Elölről kezdik az eltűnt villanyszerelők gyilkossági perét, a feleség még csak özvegynek sem minősül a lezárásig

Eljárási szabálysértésre hivatkozva visszadobta a Győri Ítélőtábla az eltűnt villanyszerelők meggyilkolása ügyében tavaly hozott elsőfokú ítéletet. Az ügy kezdődik elölről, az okról a hatóságok is csak találgatnak. A hatályon kívül helyezésről zárt tanácsülésen döntöttek, hivatalosan még az ügyész és a védő sem kapott a határozatról értesítést.

A még nem jogerős végzés szerint ugyanakkor továbbra is letartóztatásban marad É. Imre – várhatóan a törvényszék előkészítő üléséig, ahol majd ismét döntenek róla.

Nem közlik a bíróságon egyelőre a döntés pontos indokát, de az ítélőtábla közleményében hivatkozott törvényi bekezdés alapján itt lehet az okot keresgélni: A 608. § (1) bekezdés a) pontja szerint hatályon kívül helyezik az ítéletet, ha: „a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen”.

É. Imrét tavaly március 12-én négy évig tartó tárgyalás után életfogytiglanra ítélték, és legkorábban 40 év múlva szabadulhat. A mosonmagyaróvári villanyszerelő, M. Zoltán felesége a Telexnek azt mondta: sokkolta őket a hír. Sem lelkileg, sem jogilag nem tudnak tovább lépni az ügyön 2018 óta.

A valóságban a 40 év tényleges életfogytiglan

A Győri Törvényszék ítéletében előre kitervelten, nyereségvágyból, aljas indokból, több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettében találta bűnösnek É. Imrét, ezért őt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. A most 69. évében lévő vádlott legkorábban 40 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Ezen felül 14,5 millió forint bűnügyi költség megfizetésére is kötelezték. Az ítélet ellen a vádlott és védője fellebbeztek, az ügy a Győri Ítélőtáblán folytatódott.

Most szerdán azonban az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, ez még nem jogerős. Ha megfellebbezik, akkor a Kúria dönt arról, hogy valóban elölről kell-e kezdeni az egész tárgyalást.

„Szinte semmit nem aludtunk az éjjel, úgy éreztem, mintha áramütés ért volna, vagy átment volna rajtam a villamos” – vallott érzéseiről a Telexnek M. Zoltánné, a mosonmagyaróvári villanyszerelő felesége, aki az általa is csak az interneten olvasott hír hallatán ezt írta ki közösségi oldalára:

„Igazságos ítélet született 8 év után! Alapos és jogszerű volt! Most ezt a kukába dobják? Ugyanaz a jog, ugyanaz a tudás, hogy lehetett olyan eljárási hiba, ami ilyet eredményezhet?”

Két embert ölt meg a vád szerint

A vádirat szerint É. Imre 20 éven át vállalkozóként dolgozott Ausztriában, ám mivel rosszul gazdálkodott, és tartozásokat halmozott fel, nem tudta kifizetni az adósságait. Amikor a munkavégzéshez kotrógépre volt szüksége, megkérte régi ismerősét, O. Vilmost, aki alkalmanként az üzlettársa is volt, hogy egy bécsi áruházban béreljen ki számára egyet. Miután az illető 2015. június 2-án kibérelte a gépet, É. Imre munkamegbeszélés ürügyével a birtokában lévő ingatlanra csalta, majd az első fokon megállapított tényállás szerint megölte O. Vilmost, holttestét pedig elrejtette.

O. Vilmost eltűntként keresték, majd három év múlva újabb drámai fordulat történt. É. Imre ugyanis folytatta vállalkozói tevékenységét, és közel 12 ezer euró tartozást halmozott fel az egyik alvállalkozójánál, aki szintén villanyszerelőként dolgozott neki. É. a tartozás rendezésére hivatkozva csalta az ingatlanára M. Zoltánt 2018 márciusában, majd miután végzett vele, a törvényszék szerint az ő holttestét is elrejtette.

Miért helyezték hatályon kívül?

A Győri Ítélőtábla sajtótitkára, Korát Viktória a Telexnek elmondta: azért nem árulhatnak el többet a döntés okáról, mert egyelőre a védelem és a fellebbviteli főügyészség sem kapott hivatalos tájékoztatást. Így még fellebbezésre sem kerülhetett sor a felek részéről, a zárt ülésen hozott határozatot előbb írásba foglalják, aminek törvényi határideje legfeljebb 30 nap. Ha jogerőre emelkedik a határozat, az akták visszautaznak a Győri Törvényszékre.

Nem is történt tehát érdemi felülvizsgálat, mert úgy vélte a tanács, hogy az eljárási szabálysértés miatt erre nincs lehetőség. Ez az oka egyébként annak is, hogy zárt ajtók mögött döntöttek: ilyen esetben a törvény lehetővé teszi a tanácsülés egyszerűbbé tétel – például a költséghatékonyság kedvéért –, hogy ne utazzanak oda hiába az ügy szereplői.

Az eljárási törvény ugyanakkor nem kötelezi ilyenkor arra az új bíróságot, hogy ismét meghallgasson minden szereplőt, mint például a darnózseli feleséggyilkosság esetében. Ha például É. Imre nem kíván legközelebb új vallomást tenni, akkor a korábbi vallomása felolvasható, és lehetőség van arra, hogy a tanúk vallomásának, a szakértők nyilatkozatainak a lényegét ismertessék. Ennyivel gyorsabbá válik tehát a megismételt eljárás.

Ám ugyanaz a bíró már bizonyosan nem tudja helyretenni szükség esetén a hibát az egyébként igen összetett ügyben, mivel tavaly nyugállományba vonult.

Nem tudták holttá nyilvánítani

M. Zoltánné ugyanakkor továbbra is nagyon elkeseredetten gondol a következő hónapokra: abban reménykedtek – mondja –, hogy a tavaly márciusi ítélet írásba foglalása után néhány hónapon belül, még 2025-ben pont kerül az ügy végére.

„Sem jogilag, sem lelkileg nem tudunk tovább lépni. A férjem státusza is a semmiben, a levegőben lóg. Lezáratlan ügyek állnak előttünk, amiket nem lehet nélküle megoldani, ő pedig már nem él, mert megölték” – vallott a helyzetükről M.-né.

Azóta sem tudták elérni, hogy férjét holttá nyilvánítsák, holott ezt polgári eljárás keretében kérelmezték. A Mosonmagyaróvári Járásbíróság a kérelmet elutasította, mivel az emberölési ügyben még nem született jogerős ítélet.

A 2018 óta eltűntként kezelt M. Zoltán felesége ezt mondta: „ami a lelki terhet, a lezáratlanságot illeti, azt már egyszerűen képtelenek vagyunk tovább cipelni nyolc hosszú év után. Saját magamat nem tudom meghatározni, mi vagyok a jog szerint. Özvegy? Férjezett? És a Zolival szemben méltatlan és kegyetlen ez az egész. Ő nem tudja már megvédeni magát.”