Fiatalok és vakmerőek voltunk – mi kellett Pécsen az első vidéki Pride megszervezéséhez?

Fiatalok és vakmerőek voltunk – mi kellett Pécsen az első vidéki Pride megszervezéséhez?
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Amikor 2019-ben pécsi aktivisták bejelentették, hogy melegjogi felvonulást tartanak a városban, kívülről nézve meglepőnek hathatott az ötlet. Pécs életének mélyebb ismerete nélkül nehéz megérteni, hogy egy magyar vidéki városban hogyan jöhet létre egy ilyen kezdeményezés. Pedig az, hogy az első vidéki Pride-ot Pécsen rendezték, a legkevésbé sem a véletlen műve. Ebben a cikkben annak járunk utána, mit tudott Pécs, amit más vidéki város nem, és mi kellett ahhoz, hogy öt egymást követő évben felvonuláson álljanak ki az LMBTQ-emberek jogaiért a Dél-Dunántúl szívében. Tették mindezt akkor is, amikor a szervezők a hatóságok célkeresztjébe kerültek, miután a Fidesz-kormány megpróbálta betiltani a Pride-ot.

Mivel 2020-ig csak Budapesten volt Pride, a pécsiek kezdeményezése áttörést jelentett. Ugyanakkor sokan tudhatták, hogy Pécsen nincs hiány elfogadó közösségekből, így jóformán kódolva volt, hogy ez a város alkalmas lehet az első Budapesten kívüli Pride megrendezésére. Ahhoz, hogy ez létre is jöjjön, sokkal több kellett, mint egy város nyitott emberekkel: szükség volt azokra is, akik időt és energiát nem sajnálva beleállnak a dologba, és az esetleges ellenállás dacára is véghez viszik a projektet, bármiféle külső, intézményi támogatás nélkül.

A Pécs Pride sikerét kemény munka és építkezés előzte meg, ennek hátteréről Buzás-Hábel Géza aktivistával, egykori tanárral, a Diverse Youth Network vezetőjével beszélgettünk. Ő mostanában leginkább azért szerepelt a hírekben, mert a betiltott 2025. októberi Pécs Pride után a rendőrség büntetőeljárást indított, majd idén februárban vádat is emeltek ellene a gyülekezési jog megsértése miatt.

Átfogó aktivizmus

Az eredetileg nógrádi származású aktivista 2013-ban költözött Pécsre, ahol sokáig tanított a civilek által alapított Gandhi Gimnáziumban. Pécsen hamar ráeszmélt, hogy valódi polgári városba érkezett, amely egészen más, mint az ország többi része. Itt aktív és erős civil élet folyik, országos összevetésben is itt működik az egyik legtöbb és legélénkebb civil kezdeményezés – mondta Buzás-Hábel, aki szerint ez történelmi okokkal magyarázható. Pécs esetében nem túlzás azt mondani, hogy a sokszínűség, a különböző kultúrák együttélése évszázados múltra tekint vissza.

Az első helyi Pride szervezői úgy látták, hogy Pécs belvárosában nem kelt különösebb feltűnést egy kézen fogva sétáló azonos nemű pár sem – erről egy 2019-ben adott interjúban beszéltek. Buzás-Hábel Géza mellett a másik két fő szervező Hegedüs Martin és Rigó Bálint volt, akik az első fesztiválok létrejöttében vállaltak fontos szerepet.

Buzás-Hábel Géza egyáltalán nem újonc az emberi jogi mozgalmak világában. Több mint egy évtizedes aktivista-pályafutást tudhat maga mögött, hamar Pécs civil életének megkerülhetetlen alakjává vált. Az aktivizmust a Phiren Amenca nevű nemzetközi roma ifjúsági hálózatban kezdte, de akkor még nem gondolt erre az egészre tudatos „aktivistakarrierként”, és azt sem tervezte előre, hogy LMBTQ-ügyekkel foglalkozzon. Társaival együtt a semmiből, bármiféle külső, anyagi segítség nélkül alkotta meg az ország egyik legkiemelkedőbb vidéki emberi jogi szervezetét.

„Őszintén szólva nem is szeretem ezeket a címkéket: sem roma, sem LMBTQ-aktivistaként nem szoktam meghatározni magam, sőt ezeket kifejezetten vissza is utasítom” – mondta. Elsősorban emberi jogi aktivistának tartja magát, aki az univerzális emberi jogok mellett áll ki, függetlenül attól, hogy éppen melyik csoportról van szó.

Ebben a szellemben formálódott a Diverse Youth is, ami tudatosan nem szűkíti fókuszát egyetlen kisebbségre, például a szexuális és nemi kisebbségekre, hanem interszekcionális szemlélettel dolgozik, tehát nem különíti el az egyes kisebbségek érdekképviseletét. Ilyen átfogó szemléletű szerveződésből nincs sok Magyarországon: jelenleg a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Háttér Társaság országosan működő szervezetei mellett vidékiként a Diverse Youth Network az egyetlen.

Nehéz kezdetek

Buzás-Hábel szerint Pécs nyitott, multikulturális közege tette lehetővé, hogy a város a roma polgárjogi és emancipációs mozgalom egyik bölcsőjévé váljon. Számára a Gandhi Gimnázium, az Amrita Egyesület tanodája, vagy a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat alapjait lefektető Wlislocki Henrik Szakkollégium mind-mind olyan alulról szerveződő kezdeményezések, amelyekből szerinte látszik, hogy a roma közösségek is mennyivel aktívabbak Pécsen, mint az ország más részein. De korábban léteztek itt LMBTQ-szórakozóhelyek és -szervezetek, és az, hogy már korábban is volt queer élet a városban, alapot ad az ő munkájukhoz is – mondta Buzás-Hábel.

Amikor 2019 nyarán először felmerült a felvonulás ötlete, sokan inkább lebeszélni próbálták őket az egészről. A Diverse Youth Network tagjai aztán 2019-ben kijelentették: Pécs megérett arra, hogy 2020-ban megvalósítsa az első vidéki Pride fesztivált. „Annyira fiatalok és vakmerőek voltunk, hogy egyszerűen nagyon akartuk ezt az egészet” – emlékezett vissza az aktivista a Pécs Pride szervezésének kezdeti szakaszára. A terveket késleltette a világjárvány, ezért végül egy évre rá, 2021-ben tartották meg az első felvonulást.

Az első Pécs Pride sikere minden várakozást felülmúlt. A magas részvétel mellett azt is felemelő volt látni, ahogyan a városban vonulva a házak ablakaiból integető, mosolygó emberek fogadják a menetet, idézte fel a szervező. Ugyanakkor Buzás-Hábel szerint az első alkalom megszervezése volt a legnehezebb, ekkor helyi partnereik még nemigen voltak. Amikor tanácsra vagy segítségre volt szükségük, azok jellemzően budapesti szervezetektől, a Budapest Pride-tól, a Háttér Társaságtól érkeztek. A következő években már jóval könnyebben ment a munka, és a város más civil szervezeteivel is szorosabb lett az együttműködés.

A Pride nemcsak egy színes és vidám felvonulás, hanem az LMBTQ-emberek jogaiért áll ki. És ennek már a 2019-es bejelentésük után nem sokkal lett aktualitása, amikor a kormány kipécézte a szexuális kisebbségeket: akkor jelent meg a hírhedt 33-as törvény is. A 2020 tavaszán benyújtott, majd elfogadott intézkedés egy közigazgatási salátatörvényben szerepelt, amelynek 33-as paragrafusa ellehetetlenítette, hogy a transznemű emberek kérhessék identitásuknak megfelelő nemük jogi elismerését.

„A migránsellenes gyűlöletkampány tapasztalataiból pontosan tudtuk, hogy az ilyen üzenetek a vidéki közösségekben különösen hatékonyan tudnak célba érni” – mondta Buzás-Hábel. Akkoriban összeszámolták, hogy hányszor írtak róluk a kormánypárti lapokban. A róluk megjelent cikkek körülbelül 95 százaléka kifejezetten negatív hangvételű volt. „Egy ideig még számoltuk is ezeket: nagyjából 190 cikknél hagytuk abba.”

Mit tud Pécs, amit más város nem?

A pécsi aktivisták az LMBTQ-ellenes kampány beindulásakor arra jutottak, hogy a láthatóság kulcsfontosságú eszköz lehet ebben a helyzetben. „Ha arcok, történetek és közösségek válnak láthatóvá, akkor van esély arra is, hogy a leegyszerűsítő, kirekesztő narratívák helyét valódi beszélgetések vegyék át” – mondta az aktivista, aki úgy látja: a Budapest Pride nem tudja úgy megszólítani a vidéki fiatalokat, mint ahogyan erre egy eleve vidékre szervezett esemény képes.

Buzás-Hábel a Pride szervezése mellett évekig dolgozott a pécsi Gandhi Gimnázium tanáraként, ahonnan 2024-ben elbocsátották. Szerinte az iskola nagyon nyitott, liberális szemléletű, és a korábbi években egyáltalán nem volt probléma az aktivizmusa. Viszont miután ő lett a Pécs Pride csapatának arca, akkora külső nyomás nehezedett az iskola vezetésére, ami miatt kénytelenek voltak elbocsátani – 2024 karácsonya előtt három nappal. A kormányközeli média támadásai mellett ez a kirúgás volt a legrosszabb élmény, amit az aktivista fel tud idézni ebből az időszakból.

Arra a kérdésre, hogy a többi magyar nagyváros is tudna-e Pride-ot szervezni, illetve hogy ő ehhez mit tanácsolna az ottani aktivistának Buzás-Hábel biztató választ adott:

„Igen, határozottan úgy gondolom, hogy más magyar nagyvárosokban is lenne realitása Pride megszervezésének. Ehhez elsősorban bátorság kell.”

Ehhez szerinte elég már 4-5 elszánt ember is, és nem kell rögtön nagy tömegekre számítani. „A legfontosabb az, hogy legyen egy kicsi, de elkötelezett csapat, amely hisz abban, amit csinál, és vállalja a konfliktusokat is. Emellett nagyon fontos a szövetségesek megtalálása: a civil szervezetek, a szakmai partnerek, a helyi közösségek bevonása” – mondta. Szerinte ebben a folyamatban nem a felvonulásnak kell lennie az első lépésnek, hanem kisebb programokkal kell kezdeni, a láthatóság lépésről lépésre tud megszületni.

A tiltás idején voltak a legtöbben

Orbán Viktor 2025 februárjában fogalmazta meg célként a Pride betiltását, azt üzente a szervezőknek, hogy a felvonulás megrendezésével kár bajlódniuk. A kormány végül márciusban tiltotta be a Pride-ot, ennek ellenére júniusban minden idők legnagyobb Pride-ját tartották Budapesten.

Szeptemberben a Pécs Pride-ot is betiltották, de októberben ott is felvonultak az emberek – a részvétel itt is rekordot döntött, és az eddigi legszabadabb, lényegében kordonok nélküli Pécs Pride valósulhatott meg. Az esemény megnyitóján Péterffy Attila független polgármester is felszólalt, pedig korábban egyszer sem ment el a felvonulásra.

A 2025-ös Pécs Pride – Fotó: Gűth Ervin / Telex
A 2025-ös Pécs Pride – Fotó: Gűth Ervin / Telex

Buzás-Hábel Gézát azóta elővette a rendőrség, és idén februárban vádat emeltek ellene. Az ügyre a nemzetközi sajtó is felfigyelt. „Számítottam erre, Karácsony Gergely ügye után azt gondoltam, hogy velem ugyanez fog majd történni, és végül meg is történt” – válaszolta kérdésünkre utalva ezzel a főpolgármester ellen indult eljárásra a 2025-ös Budapest Pride megrendezése miatt.

Buzás-Hábel tavaly decemberben más jogvédőkkel közösen az Európai Parlament döntéshozóival is egyeztetett, és a Szocialisták és Demokraták EP-frakciójának bizottsági ülésén számolt be a vele szemben Magyarországon indított jogi eljárásról.

Hamarosan Pécsen kívül egy másik vidéki városban is szervezhetnek Pride-ot. Szegeden is van aktív LMBTQ-közösség, amely folyamatosan szervez programokat. A dél-alföldi városban már megvolt a szándék és a lelkesedés egy melegjogi felvonulásra, de végül a pénz hiánya vetett gátat a kezdeményezésnek. Hamarosan az anyagi akadály is elhárulhat, mivel a szegedi Partiscum Egyesület elnyert egy pályázatot, amelyben kifejezetten egy Pride szervezését tűzték ki célul. Az ottani szervezők jelenleg azért dolgoznak, hogy 2027-ben már szervezhessenek Szeged Pride-ot.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!