Hogy kerül egy kistigris egy tiszafüredi férfi házába?

„Az udvari hintaágyon ülve beszélgettünk az alig öt perce érkezett édesapámmal. Aztán a kis tacskónk, a Cézi rettenetesen elkezdett ugatni, a malac meg rohangált az ólban. Félrefordulva rászóltam a kutyára, de majdnem bennem rekedt a szó. A fejünk fölött, a garázsunk tetején ott állt egy bengáli tigris!” – a munkahelyén, a nyergesújfalui tanács bölcsődéjében, vasalás közben idézte fel egy helyi lapnak az izgalmas pillanatokat 1990 nyarán az az asszony, akinek a szomszédjából elszabadult a vadállat.

A korabeli sajtóban olvasható tigriskaland ma már abszurdnak tűnhet: egy, a szüleivel egy háztartásban élő nyergesújfalui férfi bengáli tigrist tartott a házuk udvarában, és bár a vadállatot ketrecben tartotta, megesett, hogy kiszabadult. Aznap, amikor a szomszédok garázsán jelent meg, a férfi éppen Tatabányán volt, a kivonuló rendőrök végül az apjának adtak egy altatóval teli tűt, hogy szúrja bele az állatba. Később a tigris gazdája azt nyilatkozta, hogy az állat szereti az embereket és a gyerekeket, nyugodt, nem jelent életveszélyt. Ennek ellenére arra kötelezték, hogy vigye el a házból a tigrist.

Megfelelő szabályozás híján a nyolcvanas években Magyarországon még gyakorlatilag bárki tarthatott hobbiból bármilyen vadállatot, és ez sokáig így volt a rendszerváltás utáni években is, a kilencvenes évek elején például egy pécsi magánház kertjében éldegélt egy tigris – mindenféle engedély nélkül.

Régen ez nem is annyira volt hungarikum, a hatvanas években Bécsben például legalább ötven oroszlán, ugyanennyi tigris, párduc, farkas, medve volt magántulajdonban, a medencékben, fürdőkádakban tartott krokodilokról nem is beszélve.

De az ezredforduló Magyarországán sem számított rendkívülinek, ha valaki egy udvarba bekukkantva veszélyes állatra figyelt fel. Egy pestszentlőrinci, cirkuszosok által lakott családi ház udvarában tanyáztak tigrisek, a ketrecekben, nem túl jó körülmények között tartott állatok szagát és üvöltését a Garai, Petőfi és a Kossuth Lajos utcák környékén is lehetett hallani.

Ma már sokkal nagyobb szenzáció, ha egy magánházban nagymacska él, pláne abban az esetben, ha illegálisan, engedély nélkül. Ennek lehettek tanúi azok a rendőrök, akik egy kábítószeres ügyben folyó nyomozás miatt mentek ki egy tiszafüredi férfihoz. A férfi házában – több más egzotikus állat mellett – egy kistigrist találtak. Az biztos, hogy az állat illegálisan került a gazdájához, köszönhetően az illegális vadállat-kereskedelemnek, amelynek hazai mértékét legfeljebb csak megbecsülni lehet. A településen azt beszélik, hogy a férfi román cirkuszosoktól szerezhette az állatot.

Magyarországon leginkább az jellemző, hogy hüllőket tartanak illegálisan. 2014 augusztusában Pestszentlőrincen egy hatalmas anakondát fogtak be. Bár jelentkezett a gazdája és azzal védekezett, hogy a terrárium rosszul zárt, kiderült, engedélye sem volt a kígyó tartására, ezért az állatot elkobozták tőle.

A Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke, Szilágyi István a Telexnek azt mondta, a magyar szabályozás szigorú és jó, de mindig lesznek olyanok, akik azt kijátsszák. Meggyőződése, hogy vannak olyan helyek Magyarországon, ahol jelenleg is engedély nélkül tartanak nagymacskákat, de hogy mennyi ilyen vadállat lehet, nem lehet megbecsülni. A feketepiac és a szürke zóna se nagyon átlátható, de Szilágyi szerint sok állat azután került magánkézbe, hogy a cirkuszokból elkezdték kivonni az egyébként sokszor nagyon rossz körülmények között tartó vadállatokat.

A szakember szerint teljesen érthető, hogy az állatvédők aggódnak a cirkuszban alkalmazott vadállatokért, de szerinte fontos lenne azt is nézni ilyenkor, hogy mi lesz az állat sorsa, ha kiszorul a cirkuszból. Szilágyi példaként említette Olaszországot, ahol ez a szabályozás kétszáz cirkuszt és kétezer vadállatot érintett. Néhány évvel ezelőtt Németországban bárki tarthatott farkast, majd bevezettek egy szabályt, hogy csak azok, akiknek erre képzettségük van. Igen ám, de mi lett azokkal az állatokkal, akiknek a gazdájuk nem felelt meg a szabályozásnak? – tette fel a költőinek szánt kérdést Szilágyi. Mint mondta, sok olyan állatról tudni, akiket elhelyeztek, de rengetegen vannak, akiknek a sorsa nem ismert és legfeljebb csak találgatni lehet, hogy olyan helyeken kötöttek ki, ahová a hatóságoknak nincs rálátásuk. Sokan közülük valószínűleg elkerültek harmadik országba.

Sokan azért tartanak vadállatokat illegálisan, mert menőzni akarnak, ki akarnak tűnni. Bűnözői körökben is divat vadállatot tartani. Az egykori hírhedt szlovák maffiafőnök, a 2010-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Mikuláš Černák is tartott tigriseket.

A felvidéki magyar maffia egyik figurája, Horváth Lehel pedig egy Simba nevű oroszlánnal élt együtt. 2018 márciusában Horváthot azért tartóztatták le, mert a fiával együtt megverte a feleségét, Ivetát, majd az összevert nőt bezárták Simba ketrecébe. A nő szerencséjére Simba nem volt éhes, csak összekarmolta a vérző asszonyt.

Megesik, hogy éppen azokat éri kritika, akik cirkuszokból tigriseket mentenek, majd szinte háziállatként tartják az állatot, noha nem az. Jó példa erre a brazil Ary Borges. A férfi családjában a tigrisek „családtagokként” éltek, szabadon mozogtak az udvaron, használhatták a kerti medencét, az emberek a közelükben ettek, sőt a tigrisek az ágyban is alhattak. Borges azzal érvelt, hogy az állatok jól vannak tartva, állatorvosi ellátásban részesülnek, és szerinte „jobb otthonban” vannak, mint esetleg másutt, emiatt is ragaszkodott hozzá, hogy megtarthassa őket, még akkor is, amikor a hatóságok szerettek volna közbelépni. Merthogy a hatóságokkal nem egyszer konfliktusa volt.

Bár volt engedélye a tartásra, a hatóságok és különféle állatvédő szervezetek szerint azzal, hogy utóbb szaporította is az állatokat, közveszélyessé válhatott az állattartás. Borges többször pereskedett is azért, hogy megtarthassa a tigriseket. A szakemberek szerint még ha Borges családjának eddig „szerencséje is volt”, egy vadállat ösztönösen agresszív lehet; bármikor bekövetkezhet baleset.

Ahogy egy tigris nő és felnőtté válik, minden hónappal egyre komolyabb veszélyt jelent, még akkor is, ha kölyökkora óta emberek között él. Ennek okai jól ismertek a nagymacskákkal foglalkozó szakemberek számára. 6 hónaposan már egy német juhászkutyánál jóval nagyobb és erősebb. Egy évesen eléri egy felnőtt ember tömegét (80–100 kg), de sokkal izmosabb. 2–3 évesen teljesen kifejlett, alfajtól függően 160–300 kg is lehet. Egy játszó mozdulat is csonttörést, vagy súlyos sérülést okozhat. Ha egy ekkora állat ráteszi a mancsát valakire, az akkora erő, mint egy kalapácsütés.

A kölyökjátékok (harapdálás, ráugrás, cserkelés) idővel átmennek valódi vadászviselkedésbe. Felnőve egy tigris már ösztönösen reagál minden mozgásra, így bármilyen megszokott emberi mozdulatot zsákmánynak nézhet.

A tigrisek rendkívül territoriális állatok. Ahogy ivarérettek lesznek, mindent védeni kezdenek, amit a saját területüknek gondolnak. A gondozót vagy családtagot is megtámadhatják, ha úgy érzik, hogy veszélyben van a területük vagy a zsákmányuk.

A kanadai Norman Buwaldát saját, háznál tartott tigrise ölte meg 2010-ben. A férfi évek óta gondozta és etette kedvencként tartott nagymacskáját, mégis egy szokványos etetési helyzetben támadt rá az állat.

A tigrisekkel való közeli munka még professzionális környezetben is kiemelten veszélyes. 2016-ban Floridában Stacey Konwiser, egy tapasztalt állatkerti gondozó vesztette életét. A nő éppen a ketrec előkészítésén dolgozott, amikor egy maláj tigris minden előjel nélkül rátámadt.

Magántulajdonú vagy kisebb állatkertekben sem ritkák a támadások. Az Egyesült Államokban több ilyen támadás történt, köztük a 2025-ös tragédia Oklahoma államban, ahol Ryan Easley gondozót egy rezervátumban tartott tigris ölte meg. A férfi rutinszerű feladatot végzett az állat közelében, amikor a tigris váratlanul rávetette magát. Európában és Oroszországban is dokumentáltak súlyos támadásokat: például a kalinyingrádi állatkertben egy gondozónő szenvedett életveszélyes sérüléseket, miután etetés közben egy szibériai tigris rátámadt.