Olyan magas lenne, mint a templom: lakóparkot építenének a Feneketlen-tóhoz, huzavona indult a lakókkal

„Nagyobbak lesznek az épületek, mint a ciszterci Szent Imre-templom. A mostani, Feneketlen-tóra nyíló kilátás helyett a lakópark hátsó oldalát lehet majd látni” – panaszkodott a Telexnek a napokban egy újbudai lakos a Villányi útra, a volt MSZP-székház helyére, pontosabban aköré tervezett lakópark miatt.

Az MSZP egykori székházát még 2024-ben adták el, az épületet megvásárló beruházó pedig tavaly ősszel mutatott be olyan terveket, amelyek szerint a volt székházat felújítanák és a telekre további két toronyházat építenének. A tervekben szereplő toronyházak magasabbak lennének, mint a mellettük lévő budai ciszterci Szent Imre-templom főhajója, és teljes egészében kitakarnák a mögöttük lévő lakóházakat.

Igen ám, csakhogy ilyen házakat a mostani építési szabályok szerint nem lehet oda felhúzni, az építési szabályokat pedig csak az önkormányzat módosíthatja. Ők erre csak akkor hajlandók, ha a beruházó és a környéken élők kompromisszumra tudnának jutni.

Úgy tudjuk, az elmúlt hetekben a beruházó, a helyiek és a helyieket képviselő civil szervezetek több körben tárgyaltak, és az álláspontok közeledni kezdtek. Ennek részeként a beruházó vállalná, hogy az eredeti tervekhez képest alacsonyabb lakóházakat építsen. Az viszont, hogy ez elegendő engedmény lesz-e a környéken élőknek, illetve mikor és milyen kompromisszumban tudnak majd megegyezni, egyelőre nem dőlt el.

Iskolát terveztek oda, pártépület került a helyére

A Gellért-hegy lábához, a Villányi út északi oldalára az 1927 és 1929 között építették fel a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium épületét. Egy évtizeddel később szentelték fel mellette a Szent Imre-templomot, és az eredeti tervek szerint a templom túloldalára került volna a gimnázium második szárnya.

Ez azonban soha nem épült meg. A terület jobb oldali, 11–13. számú telkein így az 1970-es években az MSZMP Budapesti Bizottságának oktatási központja épült fel, amelyben egy ideig a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetem működött. Az épületet a rendszerváltás után az MSZP örökölte, és a II. János Pál pápa (volt Köztársaság) téri székháza eladása után itt rendezte be a központját.

2024-ben azonban ezt az ingatlant is eladták, az új tulajdonos pedig diákszállót és irodát alakított ki benne. Az épületben működő Politikatörténeti Intézet akkor két évet kapott arra, hogy új irodát keressen magának.

Az ingatlan új tulajdonosa, a Forestay Group akkor nyílt ötletpályázatot hirdetett a telek jövőbeni hasznosítására. Azt kérte a jelentkezőktől, hogy 150, 40–120 négyzetméteres prémiumlakásnak, földszinti kereskedelmi egységeknek és mélygarázsnak tervezzenek helyet. Azt a kérdést nyitva hagyták, hogy a tervezők megtartják-e az egykori pártszékházat, és mellé tervezzenek új épületeket, vagy az előbbi lerombolásával teljesen új komplexumot képzelnek el.

Az ötletpályázaton tavaly júliusban a Vikár és Lukács építésziroda koncepcióját hirdették ki győztesként. Ez megtartaná a főépületet, és amögé, a telek jobb és bal hátsó sarkába építene egy-egy hat-, illetve hétemeletes toronyházat. Az elképzelés szerint mindhárom épületnek lapos, fűvel fedett teteje lenne.

Módosítani kellene hozzá az építési szabályokat

A két toronyház építését tartalmazó elképzelés egyáltalán nem felel meg a mostani kerületi építési szabályoknak. A terv szerint ugyanis a két épületet a telek hátsó sarkaiba, a Molnár C. Pál lejtő közvetlen közelébe építenék, miközben a helyi szabályok szerint az utcához ennyire közel nem lenne szabad építkezni.

Az ellenzéki vezetésű XI. kerületi önkormányzat a Telexet arról tájékoztatta, hogy nyitottak az építési szabályok módosítására a beruházás érdekében, de ennek az a feltétele, hogy a beruházó megegyezzen a részletekről a környéken élőkkel. Az építkezés tehát addig nem kezdődhet el, amíg nincs írásos, mindkét fél által aláírt megegyezés.

Úgy tudjuk, a beruházó az elmúlt hetekben több körben egyeztetett a telek mögötti házak lakóival, ők pedig első körben tiltakoztak a beépítés ellen. Egy érintett olvasónk szerint a telek mögött álló három épület lakástulajdonosai közül volt, aki azt mondta: a lakása több tízmillió forintot veszítene az értékéből, ha elé építenék a két toronyházat, és a Feneketlen-tó helyett a lakópark hátsó oldalára látnának rá.

Már január 22-én megkérdeztük az egyeztetésekről és a projekt állásáról a beruházót, de cikkünk megjelenéséig nem reagált. Az egyik érintett olvasó szerint azonban a cég a tárgyalásokon a maga részéről jelentős engedményeket ajánlott fel, amelyeknek része, hogy

• az eredetinél két emelettel alacsonyabb házakat fognak építeni;
• azokat a lakástulajdonosokat, akiknek a kilátásába így is belógnak, kárpótolni fogják.

Elmondása szerint a lakók egy része belemenne ebbe az ajánlatba, de vannak olyanok, akik nem.

Fontosabb-e a volt pártszékház megőrzése

Megkerestük az ügyben Újbuda önkormányzatát, ahonnan megerősítették nekünk, hogy most is zajlanak egyeztetések az érintett lakók, a civil szervezetek és az önkormányzat között. Erhardt Attila alpolgármester kérdésünkre azt mondta: egyelőre úgy tűnik, hogy minden fél nyitott a kompromisszumra, és úgy látják, hogy sikerül megegyezniük a feleknek.

Erhardt szerint nekik egyelőre pozitív tapasztalataik voltak a beruházóval, és értékelik, hogy az ötletpályázaton egy olyan tervet választottak ki, amelynek részeként nem bontanák el, hanem csak átalakítanák a volt pártszékház épületét. Az épület ugyanis nem áll semmilyen védettség alatt, Erhardt szerint azonban fontos emléke a 70-es évek építészetének. Az alpolgármester hozzátette: az építési szabályokat ettől függetlenül csak akkor módosítják, ha minden fél által támogatott koncepció születik.