Behívták a rendőrségre, és több tucat ember előtt kellett válaszolnia, hogy aláírta-e a választási ajánlóívet
Több száz embert idéztek be tanúként az elmúlt hetekben a Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányságra. A rendőrség levelében arról nem volt szó, hogy milyen ügyben akarják meghallgatni a tanúkat, csak a helyszínen derültek ki a részletek.
Választási csalás miatt indult nyomozás, a gyanú szerint a 2024-es önkormányzati választás előtt egy helyi civil szervezet hamis ajánlásokkal adhatta le a vármegyei listáját. A folyosón arra számítottak a tanúk, hogy egyesével fogják őket behívni, de váratlan fordulat történt: bekísérték őket egy nagy terembe, és mindenki füle hallatára kellett nyilatkozniuk arról, hogy az ő aláírásuk van-e az ajánlóíven.
„Zavarbaejtő volt” – mondta a Telexnek az egyik névtelenséget kérő tanú, aki szerint olyan hangulata volt a múlt pénteki kihallgatásnak, mintha beültették volna őket az iskolapadba, és felelnének. A rendőrök elhadarták az ilyenkor szokásos tájékoztatást a jogaikról és kötelezettségeikről, majd végigmentek a termen, mindenkinek megkérdezték a nevét, megmutatták az ajánlóív másolatát, és megkérdezték, hogy valóban az ő aláírása szerepel-e rajta. Arról is nyilatkoznia kellett a résztvevőknek, hogy ismerik-e az érintett szervezetet és annak jelöltjeit, illetve hol és kinél írták alá az ajánlóívet 2024-ben. Mindezt utána le kellett írniuk egy papírra, és odaadni a rendőröknek.
A múlt pénteki tanúk között volt Ruzsics Milán, a Momentum Zala vármegyei képviselője is, aki egy ponton hangosan felszólalt az eljárás miatt. „Fel voltam háborodva, hogy ilyen megtörténhet.” Miután jelezte, hogy nem ért egyet a csoportos kihallgatással, elmondása szerint kiküldték a teremből, és egy másik rendőr hallgatta meg.
„Azt mondta, értsem meg, hogy nagyon sok tanú van, és nem tudnak mindenkit egyesével kihallgatni.”
A rendőröktől úgy tudja Ruzsics, hogy összesen közel 900 tanút hallgattak meg, több turnusban hívták be az embereket. A momentumos politikus szerint a rendőrök korrekten, segítőkészen viselkedtek, a probléma magával az eljárással volt. Azt pedig elkeserítőnek tartja, hogy más nem mert felszólalni a teremben.
„Sokan láthatóan nem érezték magukat biztonságban attól, amilyen helyzetbe kerültek” – írta később a Facebook-bejegyzésében. Szerinte a jelenlegi, feszült belpolitikai helyzetben különösen veszélyes, ha az emberek azt tanulják meg, hogy jobb csendben maradni, és jobb, ha inkább nem ajánlanak senkit. „Jobb nem élni a jogaikkal, mert annak következménye lehet a civil életükben.”
Az eljárás miatt hivatalosan is panasszal élt a rendőrségnél. Azt kérte, hogy vizsgálják ki: indokolt és arányos volt-e a csoportos tanúkihallgatás, és az eljárás közben megfelelően érvényesültek-e a tanúk személyiségi és politikai jogai, valamint a politikai véleményhez kapcsolódó adatok védelme.
Ruzsics szerint politikai véleménynyilvánításnak minősül, hogy valaki aláírta-e egy párt ajánlóívét, azt pedig az Alaptörvény védi. „Ennek ellenére a csoportos tanúkihallgatás során politikai joggyakorlással összefüggő, érzékeny információk váltak más tanúk számára megismerhetővé, amikor egymás jelenlétében kellett nyilatkoznunk arról, hogy támogattunk-e egy adott szervezetet, illetve felismerjük-e saját aláírásunkat” – fogalmazott a rendőrségnek küldött panaszban.
„Én ilyet még nem hallottam” – mondta lapunknak a csoportos meghallgatásról Litresits András ügyvéd, a Nemzeti Választási Bizottság megbízott tagja, hozzátéve, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján a tanúkat egyenként kell kihallgatni. Bár a konkrét ügy részleteit nem ismeri, nincs olyan rendelkezés szerinte, ami megengedné a csoportos meghallgatást. A jogszabályok megengedik, hogy írásban kérjenek vallomást a tanúktól, de itt nem történt ilyen.
Más szabályok vonatkoznak a szembesítésre, ahol van arra lehetőség, hogy a terheltek és a tanúk egymás jelenlétében adják elő a vallomásukat, jegyezte meg Litresits. Ilyenkor megengedett az is, hogy egymásnak kérdéseket tegyenek fel. Ruzsics Milán ugyanakkor azt mondta: szembesítésről nem volt szó a rendőrségen, csak tanúkihallgatásról.
A Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság megkeresésünkre megerősítette, hogy választási csalás gyanúja miatt nyomoznak. Akár három éves börtönbüntetést is kaphat, aki a választási eljárás során „jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel”.
„A folyamatban lévő eljárás érdekére tekintettel bővebb tájékoztatást nem áll módomban adni”
– tette hozzá Pál-Tóth Evelin rendőrségi sajtóreferens. Arra a kérdésünkre nem válaszolt, hogy milyen jogszabályi rendelkezés alapján és milyen okból hallgatták meg csoportosan a tanúkat.
