Az önkormányzati szövetség függetlenséget és bérrendezést kér Navracsics Tibortól

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) 8 pontos javaslattal készül a közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel, Navracsics Tiborral való konzultációjára: ezek között szerepel például az a követelés, hogy a választások után az új kormány azonnal üljön tárgyalóasztalhoz az önkormányzati érdekszövetségekkel, és ebben „dönteni kell a szolidaritási hozzájárulás jelenlegi szabályozásának már 2026. július 1-től hatályba lépő átalakításáról, valamint a 2020-ban az önkormányzatoktól elvont gépjárműadó visszaadásáról”.

Navracsics két napja jelentette be, hogy az önkormányzati rendszert érintő „finomításról” kezd majd konzultációt januártól az önkormányzatokkal, de hogy ez pontosan mit jelent, az a tárcavezető videójából nem derült teljesen ki. Navracsics csak annyit árult el, hogy a különböző önkormányzati szövetségek kérései és javaslatai alapján adtak neki mandátumot a konzultációra.

A MÖSZ javaslatai között szerepel többek között az önkormányzatiság alkotmányos megerősítése és az önkormányzatok gazdasági helyzetét jelentősen érintő szolidaritási hozzájárulás átalakítása is. A MÖSZ által kiadott 8 pont elsőként az önkormányzatiság megerősítését kéri azért, mert „az elmúlt évtizedek politikai tanulsága, hogy meg kell erősíteni az önkormányzatiságot”. Ennek része, hogy az önkormányzatok saját bevételeikkel maguk rendelkezzenek, azt ne lehessen tőlük elvonni: a döntések helyben és önállóan szülessenek, a pénzügyi önállóság adott legyen.

A MÖSZ a későbbi pontokban kéri a minőségi közszolgáltatások biztosítását, azt, hogy a területfejlesztést „szabadítsák ki a pártpolitikai befolyás alól”, és gondolják újra a területi kereteket. A MÖSZ kéri emellett az önkormányzatoktól elvont feladatok és hatáskörök felülvizsgálását is. Az „igazságtalan, diszkriminatív szolidaritási hozzájárulás és a Versenyképes járások címet viselő” helyett a közlemény egy átlátható, kiegyenlítő pénzügyi mechanizmust kér, amely az önkormányzatok valós költségeihez is igazodik, és amely garantálja a kötelező ellátások fedezetét.

A szövetség kéri azt is, hogy vonják be az érintetteket, például az önkormányzatokat a kormányzati döntésekbe. A közlemény kéri az önkormányzati dolgozók bérrendezését, és kiemeli azt is, hogy Budapest ügye nem egyedülálló, de mindenképp szimbolikus: amelynél „fel kell számolni a vidékkel való szembeállítását” és aktuálpolitikától függetlenül garantálni a gazdasági és költségvetési mozgásterét.

„Az önkormányzatok nem eshetnek áldozatul a pártpolitikai ellentéteknek egy demokratikus országban”

– áll a közleményben. A MÖSZ végül kéri a választások utáni azonnali tárgyalást, és két hónapon belül egy közösen kidolgozott jogszabálymódosítás parlament elé terjesztését is.

Két napja Navracsics arról posztolt egyébként Facebookon, hogy a konzultáció tervével „a célunk az, hogy valamikor majd a választások után egy olyan átfogó, önkormányzati rendszert érintő módosító javaslatcsomagot tudjunk letenni az asztalra, amely mind az önkormányzati szereplőknek, mind a kormányzati szereplőknek, mind pedig mindenkinek elnyeri a tetszését.” Az erről szóló videóban azt is elmondta, hogy első körben az önkormányzati szövetségekkel tárgyalnak majd, utána pedig a polgármesterekkel, helyi képviselőkkel, vármegyei közgyűlési elnökökkel és képviselő testületi tagokkal konzultálnak.

Hogy most miről lesz szó, arra nem lehet következtetni az elhangzottakból, az viszont biztos, hogy az önkormányzatokat érintő egyik legfontosabb kérdés a szolidaritási hozzájárulás számítása, elvonása. December 23-án a kormány kihirdette a Magyar Közlönyben, hogy jövőre az egyes önkormányzatoktól mennyit vonna el, így kiderült például, hogy a szolidaritási hozzájárulás miatt a kormánnyal bíróságon küzdő Budapesttől jövőre 98 milliárd forintot vonna el a kormány ezen a jogcímen, a kisebb önkormányzatoknak viszont pénzt adnak majd.