Schmidt Mária alapítványának ki kell adnia a dokumentumokat, amiket nagyon nem akart

Schmidt Mária hiába fellebbezett, „a Fővárosi Ítélőtábla ítélete szerint ki kell adniuk a vagyonfelhasználásuk keretében kötött valamennyi szerződés lényeges adatát” – közölte pénteken Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője Facebook-oldalán. A szocialisták a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány költéseire kíváncsiak.

Tóth felidézte, hogy a Magyar Hang korábban egy szerződés adatait kérte az alapítványtól, ami azonban arra hivatkozva nem adta ki, hogy a Hang külföldről kap pénzt, a válaszadás pedig „hazánk szuverenitása szempontjából aggályos”. Ezután Tóth kérte ki az alapítvány gazdálkodására vonatkozó adatokat, szerződéseket, de Schmidték bírósághoz fordultak, hogy ne kelljen ezeket kiadniuk. Tóth szerint az elsőfokú bíróság úgy döntött, hogy a kért dokumentumot 15 napon belül el kell küldeniük elektronikus úton úgy, hogy csak a személyes adatokat takarhatják ki. Az alapítvány fellebbezett.

A másodfokon döntő Fővárosi Ítélőtábla szerint Schmidték állításai részben nem megalapozottak. Nem jelöltek meg olyan döntést, aminek előkészítése miatt a dokumentumok kiadása problémát jelentene, és az sem áll meg, hogy a kuratórium döntéseinek megküldésével eleget tettek az adatkérésnek. Tóth ugyanis a kuratóriumi ülések jegyzőkönyveit kérte.

Az Ítélőtábla szerint az alaptörvény értelmében „mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.”

Schmidt Mária alapítványának eredeti érvelése a Magyar Hang kérésének megtagadásakor már márciusban is problémásnak tűnt. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke ekkor kijelentette: „Ki kell adni az adatokat.” Előtte Schmidt a kormány furkósbotjának számító Szuverenitásvédelmi Hivatalnál érdeklődött, ki kell-e adnia az adatokat. Lánczi Tamás hivatala közölte, „az adatigénylések nem a magyar állampolgárok tájékoztatását, hanem idegen hatalmak érdekeit szolgálják”. Péterfalvi ugyanakkor közölte, „a közhatalmi szerv kezelésében lévő, közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz” való hozzáférés joga „bárki számára biztosított”. Még azoknak is, akik nem magyarul adják be a közérdekű adatigénylést. „Ezek nem érzékeny adatok, ez közpénz, a mi pénzünk” – tette hozzá.

Megkerestük az alapítványt azzal, mikor és milyen formában tervezik publikálni az adatokat, információkat, dokumentumokat, ha válaszolnak, közöljük.