Három és fél év háború után a magyarok valamivel jobban tartanak a megtámadott Ukrajnától, mint az agresszor Oroszországtól

A Policy Solutions külpolitikai kutatási sorozata az orosz-ukrán háborúval, a Magyarország külpolitikai irányultságával és a külföldi vezető politikusokkal kapcsolatos vélemények mellett arra is kereste a választ, hogy a magyar társadalom mely országokról alakított ki pozitív, és mely országokról negatív véleményt. A megkérdezettek összesen 23 államot értékelhettek egy négy fokú skálán, a teljesen negatív megítéléstől a teljesen pozitív véleményig.

Ausztriáról van a legpozitívabb véleménye a magyaroknak

A magyarok körében Ausztria (83%) rendelkezik a legjobb imázzsal. A megkérdezettek legalább 70 százaléka pozitív véleménnyel van továbbá Horvátországról (77%), Svédországról (75%), az Egyesült Királyságról (73%) és Csehországról (70%) is.

A válaszadók körülbelül kétharmada inkább pozitívan vélekedik két szomszédos országról, Szlovéniáról és Szlovákiáról, valamint az Európai Unió két legbefolyásosabb tagállamáról, Németországról és Franciaországról. A lengyel-magyar történelmi kapcsolódás miatt nem meglepő, hogy Lengyelország is a lista első felében szerepel. Olyan gazdasági nagyhatalmakról, mint Japán és az Egyesült Államok is döntően pozitív véleménnyel vannak a magyarok.

Ugyanakkor Törökországot, Szerbiát, Dél-Koreát, Kínát, Izraelt, Oroszországot, vagy Iránt a többség nem tartja szimpatikus országoknak. A szomszédaink közül a magyarok többsége Szerbia mellett Romániát és Ukrajnát sem kedveli. Az orosz-ukrán háborút vívó két fél közül Ukrajnát (71%) még 3 százalékponttal többen látják negatívan, mint Oroszországot (68%). A vizsgált országok közül csak Iránról (74%) vannak többen rossz véleménnyel, mint Ukrajnáról.

A Fidesz-KDNP támogatói körében is Ausztria (79%) végzett az első helyen. Az Egyesült Államok a maga 66 százalékával a hetedik helyen végzett, amivel hat helyezéssel előrébb került a listán, mint a teljes népességben. A fideszes szavazók körében az átlagosnál kedvezőbb megítélés alá esett továbbá Kína és Oroszország is: míg az előbbit 8 százalékponttal, az utóbbit 15 százalékponttal kevesebben értékelték negatívan, mint a teljes társadalomban.

A Fidesz-KDNP támogatói körében Ukrajna megítélése kiugróan negatív (76%): míg a teljes népességben 71 százalék negatívan értékelte a keleti szomszédunkat, de Irán foglalta el a lista utolsó helyét, addig a kormánypártiak körében egyértelműen Ukrajnáról vannak a legrosszabb véleménnyel a vizsgált országok közül.

A Tisza Párt szavazóinak Ausztria, Svédország, Horvátország, Csehország és az Egyesült Királyság a leginkább szimpatikusak. Körükben Németország megítélése jelentősen pozitívabb, mint a Fidesz-KDNP támogatói között: 73 százalékuk kifejezetten szimpatikus országnak tartja, míg a kormánypártiak körében 14 százalékponttal (59%) kevesebben gondolkodnak hasonlóképp.

A teljes népességhez hasonlóan a Tisza Párt támogatói között is Irán megítélése a leginkább kedvezőtlen (mindössze 18% tekint rá pozitívan és 76% negatívan), azonban Oroszországot, Izraelt és Kínát is erősen negatívan látják. Ezzel szemben
Ukrajna az átlagosnál kevésbé antipatikus körükben: habár többségük nincs jó véleménnyel Ukrajnáról, azonban ez az arány 15 százalékponttal alacsonyabb, mint a kormánypártiak esetében.

A politikai hovatartozástól függ az is, hogy kit tartunk veszélyesnek

A Policy Solutions kutatása a válaszadókat arról is megkérdezte, hogy mely országokat tartják Magyarország számára veszélyesnek. A vizsgált országok közül a válaszadók szerint Ukrajna és Oroszország jelenti jelenleg a legnagyobb veszélyt Magyarország számára, míg Kína és az Egyesült Államok megítélése viszonylag kedvezőbb.

A 2025-ös adatok alapján a megkérdezettek fele tartja Ukrajnát Magyarországra nézve veszélyes országnak. Oroszországgal kapcsolatban szintén magas, 47 százalékos a veszélyérzet, míg Kínát a válaszadók közel harmada (31%) tekinti veszélyes országnak, az Egyesült Államokat pedig 26 százalék. Ráadásul az utóbbi két hatalom esetében többen vannak, akik nem érzékelnek közvetlen fenyegetést: Kínát 33, az Egyesült Államokat 38 százalék nem tartja veszélyesnek
Magyarország számára.

A külpolitikai veszélyérzet szerkezetében a legnagyobb változás az utóbbi két évben Ukrajna veszélyességének megítélése. Ukrajnát 2023-ban még csak a válaszadók 35 százaléka, 2024-ben már 51, idén pedig 50 százalék tartotta veszélyesnek – vagyis a háború elhúzódásával az Ukrajnával szembeni fenyegetettség érzet előbb markánsan nőtt, majd magas szinten állandósult. Oroszországot Ukrajnához képest egy fokkal kevesebben tartják Magyarországra nézve veszélyesnek (47%), és ez az arány az elmúlt három évben nem változott. Kína megítélése enyhén javult a tavalyi évhez képest és az eredmények közelíteni kezdtek a 2023-as számokhoz: 2023-ban a válaszadók 27, 2024-ben 34, 2025-ben pedig 31 százaléka tekintette Kínát veszélyesnek Magyarországra nézve. Az Egyesült Államok esetében is a 2023-as arányokhoz hasonló eredmények születtek: 2023-ban 26, a Biden-adminisztráció utolsó évében, 2024-ben 34, majd idén ismét csak 26 százalék érezte fenyegetőnek Amerikát.

A kormánypárti és a Mi Hazánk szavazók körében egyaránt megfigyelhető, hogy a háborús agresszor Oroszországtól jóval kevésbé tartanak, mint Ukrajnától. A Fidesz–KDNP híveinek 63 százaléka sorolja Ukrajnát a veszélyes országok közé, Oroszország esetében ez az arány mindössze 36 százalék. A Mi Hazánk szavazói körében hasonló mintázat figyelhető meg: 55 százalékuk tartja Ukrajnát veszélynek, miközben Oroszországot 40 százalékuk sorolja a fenyegetések közé.

Ezzel szemben a Tisza Párt támogatóinak több mint fele (54%) úgy gondolja, hogy Oroszország veszélyt jelent Magyarországra nézve, míg Ukrajnát csupán kicsivel több mint harmaduk (36%) ítéli veszélyesnek. A kormánypárti szavazók mindössze 20 százaléka tartja Kínát veszélyesnek Magyarországra nézve, míg a Tisza Párt támogatói körében ez az arány közel kétszer akkora, 36 százalék. Ez azt jelenti, hogy a Tisza szavazói akkora kockázatot látnak Kínában, mint Ukrajnában. A kormánypárti szavazók körében a legkedvezőbb az USA megítélése: mindössze 19 százalékuk tartja veszélyesnek Magyarországra nézve. A Tisza Párt támogatóinál ez az arány valamivel magasabb, 28 százalék.

A pártnélküliek körében Ukrajna számít a leginkább veszélyesnek tartott országnak (55%), ám a félelem mértéke mérsékeltebb, mint a Fidesz–KDNP szavazói esetében. Oroszországot a pártnélküliek fele (49%) sorolja a veszélyt jelentő országok közé. A bizonytalanok harmada szerint jelent Kína veszélyt, de ez esetükben jóval alacsonyabb arány, mint ahányan Ukrajnát vagy Oroszországot veszélyesnek látják.

Összességében megállapítható, hogy az orosz-ukrán háború kezdete után három és fél évvel a magyarok egy fokkal jobban a megtámadott Ukrajnától tartanak, mint az agresszor Oroszországtól. A négy ország közül az Egyesült Államokat tartják a legkevésbé fenyegetőnek, ami egyszerre tükrözi a magyar társadalom tartós nyugati orientációját, valamint azt, hogy a kormány Donald Trumppal és a republikánus vezetéssel jóval szorosabb, pozitívabb kapcsolatot ápol, mint a Biden adminisztrációval.