21 Kutatóközpont a Szőlő utcai ügyről: A Fidesz-szavazók fele nem ért egyet a kormány börtönnarratívájával
A pártnélküliek kétharmada, a politikai iránt nem érdeklődők fele is hallott a Szőlő utcai ügyről, a megkérdezettek 40 százaléka szerint Orbán Viktornak le kellene mondania miatta – derül ki a 21 Kutatóközpont friss felméréséből, amiben a Szőlő utcai ügy társadalmi megítélését vizsgálták.
Míg 2025. október elején, az ügy első felmerülése után spontán módon minden negyedik megkérdezett említette a gyermekvédelmet és a Szőlő utcai ügyet a hónap legfontosabb eseményeként, decemberben már minden harmadik megkérdezett:
ez az arány kiemelkedő, a 21 Kutatóközpont még sosem kutatott olyan ügyet, amit a teljes minta egyharmada magától megemlített volna.
Azokat, akik hallottak az ügyről, arról is megkérdezték, milyen mértékben hibáztatható a kormány azért, hogy Juhász Péter Pál és Kovács-Buna Károly is éveken keresztül vezethették a javítóintézetet a bántalmazások ellenére. A válaszadók 23 százaléka gondolta, hogy ebben a kormány nem hibás, 49 százalékuk viszont felelősnek tartja a kormányt. Szavazótáborokra lebontva: az ellenzékiek szinte egy emberként hibáztatják a kormányt, de a fideszesek 12 százaléka is ezzel értett egyet, miközben 65 százalékuk nem látott kormányzati felelősséget.
A kutatás szerint a Szőlő utcai ügy miatt Fülöp Attila gyermekvédelemért felelős államtitkár lemondását 53, Pintér Sándor belügyminiszterét 49, Tuzson Bence igazságügyi miniszterét 48, Orbán Viktorét pedig 40 százalék tartotta szükségesnek. A kormánypárti válaszadók 16 százaléka szerint le kellene mondania Fülöp Attilának, 13 százaléka szerint Pintérnek, 9 százaléka szerint Tuzson Bencének, míg Orbán Viktor lemondását csupán 1 százalékuk tartja szükségesnek. Ez alapján látható, hogy az ügy körüli felháborodás nem kizárólag ellenzéki szavazókra korlátozódik. Az ügyről értesült kormánypártiaknak egyébként 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az ügy elbizonytalanította a pártpreferenciájában – ez az összes kormánypárti szavazó 6 százaléka.
A videófelvételek kikerülése utáni a kormányzat azzal érvelt, hogy a Szőlő utcai javítóintézet valójában egy „börtön”, büntetett előéletűek vannak az intézményben – így próbálták relativizálni az intézmény vezetőinek erőszakos fellépését.
A kutatás szerint ezzel a narratívával mindössze a megkérdezettek 9 százaléka értett egyet, 66 százalék minden körülmények között elfogadhatatlannak tartja az erőszakot – ez utóbbi véleményen volt a kormánypártiak 50 százaléka is.
A kutatásból kiderült az is, hogy a kormány gyermekvédelmi, gyermekekkel szembeni erőszak ellen tett intézkedéseivel mindössze 22 százalék elégedett, 52 százalék viszont elégedetlen – még a megkérdezett Fidesz-szavazóknak is mindössze 64 százaléka elégedett, 7 százaléka pedig elégedetlen. A pártnélkülieknél pedig csupán 13 százalék az elégedettek, 39 százalék az elégedetlenek aránya.
A Szőlő utcai ügyben mostanra kilenc embert gyanúsítanak. Az elmúlt hetek eseményeit ebben a cikkünkben foglaltuk össze, az eddig kevesebb nyilvánosságot kapó gyanúsítottakról pedig itt írtunk.
A hibrid adatfelvétel 2025. december 12. és 15. között zajlott, ezer fő megkérdezésével. A válaszadók SMS-üzenetben kapták meg az online kérdőívhez vezető linket. A 65 év feletti válaszadók politikai preferenciáját telefonos módszerrel kérdezték le a kutatók. A teljes minta súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint történt, lakóhely, nem, kor, iskolai végzettség szerint. A minta reprezentatív a teljes lakosságra nézve, a mintában kapott értékek +/- 3 százalékponttal térnek el attól, amit a teljes lakosság megkérdezése esetén kaptak volna. A részsokaságok vizsgálata során azonban a hibahatár ennél valamivel nagyobb is lehet.