„1 millió Rónai néző nem tévedhet” – büszkélkedett tavaly novemberben a Facebookon Orbán Viktor az ATV Youtube-csatornájának adott interjúja nézettségével. A fideszes propaganda rögtön azzal kontrázott rá erre, hogy ugyanitt pár nappal korábban Magyar Péter interjújára sokkal kevesebben voltak kíváncsiak. Ebből levonhatjuk a következtetést, hogy a Fidesz számára a siker egyik fontos mérőszáma az online kommunikációban a nézettség (bár Németh Balázs nagyjából ezzel egy időben éppen azt magyarázta a Harcosok órája gyalázatos adataival kapcsolatban, hogy a nézettség valójában egyáltalán nem fontos).
Orbán már bő tíz éve legendásan kerüli a valódi interjúhelyzeteket, tavaly azonban (talán Donald Trump választási kampányának podcastos turnéja által ihletve) többször is körbejárta a baráti online csatornákat, hosszú, akár egy-másfél órás beszélgetésekkel. Egyszer-egyszer, mint az említett ATV-s interjúval, még a komfortzónájából is kimerészkedett, de azért általában nem fenyegette az, hogy kellemetlen kérdéseket kapjon.
Mivel úgy tűnik, a nézettségi adatok fontosak a Fidesz számára (plusz Orbán maga adta ki a parancsot, hogy az interneten is nyerni kell), megnéztük, hogy alakult ezeknek az interjúknak a nézettsége. Összesen 14 ilyen videó adatait néztük végig a Youtube-on, ezek mind csak itt látható, nagyobb lélegzetű beszélgetések – vagyis kihagytuk a mezőnyből a pár perces bejelentkezéseket, 2-3 kérdéses miniinterjúkat, az alapvetően Facebookra szánt anyagokat, a Kossuth rádió pénteki, interjú formátumú monológjait, de azokat a köztévés vagy tv2-s interjúkat is, amelyek a tévén is lementek, de a netre is feltették őket.
Az jól látszik, hogy Orbán a leghazaibb hazai pályát kedveli, és a Mandinerhez, illetve a Patriótához megy a legszívesebben beszélgetni (3-3 nagyinterjú). A nézettségek így alakultak:
Mielőtt elkezdünk tanulságokat levonni a grafikonról, képzeljünk oda egy piros vonalat szeptember 22-höz, amikor a Google leállította az EU-ban a politikai reklámok kiszolgálását. Addig az ilyesmivel nagyon látványosan lehetett a nézettségi adatokat kozmetikázni, de mivel ezzel egy időben a politikai hirdetések addig nyilvános adatbázisát is törölték, már nem tudjuk megmondani, melyik szeptember 22. előtti videó nézettségét fújták fel pénzen vett eléréssel, és melyikét nem.
Mindenesetre a tavalyi Orbán-interjúk számai azt mutatják, hogy a hirdetéses korszakban csak úgy repkedtek a 4-5-600 ezres nézettségek, a reklámmentes szép új világban az ATV-s adás hasított, az összes többi viszont 200 ezer alatt maradt.
Orbán az Öt-nek adott, médiatörténeti eseményként beharangozott, félmilliós nézettségű interjúval kezdte a nagy turnéját áprilisban, aztán jött júliusban négy interjú másfél hét alatt (460 ezres átlag), az augusztus-októberi időszakban újabb négy (330 ezres átlag). Ezután következett a milliós (sőt, azóta már az 1,2 millió közelében járó) ATV-s, végül a karácsony előtti újabb turné. Ez négy nap alatt három interjút jelentett, éppen csak 100 ezer fölötti átlaggal, és azon belül is meredeken zuhanó tendenciával: 188, 79, és 55 ezer. A fideszes stábban aligha lehetnek boldogok a számok alakulásától: ugyanazon a Mandineren és Patriótán, ahol nyáron még 600 ezres nézettségeket hozott egy-egy miniszterelnöki interjú, produkáltak ezek decemberben már 100 ezer alattiakat.
Persze egy-egy videónál nemcsak az számít, hányan látták, hanem az is, hogy akik látták, azoknak mennyire tetszett. A Youtube-on a lájk mellett a nemtetszés kifejezésére diszlájk gomb is van, de publikusan csak az előbbiek száma látható. Vannak azonban módszerek, amikkel a diszlájkok mutatóját is elő lehet csalogatni, szóval megnéztük ezeket az adatokat is:
| interjú | lájkok | diszlájkok | lájkok aránya |
|---|---|---|---|
| Öt, ápr 17 | 11000 | 21000 | 34,4% |
| Mandiner, júl 6 | 16000 | 7000 | 69,6% |
| Patrióta, júl 9 | 6100 | 1600 | 79,2% |
| Magyar Nemzet, júl 14 | 13000 | 3800 | 77,4% |
| Ultrahang, júl 17 | 23000 | 7200 | 76,2% |
| Dopeman, aug 5 | 7200 | 8500 | 45,9% |
| Patrióta, aug 12 | 19000 | 3200 | 85,6% |
| Öt, szept 10 | 8400 | 6300 | 57,1% |
| Hetek, okt 4 | 7800 | 1100 | 87,6% |
| ATV, nov 11 | 23000 | 15000 | 60,5% |
| m4sport, nov 20 | 2600 | 2400 | 52% |
| Mandiner, dec 14 | 7600 | 1700 | 81,7% |
| Patrióta, dec 15 | 4500 | 950 | 82,6% |
| Mandiner, dec 17 | 1700 | 120 | 93,4% |
Ami itt nagyon érdekes, az a negatív reakciók magas, néha egészen extrém aránya. Az általános Youtube-os bölcsesség szerint, ha egy csatornán átlagosan 90 százalék fölött van a lájkok aránya, az jó (a Telex Youtube-csatornáján ez az adat 96,2 százalék), ha 80 alatt, az már annak a jele, hogy nagyon megosztó témákkal foglalkozik, vagy akár direkt a nézők felháborítására játszik. Ha egy videón több a diszlájk, mint a lájk, ott meg kell szólalni minden riasztónak, mert valami komoly gond van.
A 14 interjúból egyetlenegy (az utolsó, szuperalacsony nézettségű mandineres) tudott 90% fölött produkálni, kilenc volt 80% alatt, és két esetben a diszlájkok voltak többen. Jellemzően olyan interjúknál történt meg ez, amikor a klasszikus, felvállaltan Fidesz-propagandista felületektől egy kicsit eltávolodott Orbán.
Mi következik ebből?
A nagy decemberi nézettség-visszaesésnek két oka lehet:
- Az emberek kicsit ráuntak a hosszú, alákérdezős Orbán-interjúkra, amikben jellemzően nem is mond sok újat vagy meglepőt, csak a szokásos propaganda-paneleket ismételgeti.
- Valójában nincs is visszaesés, a tavaszi számok voltak a valósnál magasabbak, a hirdetések miatt. Ezt a teóriát erősíti, hogy tavasszal is volt kiugróan alacsony nézettségű interjú, épp a Patriótán, ahol egy hónap múlva a következő már a négyszeresét hozta – elképzelhető, hogy erre annyi a magyarázat, hogy az egyiknél volt hirdetés, a másiknál nem.
Bármelyik is a valódi ok, az nem túl jó hír a Fidesz számára. Ott van viszont az 1,2 milliós nézettségű ATV-s interjú is, ami tényleg nagyon nagy szám, még Magyar Péter legnézettebb tavalyi interjúját (egymilló megtekintés a Jólvanezígyen) is megelőzte – bár azt azért tegyük hozzá, hogy Magyar politikai berobbanása környékén a korai interjúi, a Partizánon, a Telexen, vagy akár Puzsér Róberttel még ehhez képest is két-háromszoros nézettségeket hoztak.
A számok azt mutatják, hogy ha kicsit kimerészkedik a hardcore fideszes buborékból, Orbán nagy eléréseket tud produkálni egy interjúval, és erre óriási szüksége lesz a kampányhajrában, amikor a még bizonytalan választókat kell megszólítani, vagy az ellenzék felé hajlókat elbizonytalanítani.
A kérdés az, hogy sikerül-e ehhez olyan felületeket találni, ahol megvan ez a közönség, de mégsem kockáztat sokat Orbán azzal, hogy esetleg kínos kérdéseket tesznek fel neki. Egy újabb Mandiner- vagy Patrióta-interjú nyilván elég korlátozottan hasznos ebből a szempontból, azon kívül, hogy mostanában már nem is nézik ezeket. Viszont innen nézve elég nagy húzásnak tűnik a Blikk megszerzése, és persze az Indexé – bár az nagy kérdés, hogy az említett bizonytalan választói réteg a „Tisza-adó” sztorija után mennyire hiszi még el, hogy az Index nem a fideszes propaganda része.
