Szájkarate: „Nem mi szültük őket” vs. „Mindenki jól járt, nem?”

Ez itt a Szájkarate 2025-ös kiadása, amiben az év legikonikusabb mondatát keressük.
Az előző fordulóban Semjén Zsolt és Orbán Viktor csaptak össze, végül a „A Pride szervezői ne bajlódjanak” nyert, az jut tovább a következőbe.
Most pedig jöjjön az újabb menet, ami már nem csak egy szimpla forduló, hanem egyenesen egy nyolcaddöntő, innentől már ez nem tréfadolog.
„Nem mi szültük őket” vs. „Mindenki jól járt, nem?”
Nem mi szültük őket, nem hagytuk ott őket. – Pintér Sándor
Pintér Sándor a szöges ellentéte a Fidesz újgenerációs, előre legyártott panelek és random emojik végtelen remixelésével kommunikáló influenszer-politikusainak; ennek alátámasztására érdemes elvégezni a gondolatkísérletet, hogy vajon hogyan reagált volna a „Tralalelo Tralala vagy Bombardiro Crocodilo?” kérdésre a hírhedt fideszes TikTok-videóban.
A Fidesz örökös belügyminisztere ritkán szólal meg nyilvánosan, de akkor általában erőseket mond. Még ebből a mezőnyből is kiemelkedik az idei szokásos éves parlamenti bizottsági meghallgatása után adott nyilatkozata, amikor a kórházakban hagyott csecsemőkről kérdezték (hiszen miniszterként az állami egészségügy is hozzátartozik). Bár azt nem fejtette ki bővebben, hogy a többes szám első személyű megfogalmazás alatt milyen kört ért, azt azért adjuk meg neki, hogy ő személyesen valószínűleg tényleg nem szült, és aztán hagyott kórházban egyetlen gyereket sem.
„Ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is kerestek pénzt, mindenki jól járt, nem?” – Nagy Feró
A „minek ment oda?” típusú áldozathibáztatásba a pszichológusok szerint jellemzően akkor menekülnek az emberek, amikor szörnyű dolgok történnek, amik megrendítik a világba vetett hitüket, és úgy próbálják a kontroll érzését megtartani, hogy a történtekért a felelősséget egészen logikátlan módon tolják rá valakire. Ez egy önvédelmi mechanizmus: megnyugtat, hogy mi magunk nem válhatunk hasonló áldozattá, hiszen mi nem olyanok vagyunk, nem adunk rá okot, nem érdemeljük ki. A nem pszichológusok a jelenséget tipikusan inkább az „érzéketlen, otromba, alpári bunkóság” terminus technicusszal szokták magyarázni.
Hogy Nagy Feró esetében melyik megoldás jár közelebb a valósághoz, azt most nem fogjuk megfejteni, inkább csak rögzítjük, hogy a Kossuth-díjjal kitüntetett zenész itt egy lányokat prostitúcióra kényszerítő illetőt mentegetett azzal, hogy a lányok is jól jártak, hiszen pénzt kaptak.