Petíciót indít Magyar Péter, hogy több külképviseleti szavazóhelyiség legyen az áprilisi választáson

Petíciót indít a Tisza Párt a külföldön élő magyarok szavazásának megkönnyítéséért, jelentette be Magyar Péter csütörtöki Facebook-bejegyzésében. Ebben felszólítja a döntéshozókat, hogy haladéktalanul növeljék a külképviseleti szavazóhelyiségek számát, különösen azokban a nagyvárosokban, ahol számottevő magyar közösség él. Magyar Péter azt akarja elérni, hogy 100 regisztrált választó után jöjjön létre egy szavazóhely minden külföldi településen, és nyíljanak újabb szavazóhelyek minden további 1000 regisztrált fő után.

„Több százezer olyan honfitársunk él külföldön úgy, hogy nem adhatják le a szavazatukat levélben. Ők azok, akik csak szabadnapok, pénz és a családtól elrabolt idő árán élhetnek alapvető jogaikkal. Ők azok, akik a külképviseleti szavazóhelyiségek fájóan alacsony száma miatt sokszor egész napos utazásra kényszerülnek. És ha el is jutnak a külképviseletre, ott zsúfoltság és végeláthatatlan sorban állás várja őket.
Ez nem maradhat így! A választójog nem kiváltság, hanem alapjog. A külföldön élő magyarok a nemzet elidegeníthetetlen részei, a közügyek alakításába való beleszólás joga őket is megilleti” – írta a bejelentéshez a Tisza elnöke.

Hasonló megoldásról írt a Választási Földrajz szakértője, Bódi Mátyás a fair távszavazás megteremtéséről szóló vitasorozatban, ami tavaly futott a Telexen. A probléma lényege az, hogy a magyar állam gyakorlatilag diszkriminál külföldön tartózkodó magyar és külföldön tartózkodó magyar között: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben szavazhat, akinek meg van, annak be kell fáradnia valamelyik külképviseletre, ami nem kevés erőfeszítést igényel.

Bódi Mátyás Románia példájával érvelt amellett, hogy több külképviseleti szavazóhelyiséget kell felállítani. Romániában 2016 óta hatályos az a törvény, aminek értelmében, „ha egy külföldi városból legalább 100 román állampolgár jelzi a szavazási szándékát, a román államnak ki kell jelölnie egy szavazókört a városban, és meg kell oldania annak a biztosítását”. A tavaly májusi román elnökválasztáson a román külügy csaknem ezer külképviseleti szavazóhelyiséget állított fel világszerte. A diaszpóra románság legnagyobb része más újlatin nyelvet használó európai országban él és dolgozik, így csak Olaszországban 160, Spanyolországban 147, Franciaországban 68 állomáson szavazhattak a románok. Mivel jelentős számú kettős állampolgára van Romániának a szomszédos Moldovában is, így ott is 64 szavazóhelyiségben ment az ikszelgetés, de még az északi sarkkörön túli norvég Tromsø városában is szavazhattak az éppen arra járó román szavazók.

A túlnyomórészt Nyugaton, elsősorban Németországban, Ausztriában, valamint az Egyesült Királyságban élő magyaroknak a legalacsonyabb a választási aktivitása a magyar társadalomban. Viszont akik részt vesznek közülük a választásokon, az előző négy alkalommal sokkal nagyobb arányban szavaztak a Fidesz ellen, mint a Magyarországon élő választók. A 2024. júniusi EP választáson először kapott ki a Fidesz a magyar külképviseleteken leadott szavazatok tekintetében, a kinti voksok kevesebb mint 19 százalékát begyűjtve. A Fidesz emiatt nem érdekelt abban, hogy a külföldön élő magyarok választási aktivitása javuljon.