyar Péter magyarázata megnyugtató lesz a híveknek. Ha lesz, és az lesz rajta, amiről Magyar beszélt, akkor a támadást kivédte, ha más, az további kérdéseket vet majd fel.

László Róbert szerint Magyar Péter nyilatkozata annak is szólhatott, hogy a történet foglalkoztatta a Tisza közösségét is, és ez bénítja, lassítja a kampánymunkát, és morális válságot is okozhatott. „Én őszintén szólva nagyon örülnék neki, ha semmit nem látnánk”, mondta, szerinte nem normális dolog, hogy az döntheti el a kampányt, hogy mit látunk egy hálószobában titkos eszközökkel felvett videón. Szerinte a társadalom polarizációja miatt a videó a nem elkötelezett szavazókat célozhatja, kiszámíthatatlan, hogy rájuk hogyan fog ez hatni.

A Fidesz a nyilatkozata óta azzal próbálja támadni Magyar Pétert, hogy felelőtlen politikus, mert belement egy ilyen helyzetbe. „Ez még semmi, ez még nagyon gyenge” – mondta ezekre a reakciókra László Róbert. Szerinte Magyar Péter akkor is hibázott, ha minden úgy van a videón, ahogy elmondta, mert amikor észrevette, hogy hova keveredett, ki kellett volna fordulnia a lakásból.

Az elemzők szerint egy videó már nem olyan bizonyító erejű, mint néhány éve lett volna, mert a mesterséges intelligencia tömeges használatával maga a Fidesz rombolta le annak a lehetőségét, hogy a közönség elfogadja annak hitelességét.

Toxikus történet

A két elemző egyetértett abban, hogy a videót, illetve az azzal való fenyegetést a Telex gödi akkumulátorgyárról szóló cikkének hatására vehették elő a héten. Erre a történetre ugyanis nem tud jót mondani a Fidesz – mondta László Róbert.

Bíró-Nagy András szerint az akkumulátorgyárak ügye a Telex cikke miatt érte el először az országos ingerküszöböt. Ez szerinte még kevésbé magyarázható és menthető történet, mint Lázár János vécépucolós kijelentése, mert ebből a történetből az derül ki, hogy nem védték meg a magyar embereket. Ez nemcsak a szó szoros értelmében toxikus történet, hanem politikai értelemben is az, mondta.

A Policy Solutions környezetvédelmi kutatásai már korábban is azt mutatták, hogy a többség ellenzi az akkumulátorgyárakat. Ezek a beruházások a fideszes szavazókat is megosztották, így ez politikai veszély volt a Fidesznek. A korábbi évekhez képest most az a különbség, hogy most már a legfelsőbb politikai szintig ér az ügy.

A Fidesz gazdaságpolitikájának szívcsakrája a keleti nyitás, és azon belül is az ázsiai multik Magyarországra csábítása volt. Ha ebben kell visszavonulót fújniuk, annak nagy ára lehet gazdasági és politikai szempontból is. Ráadásul Orbán a cikk megjelenése előtt jelentette be, hogy a kampányt rajta kívül Lázár János és Szijjártó Péter viszik. Pont ők azok, akiknek az elmúlt hetekben magyarázkodniuk kell. Bárhova mennek, megkapják a kellemetlen kérdéseket, ami nagyon sok a hibázási lehetőséget, és sok a védekezési kényszert is jelent, mondta erre Bíró-Nagy András.