300 millióból kell megemelni 25 centivel a Keleti peronjait, miután kiderült, hogy a kínai vonatokon nincs megfelelő lépcső

Hiába adta hírül büszkén decemberben Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója, hogy akadálymentes peront építenek a Keleti pályaudvaron, most kiderült, hogy azért kell százmilliókból megemelni két peron szintjét, mert a kínai vonatokon nincsen olyan kihajló lépcső, mint az összes Magyarországon közlekedő alacsonypadlós vonaton. Így sokaknak nehézkes lenne a felszállás a szerb részről a BuBe-vasútvonalra dedikált, kínai gyártmányú SOKO vonatokra.

Arra a kérdésre, hogy ezt miért nem látták előre, illetve nem lehetett volna-e elvégezni a peron módosítását a Keleti nyárvégi lezárásakor, a HVG-nek azt írta a MÁV, hogy ebben az újvidéki tragédia a ludas, ami miatt „a korábbinál lassúbbá vált az információcsere a két ország vasúttársaságai között”.

Ezért csak akkor szembesültek a problémával, amikor a vonat fizikai valójában megérkezett egy tesztfutásra. Az alacsonypadlós vonatokon van egy plusz lépcsőfok, ami a padló szintje alatt helyezkedik el, így nem probléma, ha a szerelvény olyan állomáson áll meg, ahol a peron nincs egy szintben a vonat padlójával.

A gond a kínai vonattal és a Keleti peronjával jól látszik Hegyi Zsolt diadalittas posztjának fotóján is:

A Keletiben ezért most 300 millióból legalább két vágány peronját megemelik 25 centiméterrel, a munkák január közepétől február végéig zajlanak majd. És miért nem tavaly nyáron emelték meg? Mert akkor nem volt rá pénz. A MÁV azt írta a lapnak:

„A peronépítésre tudatosan nem a tavaly augusztus végén elkezdett, 1 hónapon át tartó műszaki felújítás során került sor, amelynek fókuszában a váltókörzet megújítása állt. A mostani peronemelés mintegy 300 millió forintos forrását csak a 2026-os üzleti terv biztosította számunkra.”

A Budapest–Belgrád-vasútvonal Újvidéken és Szabadkán keresztül vezető szerbiai szakaszát eredetileg tavaly ősszel adták volna át. A munka vége előtt nem sokkal, november elsején azonban leszakadt az újvidéki vasútállomás tetőszerkezete, a balesetben 16 ember vesztette életét. A tragédia után Szerbia-szerte tüntetések kezdődtek, ezért elhalasztották a szerbiai vasútvonal átadását.

„Ha minden rendben van, a Budapest–Belgrád-vasútvonalat február 20-án adhatják át” – mondta egy hónappal ezelőtt a parlamenti meghallgatásán Lázár János építési és közlekedési miniszter, a szerb fél inkább már tavaszról beszél. Aleksandar Vučić szerb elnök még novemberben az április közepét emlegette, építésügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztere pedig január elején azt mondta: májusban állhat forgalomba a Belgrád és Budapest közötti gyorsvasút.