Nem jött be a Fidesz trükkje a Tisza ellen a Fővárosi Közgyűlésben, ahol a tűzifaerdőbe beszaladó képviselőről is szó volt

A választás előtt két és fél hónappal túlnyomórészt nem budapesti ügyekről szólt a Fővárosi Közgyűlés januári ülése. A nap heves vitákkal kezdődött: volt „csinovnyikozás”, a Fidesz megállás nélkül a háborús fenyegetésről beszélt, Karácsony Gergely pedig Lázár János szerinte nagyon káros mondatára hívta fel a figyelmet. A közgyűlés további részében szó volt a hóhelyzet értékeléséről, az útfelújítási-alapról és a fővárosi hirdetőfelületek használatáról is.

De a választás közelségét csak az jelezte igazán, hogy a Fidesz az idősotthonok igazgatóinak kinevezéséről szóló javaslat mellé egy olyan módosító javaslatot nyújtott be, amelyben 18 pontban kvázi elítélték volna az egész Tisza Pártot és annak összes képviselőjét, illetve a kijelentéseiket.

„Mindenki látja, hogy amit a Fidesz benyújtott, az nem egy módosító, hanem egy pártközpontban gyártott javaslat, ami valójában egy szégyen” – mondta Déri Tibor, a DK képviselője. Szerinte a Fidesznek egyetlen célja van, hogy lehessen hergelni és uszítani. „Önök nem dolgozni járnak ide, hanem forgatni” – fogalmazott. Déri azt mondta, hogy minden hibáért, minden kudarcért a Fidesz a felelős, de ehelyett menekülnek a felelősség elől és megint ellenségképet gyártanak. A képviselők végül az idősotthonok vezetőit megszavazták, a Fidesz trükkös módosítóját nem.

Fővárosi rezsitámogatás és a tűzifaerdő – A fővárosi rezsitámogatás kérdésénél a képviselők ismét vitába szálltak, miután a Tisza képviselője, Kollár Kinga azt mondta: amennyiben kormányra kerülnek, akkor megtartják a rezsicsökkentést, sőt kibővítik azt, és elérik, hogy a tűzifa ára a felére csökkenjen. Szentkirályi Alexandra erre reagálva azt mondta, hogy Kollár „beszaladt abba a bizonyos tűzifaerdőbe”, szerinte a Tisza emberei a „brüsszeli oldalon állnak”, és megrendelésre meg akarják szüntetni a rezsicsökkentést.

Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz) szerint a Tisza annyira hiteles rezsikérdésben, mintha a DK az MSZMP-t kritizálná. Miután egyre többen akartak hozzászólni a rezsiről kialakult vitához, a tiszás Balogh Balázs javaslatára döntöttek arról, hogy lezárják az egészet, így már csak a hét, korábban bejelentkezett képviselőt kellett végighallgatni.

A hóhelyzet kezelése - A főváros városfejlesztési bizottságában több javaslatot is megfogalmaztak a következő hóhelyzetek kezelésére a most szerzett tapasztalatok alapján. Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője szerint kiderült például, hogy a Budapest Közművek felé a főváros semmilyen konkrét közszolgáltatási elvárást nem fogalmaz meg, így nem mérhető a teljesítmény. Az alkalmi hómunkások bérét is növelnék, amellett kialakítanának egy önkéntes rendszert is, hogy a főváros dolgozói szervezetten részt vehessenek a hóeltakarításban. Javasolták azt is, hogy jobban terjesszék ki a környezetbarát síkosságmentesítő anyagok használatát. A javaslatot a képviselők többsége támogatta.

„Mindenre felkészültek, csak a télre nem, meg arra, hogy havazni fog” – mondta a fideszes Szepesfalvy Anna a hóhelyzet kezeléséről. Szerinte a havazást nem az irodából és a Facebookon kell megoldani, hanem „meg kell fogni a lapátot és a munka végét”. Szepesfalvy egy „arany hólapát díjat” adott át a főpolgármesternek, amit kézzel készített. „Köszönöm, meglepően sok energiát fektetett egy szerintem nem túl jól sikerült politikai poénba” – mondta a főpolgármester.

A fővárosi hirdetőfelületek használata – A Podmaniczky Mozgalomhoz tartozó Gál József javasolta, hogy dolgozzanak ki egy programot, és a Fővárosi Önkormányzat által ingyenesen használt vagy közérdekű célra fenntartott hirdetőfelületeken rendszeresen jelenjenek meg figyelemfelhívó, közhasznú hirdetések. Olyan témákról tennének ki hirdetéseket mint a hajléktalan- és krízisellátás, a karitatív és adományozási lehetőségek, a szociális, esélyegyenlőségi és közösségi szolgáltatások vagy az egészségügyi és mentális segítségnyújtás.

Kiss Ambrus, a Fővárosi Önkormányzat főigazgatója azt mondta: ezeket a felületeket eddig is használták, például a független színházak támogatási programját, Rákosrendező megszerzését, a szavazatszámlálók toborzását és még a színházak éjszakáját is hirdették itt. A hirdetőfelületekről szóló javaslatot a képviselők többsége támogatta.

Útfelújítási alap – A Fidesz-frakció szerint most felszabadult 2,5 milliárd forint a város egyik cégénél, amit útfelújításra költenének el. A „Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapba történő befizetési kötelezettség csökkenésével keletkező többlet fedezetként szolgálhat az útfelújítási-tervezési és kivitelezési alap kiadásaira ezzel felgyorsítva az útfelújításokat” – írták.

Kiss Ambrus főigazgató szerint a javaslat végül arról szól, hogy ott újítsák fel a csatornát, ahol az útfelújítás is zajlik, és nem ott, ahol rossz a csőhálózat. „Ez nem egy talált pénz, ez így nem működőképes” – magyarázta a főigazgató. A tiszás Balogh Balázs arról beszélt, hogy ameddig a kerületek és Budapest 100-100 milliárd forintot fizet be az államkasszába, addig Varsó 400 milliárd forintnak megfelelő összeget kap évente infrastruktúra-fejlesztésre. Méltatlannak érzi ezt az egész vitát, ő annak örülne, ha a kormány az elvont 100 milliárdból legalább 2,5-et visszaadna, módosítójában ő erre tett javaslatot.

Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz) szerint ők csak azt kérik, ha olyan helyen javítanak csőhálózatot, ahol útfelújítás is kell, akkor az egész útpályát cseréljék ki, rakják rendbe. „Találjunk olyan megoldást, amitől a budapestieknek jobb lesz” – mondta.

A rendkívüli időjárási körülmények miatt tönkrement fővárosi utak rendbetételére, kátyúmentesítésére egyszeri, 300 millió forintos támogatást kérne a kormánytól a DK-s Szaniszló Sándor is.

Átláthatósági beszámoló és Radics Béla alapítványa – A Tisza javaslatával elérné, hogy a Fővárosi Közgyűlés tagjai éves rendszerességgel önkéntes közpénz-átláthatósági beszámolót készítsenek. Egy olyan beszámolót kellene közzétennie minden képviselőnek, amiben bevallják, hogy az általuk tulajdonolt, képviselt, irányított vagy vezetett civil szervezet vagy gazdasági társaság az adott évben és az azt megelőző négy évben részesült-e közpénz támogatásban, és amennyiben igen, mennyivel.

Bujdosó Andrea felszólította Radics Bélát, hogy tisztázza, alapítványa pontosan mire kapott pénzt, szerinte ameddig ezt nem teszi meg, addig nem méltó a képviselőségre. A fideszes képviselő alapítványa több tízmillió forintot kapott, részben állami forrásból. „Én ennél többre számítottam. Ez volt a nagy performansz?” – válaszolta Radics Béla Bujdosónak. Visszautasította képviselőtársa „hazugságait”, szerinte alapítványa mindenben törvényesen működött. „Minden közérdekű adat nyilvános, a beszámolók nyilvánosak lesznek” – mondta.

Bujdosó szerint ha Radics Béla megszavazza a beszámolóról szóló javaslatot, akkor tisztázni tudja magát. Vitézy Dávid pedig azt jelezte, hogy amennyiben ez a javaslat átmegy, akkor ő nem tudja teljesíteni a beszámolót, ugyanis olyan állami cégeknek volt a vezetője, amelyeknek az állami támogatásairól szóló beszámolóit nem tudja megszerezni. Ezekhez az adatokhoz az fér hozzá, aki az adott szervezetet vagy annak jogutódját éppen vezeti. Hozzátette: nemcsak ő van ilyen helyzetben. Vitézy egy olyan állítást is megfogalmazott, miszerint Radics Béla kampányra költi a kapott állami pénzt. Ezt Radics és képviselőtársa is kikérte magának, Szepesfalvy Anna azt mondta, hogy Vitézy állításának büntetőjogi következményei lehetnek.

A képviselők többsége végül leszavazta, vagy nem is szavazott arról, hogy ilyen beszámolók készüljenek. Azonban a többség támogatta:

• Vitézy Dávid javaslata a fővárosi hidak teljes körű bekamerázásának előkészítéséről;
• Budapest településtervét, ami olyan fontos kérdéseket határoz meg, hogy mi és hol épülhet és például mennyi zöldfelületnek kell lennie a városban.