Sára Botond szerint fiktív számokon alapul a fővárosi költségvetés, ezért vizsgálatot indítanak
A kormányhivatal megvizsgálja a fővárosi költségvetést, és megteszi a szükséges jogi lépéseket, jelentette be Sára Botond budapesti főispán a Facebookon. Sára szerint erre „a budapestiek érdekében” van szükség, mert a költségvetés „fiktív számokon alapul”, és „veszélyezteti a város működését”. A politikus szerint a költségvetés nem garantálja a város stabilitását, és ránézésre törvénysértő is.
„A bevételi oldalon százmilliárd forintot terveznek, és ez nem valós szám” – mondta Sára Botond, hozzátéve, hogy szerinte a költségvetés közgazdasági megalapozottsága hiányzik.
Szerdán a Tisza Párt, a Kutya Párt, a DK és a Párbeszéd támogatásával 22 igen, 9 nem és 0 tartózkodás mellett elfogadták Budapest 2026-os költségvetését, illetve a város jövő évi folyószámla-hitelkeretét is jóváhagyták. A költségvetésről hosszú vita volt. A Tisza például azt kérte a fideszes képviselőktől, hogy menjenek és lobbizzanak a kormánynál pénzért.
„Nincsen más lehetőség, mint hinni abban, hogy a 2026. év új esélyt hordoz magában”
– olvasható Budapest 2026-os büdzséjének összefoglalójában. Az „új esély” alcímet viselő költségvetés 532,5 milliárd forintos főösszegű. A város legnagyobb bevétele az iparűzési adó (várhatóan) 318,6 milliárd forintja lesz. Ennek várhatóan több mint 30 százalékát, 103 milliárdot el is viszi majd a kormány sarca, a szolidaritási hozzájárulás.
Karácsony Gergely a költségvetéshez benyújtott módosítók jelentős részét befogadta, kizárólag a Fidesz „politikai javaslatait” nem támogatta. A Tisza többek közt a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésre, iskolautcák létrehozására és nyugdíjasházakra akart több pénzt. A Podmaniczky Mozgalom például azt javasolta, hogy adjanak több pénzt a BKK-rendészetre, jusson forrás a K-híd és a Petőfi híd felújításának tervezésére és villamosgyorsításra is. A módosító javaslatokról és a vitáról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Karácsony azt mondta a költségvetésről, abban számoltak azzal, hogy Magyarország még „nyomokban” jogállam. Bíznak például abban, hogy a bírósági ítélet alapján pénzt kapnak majd vissza a kormánytól.
