Gyermekvédelmi szakember: Van értelme a Szőlő utcai fiatalok áthelyezésének, de önmagában ettől nem oldódnak meg a problémák

Lehet értelme a Szőlő utcai javítóintézet fiataljainak áthelyezésének, de önmagában ettől biztosan nem oldódnak meg a problémák – mondta a HVG-nek Molnár László, a Budapesti Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) korábbi vezetője.

Szerinte kulcskérdés, hogy a fiúk pontosan milyen intézményekbe kerülnek, mert ha csak a helyszín változik, a rendszer nem, akkor legfeljebb átmeneti enyhülés várható. A Szőlő utcai javítóintézet ügye decemberben került ismét reflektorfénybe, amikor kiderült, hogy a javítóintézeteket december 10-e óta irányító Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) fiatalok átszállítására készülhet az óbudai intézményből.

A BVOP azt közölte, hogy az irányítás átvétele óta keresik a legjobb megoldásokat a felmerülő problémákra, és ennek részeként – a rendelkezési jogkör gyakorlójának engedélyével – átszállítások is történnek. A részletekről azonban biztonsági okokra hivatkozva nem adtak tájékoztatást: nem árulták el sem az érintett fiatalok számát, sem a befogadó intézményeket, sem az intézkedés pontos célját. Molnár László szerint már önmagában az is kérdéses, hogy hova lehetne áthelyezni a Szőlő utcai növendékeket. Magyarországon a fiúknak három másik javítóintézet jöhet szóba: Aszódon, Debrecenben és Nagykanizsán működik ilyen intézmény, míg a rákospalotai javító lányok számára van fenntartva.

A szakember hangsúlyozta: nagyon nem mindegy, van-e elegendő férőhely ezekben az intézményekben ahhoz, hogy minden érintett fiatalt valóban nevelési célú környezetbe lehessen elhelyezni. Molnár már korábban is legfeljebb átmeneti szükségmegoldásnak tartotta elfogadhatónak, hogy a javítóintézetek a szociális ágazattól a büntetés-végrehajtás irányítása alá kerültek. Szerinte a valódi megoldás az lenne, ha a rendszerben ismét elsődlegessé válna a szociális és pedagógiai szemlélet. „Hiába kerülnek más épületbe, attól még ugyanabban a rendszerben maradnak” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a rendészeti logika inkább eltávolítja az intézményeket a nevelési céloktól.

Ugyanakkor elismerte: rövid távon akár előnyös is lehet a Szőlő utcai fiataloknak, ha kikerülnek a rossz hírű intézményből. „Most már mindenki tudja, hogy mi történt azok között a falak között. Ez óriási pszichés teher lehet a bentieknek és a hozzátartozóiknak is” – mondta. A Szőlő utcai intézet hírnevének helyreállítását rendkívül hosszú és nehéz folyamatnak tartja, az intézmény teljes bezárása és egy új létrehozása pedig szerinte óriási költségekkel járna egy amúgy is forráshiányos ágazatban.

A legnagyobb kockázatot Molnár abban látja, ha a BVOP nem klasszikus javítóintézetekbe, hanem büntetés-végrehajtási intézmények területére helyezné át a fiatalokat. Szerinte különösen súlyos következményekkel járna, ha fiatalkorúak börtönén belül alakítanának ki leválasztott, „javítóként” működtetett részeket. A szakember szerint az áthelyezés csak akkor nevezhető gyerekbarát lépésnek, ha a fiatalok továbbra is nevelési fókuszú intézménybe kerülnek. Ellenkező esetben a Szőlő utcai botrány legfeljebb új helyszínen, de változatlan rendszerben folytatódhat.

A Szőlő utcai javítóintézet idén májusban került fókuszba, miután a rendőrség letartóztatta az intézmény korábbi igazgatóját, Juhász Péter Pált. Év végére ugyanakkor már kilencre emelkedett a Szőlő utcai botrány néven elhíresült ügy gyanúsítottjainak száma. Legutoljára egy férfit vettek őrizetbe, aki a gyanú szerint bántalmazott egy fiatalkorú fogvatartottat.

Az elmúlt hetek eseményeit ebben a cikkünkben foglaltuk össze, az eddig kevesebb nyilvánosságot kapó gyanúsítottakról pedig itt írtunk.