Az Amnesty panaszt tesz az önazonossági törvény ellen az Európai Bizottságnál
Panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz az Amnesty International Magyarország a kormány önazonossági törvénye miatt, amely felhatalmazza az önkormányzatokat, hogy rendeletekkel szabályozzák a betelepülést. A jogvédő szervezet szerint a törvény nemcsak kirekesztő, hanem az uniós jogot is sérti, mivel korlátozzák az Európai Unión belüli személyek és tőke szabad mozgásának elvét.
Az Amnesty hétfői közleménye emlékeztet rá, hogy az Országgyűlés 2025 nyarán alkotta meg a „helyi önazonosság védelméről” szóló törvényt, amire hivatkozva az önkormányzatok rendeletekkel korlátozhatják a helyi kötődéssel nem rendelkezők ingatlanszerzését. Az év végig már 180 önkormányzat hozott ilyen rendeletet, amelyek olyan követelményeket támasztanak a betelepülőkkel szemben, mint a büntetlen előélet, munkaviszony, társadalombiztosítási jogviszony, rendszeres jövedelem, szakképzettség, iskolai végzettség, köztartozásmentesség, gyermek intézménylátogatási igazolása, a lakásméretre/egy főre jutó lakóterületre vagy a betelepülési hozzájárulásra vonatkozó előírások.
„Ezek az előírások, bár látszólag semlegesek, de valójában sokkal nagyobb arányban érintik hátrányosan a szegényeket és a roma származású embereket, ezért súlyos diszkriminációt valósítanak meg”
– írta az Amnesty International Magyarország. A törvény ellen az idei Roma Büszkeség Napján is tiltakoztak a résztvevők, ugyanis sokak szerint a rendeletek kifejezetten a romák ellen irányulhatnak.
Az Amnesty szerint a kirekesztő rendeleteket elfogadó önkormányzatok „bokorszerűen” növekednek, és teljes régiók lehetetlenítik el a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok betelepülését. Mindez csökkenti a lakosság társadalmi mobilitását, és növeli a lakóhelyi és oktatási szegregációt. Emiatt az Amnesty azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy vizsgálják meg a törvényt és az az alapján hozott rendeleteket, és indítsanak kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben.
Álláspontjuk szerint a „helyi önazonosságnak” nem lehet egyértelműen meghatározható jelentést adni, így az nem alkalmas arra, hogy uniós alapszabadságot korlátozzon. Hozzátették, egyes rendeletek a betelepülést a magyar nyelv ismeretéhez vagy magyar okmányok meglétéhez kötik, így hátrányosan érintik a magyarul nem beszélő vagy nem magyar állampolgár uniós polgárokat, mindenféle jogszerű ok nélkül.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint senki sem tud példát mutatni arra, hogy az általa beterjesztett önazonossági törvény miatt romákat hátrány ért volna a származásuk miatt, és kikérte magának, hogy ez a törvény romaellenes lenne. A miniszter az ATV műsorában megjegyezte, hogy ha esetleg egy önkormányzat olyan rendeletet alkot a törvény alapján, ami mégis diszkriminatív, akkor ezt a rendeletet a megfelelő szervek előtt meg lehet támadni.
