Egy jeges útra photoshopolt hókotró képével illusztrált Facebook-posztban jelentette be hétfőn Lázár János építési és közlekedési miniszter, hogy az állam több mint 2300 szakemberrel, 80 ezer tonna sóval és mintegy 719 munkagéppel készült az idei tél első nagy, országos havazására. Hamarosan kiderül, ez mire lesz elég, de a korábbi évek tapasztalataiból kiindulva várható, hogy a következő napokban járművek tucatjai válnak mozgásképtelenné, csúsznak le az útról, vagy ütköznek össze.
A biztosítók és a rendőrség tapasztalatai szerint is megugrik a kisebb-nagyobb balesetek száma az első havazás idején, ám ezek sokszor csak anyagi kárral járó koccanások, mert sokan jóval lassabban vezetnek, mint száraz időben. A leggyakoribb téli balesetek a szükségesnél kisebb követési távolság, a relatív gyorshajtás és a nem megfelelő vezetői reakciók miatt történnek, pedig a veszélyes helyzetek megelőzhetők néhány egyszerű módszerrel.
Hóban nyári gumival? Inkább ne
Egész évre szóló tanács, hogy rendszeresen ellenőrizzük az abroncsnyomást a felszerelt kerekekben, illetve a pótkerékben is. Az autó kezelési útmutatójában található, illetve többnyire a B oszlop vezetőoldali ajtó felőli felületén is olvasható nyomásértékek biztosítják, hogy a gumik mindig megfelelően érintkezzenek az úttesttel. Ez nemcsak az autó stabilitása és irányíthatósága, de a fogyasztása miatt is fontos.
A téli abroncsokat fagypont körüli, vagy ez alatti környezeti hőmérsékletre tervezik, a nyári gumik viszont használhatatlanná válhatnak a havas, jeges úton, ami közvetlen balesetveszélyt okoz. Miért ekkora a különbség a kétféle gumi közt? A téli abroncs gumikeverékében szilícium-dioxid (szilika) található, így hidegben is rugalmas marad, és sokkal jobban tapad, mint az ilyenkor merevvé váló nyári gumik.
A téli gumi másik előnye, hogy futófelületén mélyebb blokkokat alakítanak ki, és ezek között vékony lamellák is találhatók. Ez a két megoldás drámaian javítja a kapaszkodóképességét havas vagy latyakos úton, így az autó nehezített körülmények közt is felmegy az emelkedőn. Ezen kívül rövidebb lesz az autó féktávja is, továbbá a téli gumi jobb oldalvezető képessége miatt kanyarban szintén stabil, irányítható marad az autó, sőt egy jó téli gumival akár jégen is biztonságosan meg tudunk majd állni, ami nyári gumival esélytelen. Ez persze nem jelenti azt, hogy egy téli gumival felszerelt autóval minden nehéz helyzetet meg tudunk oldani egy hóviharban a hegyoldalon, csupán annyit, hogy lényegesen nagyobb az esélyünk a biztonságos célba érkezéshez. Mindez megfordítva azt jelenti, hogy nyári gumival egyszerűen felelőtlenség erős havazásban útnak indulni, mert bizonyos közlekedési helyzeteket még a legtapasztaltabb vezetők sem tudnak megoldani egy nyári gumis autóval.
A német autóklub, az ADAC szerint 50 km/óra sebességnél a téli gumival felszerelt autó féktávolsága jégen körülbelül 70-100 méter, a nyári gumis autóé ennek kétszerese. Havas úton egy téli gumival felszerelt autó 25-35 méteren belül megállítható, nyári gumival felszerelt autóval pedig akár 70 méterre is szükség lehet a megálláshoz, sőt extrém esetben akár a szokásos ötszörösére is nőhet a féktávolság. Egy pillanatra képzeljük el, hogy a nyári gumival használt autónk előtt téli gumival felszerelt autók közlekednek, ez utóbbiak intenzíven lassítani kezdenek, mi viszont hátulról beléjük rohanunk, mert hiába nyomjuk a féket, alig lassulunk.
Megfelelő köztes megoldás a négy évszakos abroncs, ami bizonyos kompromisszumok mellett a téli és nyári gumik előnyös tulajdonságait ötvözi. Bár a négy évszakos gumik nehéz útviszonyok között nem garantálnak olyan nagyfokú biztonságot, mint a kifejezetten jeges-havas utakra szánt típusok, cserébe az előbbiek nyáron sem fognak túlmelegedni, így lassabban kopnak majd el, az autó pedig stabilabb lesz. Nem mellesleg nem is lesznek olyan zajosak, mint a teljes értékű téli abroncsok.
Télen a négy évszakos abronccsal is megúszhatjuk a nehéz helyzetek egy részét, mert felépítésük és alapanyaguk is hasonlít a téli gumikéhoz. A helyzetet bonyolítja, hogy léteznek elsősorban téli, illetve tavaszi–nyári körülményekre kitalált négy évszakos abroncsok, de ezekről részletes tájékoztatást adnak a gyártóik. Az alábbi videó a három abroncsfajta közti különbséget szemlélteti havas körülmények közt, három azonos Mini Cooper S segítségével. Érdemes megnézni, hogy viselkedik a havon a nyári gumival felszerelt kocsi a gyorsításnál, a fékezésnél és a hirtelen irányváltásnál.
Behavazott autóval ne induljon útnak
Rossz látási viszonyok közt fontos, hogy minden irányból akadálytalanul ki lehessen látni az autóból. Indulás előtt szánjunk néhány percet az összes ablak hó- és jégmentesítésére. A tetőről, a lámpákról, illetve az irányjelzőkről is söpörjük le a havat, és persze kapcsoljuk be a szélvédő-, a hátsóablak- és a tükörfűtést.
Mivel a szabad ég alatt tárolt autók ablaktörlőlapátjai éjjel az üveghez fagynak, ezeket először óvatosan el kell választani, majd téli ablaktisztító folyadékkal és jégkaparóval, és puha sörtéjű kefével teljesen megtisztítani az összes ablakot. Sokan csak a szélvédő vezető előtti részét takarítják le, esetleg erre eleve az autó ablaktörlőit használják, de ezzel a módszerrel több gond is van.
A siető autósok nem lesznek képesek időben észlelni a környezetükben zajló forgalmi eseményeket, egy úttestre lépő gyalogost vagy a keresztutcából érkező másik autót. A téli felkészülés része az is, hogy rendszeresen ellenőrizzük az ablakmosó folyadék mennyiségét az autó tartályában, illetve hogy a hígítás nélkül legalább -10 Celsius-fokig használható folyadékhoz csak annyi vizet töltsünk a tartályba, hogy az ablakmosórendszer a nálunk most várható -5 és -8 Celsius-fok közötti hőmérsékleten se fagyjon be.
Az ablakok belső felületének páramentesítéséhez használjuk az autó klímaberendezését, ami szárítja az utastér levegőjét és párátlanítja az ablakokat. Amikor menet közben elkezd áramlani a meleg levegő a szellőzőrostélyokból, ennek egy részét irányítsuk a szélvédőre, hogy ne keletkezzenek jégvirágok az üvegen, illetve ne is párásodjon be!
Motormelegítés helyett induljon el
Ha fagypont fölötti hőmérsékletnél a megszokottnál lassabban forgatta az önindító a motort, fagypont alatt számíthatunk arra, hogy egyáltalán nem tudjuk beindítani az autót, mert túl gyenge az akkumulátor. Érdemes műszerrel ellenőriztetnünk az állapotát és az indítóképességét, szükség esetén pedig cseréltessük ki, mert ezzel megúszhatunk egy trélerezést. Aki biztosra akar menni, esetleg másoknak is segítene, készítsen indítókábelt a csomagtartóba, hogy egy másik autó akkumulátorával segítsen elindítani a sajátját, illetve fordítva.
Sokan percekig melegítik álló helyzetben a benzines vagy dízelmotoros autójuk motorját, ami nagy hiba, több nyugat-európai országban pedig tilos. A belső égésű motorok terhelés nélkül, üresben járatva sokkal lassabban érik el az üzemi hőfokukat, ezért jobban tesszük, ha indítás után néhány másodpercen belül elindulunk. Ezután fokozatosan növelt terhelés mellett, a magas fordulatszám kerülésével járassuk melegre a motort.
Ezzel nemcsak azt érhetjük el, hogy a hűtőfolyadék után a motorolaj is gyorsabban bemelegszik, bár ez utóbbihoz átlagosan fél órára van szükség, de azt is, hogy lerövidítjük a motor fokozott kopását okozó hidegüzemet. Ez az élettartamának növelésén túl a károsanyag-kibocsátás és a fogyasztás csökkentéséhez is tökéletes módszer. Aki alkalmanként eleve csak 2-3 kilométert tesz meg az autójával, az fokozott motorkopással számolhat, ezért nem véletlen, hogy a gyártók rövidebb szervizintervallumokat írnak elő a rövid utakra használt autók esetében.
Aki villanyautót használ, fagypont alatt akár a két feltöltés közt elérhető maximális hatótáv 30 százalékos csökkenésére is számíthat. Különösen akkor igaz ez, ha az autóval lakott területen kívül, nagy sebességgel közlekedik, keveset fékez és kevés kigurításos visszatáplálásra van lehetősége, de 22 Celsius-fokra fűti az utasteret és bekapcsolva tartja az ülésfűtést is. Szerencsés helyzetben van, aki éjjelente zárt, fűtött garázsban parkolhat, mert ilyen körülmények közt a benzinesek és dízelek gyorsabban bemelegednek, a villanyautók pedig nagyobb töltőteljesítményt képesek felvenni, különösen, ha az akkumulátor előfűtő funkcióját is használjuk.
Nem tudják, hogy nem tudnak télen vezetni
Sokan csak akkor szembesülnek azzal, hogyan viselkedik az autójuk hirtelen megcsúszáskor, amikor az irányíthatatlanná válik. Ilyenkor ijedtükben jobbra-balra rángatják a kormányt, ami miatt megpördülhet az autó. A hirtelen kormánymozdulatok helyett törekedjünk a finom korrekciós manőverekre, esetleg egy félreeső helyen havas vagy jeges úton alacsony sebességnél tapasztaljuk ki, hol húzódik az autónk tapadáshatára, mert ezzel is fokozhatjuk a biztonságérzetünket.
Kerüljük a dinamikus kitérőmanővereket, mert a túlzott kormányelfordítás miatt szintén hirtelen irányíthatatlanná válhat az autó! Mivel a forgalomban lévő típusok zömét blokkolásgátlós fékrendszerrel (ABS) is felszerelték, és egyre gyakoribb a stabilitásvesztés esetén a kerekek századmásodpercnyi fékezgetésével működő menetstabilizáló elektronika (ESP), ezek sok veszélyes helyzet kivédésében segíthetnek.
Az ABS csak akkor működik hatékonyan, ha a lassítás végéig nem engedjük fel a fékpedált, és a pedál pumpáló nyomogatásával sem próbálunk pontozva fékezni. Visszatérő hiba, hogy sokan csak a kanyarban veszik észre, hogy túl gyorsan mennek a csúszós úton. Ekkor pánikszerűen a fékre taposnak, az autó pedig lecsúszik az úttestről. Biztosabb csökkentett sebességgel megközelíteni a kanyar bejáratát, lassan végigmenni a kanyaríven, majd óvatosan gyorsítani a kanyar kijáratánál, hogy ne pörögjenek ki a hajtott kerekek, illetve ne avatkozzon be a kipörgésgátló.
Ha elfordított kormánynál taposunk a gázra, az szintén tapadásvesztést okozhat, ezért ezt is érdemes kerülni, különösen, ha hátsókerék-hajtású autót vezetünk. Ha minden elővigyázatosságunk ellenére elkezdünk lecsúszni az útról, nyomjuk ki a kuplungot és az utolsó métereken erősen fékezzünk, hátha meg tudunk állni.
Ha elakadtunk, a helyszíntől függően megpróbálhatjuk kiszabadítani az autót. Ennek kézenfekvő módja, ha hóláncot szerelünk a hajtott kerekekre, ha pedig nincs hóláncunk, akár a kuplung és a gáz finom adagolásával, hintáztatással is próbálkozhatunk. Végső esetben homokot szórhatunk a hajtott kerekek alá, vagy a két első gumiszőnyeget bevethetjük tapadófelületként, hátha ez is elég ahhoz, hogy ismét mozgásképessé váljon az autónk.
Bár lakott területen nem kötelező a láthatósági mellény használata, rossz látási viszonyok esetén nem árt felvenni, ha kénytelenek vagyunk kiszállni. Ilyenkor hagyjuk bekapcsolva a helyzetjelző fényeket, illetve tegyük ki az elakadásjelző háromszöget néhány tíz méterrel az autó mögé, hogy a többi közlekedő időben észlelje az út szélén veszteglő járművet.
Ha hosszabb úton akadunk el, és az autóban várjuk a segítséget, jó, ha van nálunk egy termosznyi forró tea, illetve teljesen fel van töltve a mobiltelefonunk, valamint van elemlámpánk és pokrócunk, hogy a motor leállítása után se hűljünk ki. Hogy végül meddig leszünk képesek fűteni, az attól függ, mennyi üzemanyaggal indultunk útnak. Ezért jobb, ha télen mindig teletankolunk, illetve teljesen feltöltjük a villanyautónkat, hogy legyen nálunk némi tartalék szükség esetére.
Hóesésben és ónos eső esetén síkosságmentesítő járművek jelennek meg a forgalomban. Ezeket el kell engednünk, és érdemes jelentős távolságból követni őket, mert így nem jut szóróanyag az autónkra, illetve hóval sem terítenek be minket, rontva ezzel a látási viszonyokat.
