Strasbourgban elkaszálták a törvényt, amivel eddig konkrét gyanú nélkül megfigyelhettek orvosokat és tanárokat Magyarországon
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden megsemmisítette azt a törvényt, amivel a magyar kormány eddig titkosszolgálati eszközökkel megfigyeltethetett államigazgatásban dolgozó munkavállalókat. A 444 szerint Szelényi Zoltán orvos és mások kereseteinek helyt adva kimondták, hogy az úgynevezett megbízhatósági vizsgálat a jelen formájában sérti az emberi jogok európai egyezményének 8. cikkét, ami a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot takarja.
Az ügyben eljáró Litresits András ügyvéd azt nyilatkozta a lapnak, hogy a magyar törvényt alapvetően azért kaszálta el az EJEB, mert „a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása során gyakorlatilag semmiféle, annak alkalmazását és az érintett védő garancia nem érvényesül, nincs szükség gyanúra, bárkit mindenféle előzmény nélkül megfigyelhetnek és velük szemben megfigyelési eszközöket alkalmazhatnak”. Hozzátette, hogy a strasbourgi döntés miatt a magyar kormánynak hatályon kívül kell helyeznie a kérdéses törvényi szakaszt.
A megbízhatósági vizsgálatot eredetileg a korrupcióval vagy más súlyos törvénysértéssel gyanúsított rendőrök és a kulcspozíciót betöltő államigazgatási dolgozók lebuktatására találták ki. A vizsgálat lényege, hogy a célszemély viselkedését fedett nyomozók tesztelik megrendezett élethelyzetekben, tulajdonképpen csapdát állítanak neki. A nyomozás ideje alatt titkosszolgálati eszközökkel titkos információgyűjtést is folytathatnak a hatóságok, az illetőről és környezetéről titkos hang- és képfelvételeket készíthetnek. A vizsgálatot a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) vezetője vagy Pintér Sándor belügyminiszter kezdeményezheti.
A kormány azonban 2021-ben jelentősen kibővítette, hogy kiket vizsgálhatnak ilyen módon. Azóta gyakorlatilag bárkit megbízhatósági vizsgálat alá vonhatnak, aki az államigazgatásban dolgozik, beleértve az egészségügyi dolgozókat is. Szelényi 2021 júniusában fordult Alkotmánybírósághoz, miután észrevette, hogy az egészségügyi dolgozókat is megfigyelhetik a rendőrségi törvényre hivatkozva. Az orvos úgy érezte, hogy a vizsgálat sérti az egészségügyi dolgozók magánélethez és személyes adatokhoz fűződő alkotmányos jogait, az Alkotmánybíróság viszont nem így látta. Emiatt fordult Szelényi 2023 áprilisában Litresits András ügyvéd segítségével a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához. Később pedig egy hivatásos gyám, egy örökbefogadási tanácsadó és az Oktatási Hivatal egyik munkavállalója is a strasbourgi bírósághoz fordult az ügyben.
