Egy hivatásos gyám és egy örökbefogadási tanácsadó is a strasbourgi bírósághoz fordult a megbízhatósági vizsgálat miatt
2024. október 2. – 09:23
Egy hivatásos gyám, egy örökbefogadási tanácsadó és az Oktatási Hivatal egyik munkavállalója is a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult az úgynevezett megbízhatósági vizsgálatot lehetővé tevő törvény miatt, írja a 444. Korábban Szelényi Zoltán traumatológus főorvos, az MSZP egészségügyi kabinetvezetője fordult a testülethez emiatt. Az orvos úgy érezte, hogy a vizsgálat sértik az egészségügyi dolgozók magánélethez és személyes adatokhoz fűződő alkotmányos jogait, azonban az Alkotmánybíróság nem így látta. A 444 információi szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága mindkét ügyben felvette a kapcsolatot a magyar kormánnyal.
A megbízhatósági vizsgálatot eredetileg a korrupcióval vagy más súlyos törvénysértéssel gyanúsított rendőrök és a kulcspozíciót betöltő államigazgatási dolgozók lebuktatására találták ki. A vizsgálat lényege, hogy a célszemély viselkedését fedett nyomozók tesztelik megrendezett élethelyzetekben, tulajdonképpen csapdát állítanak neki. A nyomozás ideje alatt titkosszolgálati eszközökkel titkos információgyűjtést is folytathatnak a hatóságok, az illetőről és környezetéről titkos hang- és képfelvételeket készíthetnek. A vizsgálatot a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) vezetője vagy Pintér Sándor belügyminiszter kezdeményezheti.
A kormány azonban 2021-ben jelentősen kibővítette azt a kört, hogy kiket vizsgálhatnak ilyen módon. Azóta gyakorlatilag bárkit megbízhatósági vizsgálat alá vonhatnak, aki az államigazgatásban dolgozik, beleértve az egészségügyi dolgozókat is.
A 444 kikérte az NVSZ-től, hogy hány megbízhatósági vizsgálatot folytattak le az elmúlt években, és ezek közül hány zajlott egészségügyi dolgozó ellen. 2020-ban 1009 ilyen vizsgálatot folytattak le, a kiterjesztés évében, 2021-ben 1172-t csináltak végig. A következő két évben 949-et majd 988-at, idén augusztus végéig pedig 619-et. A vizsgálatok negyede jutott el „kontaktusig”, vagyis amikor ténylegesen tesztelték a célszemélyt, és csak nagyon kevés esetben lett feljelentés a vizsgálat vége. 2021-ben 23, 2022-ben 45, tavaly 39, idén augusztusig pedig 26 esetben egészségügyi dolgozót teszteltek a hatóságok, ezek nyomán összesen 10 feljelentés született.
