Az „új esély” költségvetésével készül 2026-ra a főváros, de előtte meg kell ugraniuk egy nagy akadályt

Ez az új esély költségvetése, ami új önkormányzati politikát remél jövő áprilistól kezdve – mondta Kiss Ambrus a Fővárosi Önkormányzat főigazgatója Budapest 2026-os költségvetési tervéről egy sajtónak tartott beszélgetésen. 2026-hoz viszont még le kell zárniuk az idei évet: december 31-ig nullára kellene kihozniuk a város számláját, amihez a kormány utalásait várják, mindjárt hármat is.

Egyelőre az a legfontosabb kérdés, hogyan lesz túl Budapest 2025 következő 20 napján. „Stratégiai nyugalommal várunk, impulzív módon alakulnak körülöttünk az események” – mondta Kiss Ambrus. Ha nem kapnak egy forintot sem a kormánytól december végéig, akkor mínusz 33 milliárd forinton zárhat Budapest számlája. Ez azért probléma, mert mínuszos zárás az önkormányzatok esetében törvénytelen, aminek a következménye, hogy a bankok nem kötelesek megnyitni a jövő évi, a város működést biztosító folyószámlahitel-keretet.

A mínusz 33 milliárd forint négy elemből áll össze, ha ezeket megkapná vagy visszakapná Budapest, akkor Kiss Ambrus szerint „át tudnak lépni” 2026-ba. A négy elem:

• a trolikra a főváros által megelőlegezett 8,8 milliárd forint, ennek utalását a csütörtöki kormányinfón megígérte Gulyás Gergely;
• a 12 milliárd forintos közlekedési normatíva, ezt Szentkirályi Alexandra, a fővárosi Fidesz vezetője szerint szintén utalja majd a kormány;
• a novemberi szolidaritási hozzájárulás részlet 6,2 milliárd forintja, amit már levontak;
• illetve a decemberi szolidaritási hozzájárulás 6,3 milliárd forintja, amit várhatóan december közepén von majd le a Magyar Államkincstár.

A főváros abban bízhat, hogy kormány által megígért 8,8+12 milliárd forintot valóban megkapják, illetve decemberben nem vonják le a szolidaritási hozzájárulást. Emellett arra is szükség lenne, hogy a novemberben levont 6,2 milliárdot visszakapják, ez Kiss Ambrus szerint a Kúria ítélete alapján járna nekik. Hozzátette: júniusban már volt rá példa, hogy a kormány bírósági döntés alapján visszautalt Budapestnek pénzt.

A 2026-os költségvetésről jövő hét szerdán tárgyal és szavazhat majd a Fővárosi Közgyűlés. Kiss Ambrus azt mondta, hogy jövőre a legnagyobb bevételük az

iparűzési adó 318,6 milliárdja forint lesz. Ennek 32 százalékát, 103,4 milliárd forintot szolidaritási hozzájárulás és a területfejlesztési alap címen el is viszi majd a kormány.

Összehasonlításként a főigazgató felidézte, hogy 2019-ben a szolidaritási hozzájárulással Budapest iparűzési adójának csak a 6 százalékát vonta el a kormány. Ekkor 10 milliárdot kellett befizetniük. Az iparűzési adó az idei várhatóhoz képest csak 3 százalékkal nő majd, ennek oka, hogy a kormány törvénymódosítása miatt a szerencsejátékkal foglalkozó cégek adóját már nem kapja meg Budapest. Ezzel egy „nagyadózót” vettek ki a rendszerből.

Kiss azt mondta, ha a szolidaritási hozzájárulást levonják, akkor 2019-hez képest csak 40 százalékkal nőtt Budapest elkölthető pénze. Ebben az időszakban 63 százalék volt az infláció, az átlagkeresetek megduplázódtak, a BKV energiaköltsége pedig 85 százalékkal növekedett, pedig nem használnak fel több energiát.

A főváros több forrást is vár a kormánytól a 2026-os költségvetéséhez. Az egyik ilyen forrás a Kúria ítélete alapján 31,8 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulás visszautalása. Ezt kártérítési perrel tudják „bevasalni”. Továbbra sem szeretnének „nettó befizetői” lenni a szolidaritási hozzájárulás miatt a központi költségvetésnek, így több mint 60 milliárd forintnyi forrást várnak valamilyen formában.

2026-ban a főváros az ígért 39-40 milliárd forintos állami normatívát meg is szeretné kapni a kormánytól, és „nem az utolsó pillanatban szeretnének küzdeni érte, mint malac a jégen”. Emellett várnak EU-s forrásokat is: 300 milliárd forintnyi beruházás érinti Budapestet, ennek a 35 százalékára már van támogatási szerződésük is. „Ha jövőre nem férünk hozzá ezekhez a forrásokhoz, akkor forrásvesztés lesz, mert 2029-ig meg kell valósítani ezeket a beruházásokat” – mondta Kiss.

Kiss Ambrus hozott néhány példát arra, hogy szűkös költségvetési mozgásterük ellenére milyen budapesti közszolgáltatásokat látnak el, illetve ezek működtetésében mekkora részt vállal a főváros. A közétkeztetésnek például 53 százalékát a főváros, 26 százalékát az állam, 21 százalékát pedig a szülők (az étkezési díjjal) állják. A közösségi közlekedésnél ugyanez a megoszlás: 66 százaléka a főváros, 30 százalék saját bevétel és 4 százalék állam.

A főigazgató arról is beszélt, hogy a főváros egyelőre nem tervez a kormány által kínált MFB hitellel. Ha le tudják zárni a 2025-ös évet, akkor bankoktól kapott folyószámla-hiteleikkel kihúznák az első nagyobb bevételükig, ami márciusban várható. „A zsebtolvaj visszaadja a pénzed egy részét hitelre, ha elnézést kérsz” – mondta korábban Karácsony Gergely főpolgármester a kormány hiteléről, amit a fővárosi dolgozók fizetésére költhetne a főváros, ha szüksége van rá.

Budapest egyre aggasztóbb pénzügyi helyzetéről, illetve arról, hogyan jutott el arra a pontra a főváros, hogy a kormány ennyire közel lökje a csődhöz, itt részletesebben is írtunk.