Az elmúlt öt évben több ezer alkalommal sérthették meg az összeférhetetlenségi szabályokat a jogosítványszerzéshez szükséges gyakorlati vizsgákon azzal, hogy a vizsgáztató egyúttal oktatóként is dolgozott – írta neve elhallgatását kérő forrására hivatkozva a 24.hu. A cikkben megszólaltatott szakember szerint legalább 15-20 olyan autósiskola-tulajdonos, szakmai vezető, illetve gyakorlati oktató tevékenykedik Magyarországon, akik érintettek ezekben az ügyekben. Az illetőnek szintén saját autósiskolája van, emellett oktatóként is tevékenykedik, a közelmúltban pedig vizsgálat indult vele szemben, miután valaki azzal vádolta meg, hogy az oktatás mellett vizsgáztatással is foglalkozik, és a két tevékenységet nem a szabályoknak megfelelően végzi.
A tárca értesítette az iskolatulajdonos oktatót a vele szemben zajló vizsgálatról, de állítása szerint fél éve nem árulják el neki, hogy pontosan milyen szabályt sértett meg. A szakember válaszlevelében azt írta az Építési és Közlekedési Minisztériumnak (ÉKM), hogy nem sértette meg a jogszabályt, egyúttal kifogást emelt az eljárás ellen. Arra hivatkozott, hogy bár valóban szerepel a vizsgabiztosok névjegyzékében, hosszú ideje nem vizsgáztat tanulóvezetőket. Egyúttal jelezte, hogy ezt a minisztérium gyorsan ellenőrizhette volna.
Arra is felhívta a Lázár János által vezetett tárca figyelmét, hogy országszerte sokan valóban megsértik az összeférhetetlenségi szabályokat. Kezdeményezte, hogy az ÉKM szerezze be a vizsgáztatást felügyelő Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközponttól (KAV) azt az okiratot, amely igazolja, hogy 2022-ben azonnali hatállyal felmondtak egy megyei vezetőnek részben azzal az indoklással, hogy három vizsgabiztos esetében is eltűrte, hogy oktatóként is dolgoznak.
Oktatók, akik egyúttal vizsgabiztosok is
A cikkben meg nem nevezett megyei vezetőt akkor kirúgták ugyan, de a mostani vizsgálatban érintett oktató szerint nem indítottak vizsgálatot a kérdéses három oktatóval szemben. A lapnak nyilatkozó szakember a 24.hu-nak egy másik megyéből származó bejelentést is bemutatott, amely egy bírósági ügy dokumentumai közt is szerepel. Ebből kiderül, hogy a helyi oktatók már 2021-ben jelezték a KAV vezetőjének, Benedek Szabolcsnak, hogy számos fő- vagy másodállású vizsgabiztosnak van érdekeltsége autósiskolákban gyerekek, házastársak, illetve élettársak révén. A KAV helyi vezetői közül többen nem is rejtegetik, hanem erre hivatkozva reklámozzák az autósiskolákat a cikkben megszólaló szakember állítása szerint.
Miután az Építési és Közlekedési Minisztérium nem válaszolt a 24.hu kérdéseire, így a cikkben megfogalmazott vádakra sem, mi is levelet küldtünk a tárcának. A válaszuk szerint a jelenlegi szabályok alapján nem tiltható ki a vizsgabiztosok közül az, aki a szakoktatói és a vizsgabiztosi névjegyzékben is szerepel. A névjegyzékbe vétel ugyanis csupán jogosultságot ad a tevékenység végzésére, vagyis ez biztosítja, hogy valaki elvileg vizsgáztathat vagy oktathat tanulóvezetőket. Ugyanakkor a regisztráció nem jelenti automatikusan azt, hogy az illető valóban foglalkozik is az egyik vagy a másik tevékenységgel, illetve mindkettővel egyszerre.
Az ÉKM szerint mindig csak az adott vizsga résztvevőivel kapcsolatban vizsgálható az összeférhetetlenség. A rendelet alapján ugyanis érvénytelen egy gyakorlati vizsga, ha azon egy vizsgabiztos egy vele szemben fennálló kizárási ok ellenére vizsgáztatott. A minisztérium szerint a KAV létrejötte óta ilyen ok miatt egyszer sem érvénytelenítettek még vizsgát, illetve a tárca tudomása szerint ilyen ügyben bírósági ítélet sem született.
Amikor mégis bejelentés érkezik a vizsgabiztosok és az oktatók összeférhetetlenségéről, azt mindig megvizsgálja a KAV és az ÉKM, és amennyiben a bejelentés megalapozott, vizsgálatot indítanak – írták. A tárca szerint a 24.hu cikkének erre vonatkozó megállapításai, tehát, hogy az ilyen ügyekkel nem foglalkoznak, nem felelnek meg a valóságnak. A válaszból kiderül az is, hogy a járművezetők képzésére és vizsgáztatására vonatkozó jogszabályok esetleges módosítása jelenleg is napirenden van. Az ÉKM állítása szerint olyan lehetőségeket fontolgat, amelyek a jövőben még egyértelműbben kizárhatják az oktatók és a vizsgabiztosok összeférhetetlenségét.
A hatályos jogszabályok nemcsak azt határozzák meg, hogy ki lehet vizsgabiztos, de azt is, hogy mikor nem vehet részt a vizsgáztatásban. A közúti közlekedési szakemberek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló rendelet szerint valóban nem vizsgáztathatnak tanulóvezetőket a gyakorlati oktatók, köztük azok sem, akik valamely autósiskola alkalmazottjaként végzik ezt a tevékenységet, esetleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állnak az iskolával.
Ez viszont nem jelenti azt, hogy nem válthatnak az egyik és a másik tevékenység közt azok, akiknek mindkettőre van engedélyük. Aki egy adott időszakban vizsgabiztosként tevékenykedik, utána elmehet oktatni, és fordítva, de az előbbi esetben, egy belső szabály értelmében, egy éven át nem küldheti korábbi közvetlen, tehát az adott vármegyében dolgozó kollégáihoz vizsgára a tanulóit. Oktatóból vizsgáztatóvá válva pedig nem vizsgáztathatja le korábbi tanulóit. A vizsgabiztosok az engedélyükkel felelnek ezeknek a szabályoknak a betartásáért.
A jogszabályban azt is kikötik, hogy a vizsgabiztosok nem működhetnek közre a közeli hozzátartozójuk vizsgáján sem. Ezen kívül a vizsgáztató pozíciót sem tölthet be a tanulóvezetőt felkészítő vagy vizsgára bejelentő autósiskolában, és tulajdonosa sem lehet annak. A vizsgáztatási tilalom arra az esetre is kiterjed, ha a vizsgabiztos valamilyen egyéb okból elfogult a tanulóval. Az elfogultságot jelentenie kell a KAV-nak, és ilyenkor átvezénylik egy olyan gyakorlati vizsgára, ahol nem áll fenn az összeférhetetlenség valamely formája.
Kötelező jelenteni a visszaélés kockázatát
Az ÉKM válasza szerint ezek a szabályok nemcsak az abszolút összeférhetetlenség lehetőségét zárják ki, vagyis azokat az eseteket, amikor valaki gyakorlati oktatóként vizsgáztat, de az úgynevezett relatív összeférhetetlenséggel járó helyzeteket is. A minisztériumi válaszban további szigorításként és a visszaélések megelőzési módszereként említik, hogy a KAV belső szabályokkal is igyekszik megelőzni a visszaélés kockázatát hordozó kettős foglalkoztatást.
A szaktárca válaszában megismételte a 24.hu cikkének azon állítását, amely szerint 2023 óta informatikai eszközökkel szűrik az oktató–vizsgabiztos-ütközéseket. Ilyen helyzetekben a vizsgabiztosok nem is állíthatják ki a gyakorlati oktatáshoz szükséges úgynevezett vezetési kartont, enélkül viszont nem tudják elkezdeni a gyakorlást a tanulóvezetőkkel.
Mint hozzátették, a számítógépes rendszer tárolja az összeférhetetlenségre vonatkozó információkat. A KAV szerint ezzel garantálható, hogy csak olyan vizsgabiztos vizsgáztassa a tanulóvezetőket, aki ezt jogszerűen megteheti. Az összeférhetetlenségről szóló bejelentések alapján a vizsgaközpont minden esetben megváltoztatja az érintett vizsgabiztos beosztását, de mint írták, eddig nem volt példa olyan gyakorlati vizsgára, amellyel a résztvevők megsértették volna az összeférhetetlenségi szabályokat.
Az eredeti cikkben olvasható állításra, miszerint több ezer gyakorlati vizsga zajlott le jogszabálysértő módon, azzal reagált az ÉKM, hogy a vizsga érvénytelen, ha a vizsgabiztos megsértette a fent részletezett szabályokat. A KAV 2019-es létrejötte óta egyetlen esetben sem érvénytelenítettek vizsgát utólag a vizsgabiztos összeférhetetlensége miatt, és a minisztérium információi szerint ilyen ügyben bírósági ítélet sem született – tették hozzá.
A vizsgabiztosok 80 százaléka szerepel az oktatói vagy az iskolavezetői névjegyzékben
2024-ben több mint ötezer szakoktató, mintegy 1400 iskolavezető és nagyjából 680 vizsgabiztos tevékenykedett Magyarországon Pető Attila, a budapesti Mosolyzóna Autósiskola vezetője szerint, aki 2014 és 2020 közt oktató- és vizsgabiztos-képzéssel is foglalkozott. Hozzátette, hogy a jelenlegi szakmai névjegyzékben szereplő 680 vizsgabiztos közül 564, tehát a szakemberek több mint 80 százaléka a szakoktatói vagy az iskolavezetői névjegyzékben is szerepel. Mivel az utóbbi években szinte teljesen megszűnt a tantermi elméleti oktatás, és helyét az e-learning vette át, jelenleg szinte minden szakoktató gyakorlati képzéssel foglalkozik.
A járművezető-képzéssel és -vizsgáztatással foglalkozó szakemberek közege meglehetősen belterjes, különösen a kisebb vármegyékben jellemző, hogy a feleket régi baráti szálak fűzik egymáshoz, vagyis valóban felvethető az összeférhetetlenség problémája, de ennek egy részét nem lehet jogszabályokkal megszüntetni – mondta Pető. Hozzátette, hogy teljesen átlagos karriernek számít, hogy valaki oktatóként kezdi, majd esetleg elindítja saját autósiskoláját, később pedig vizsgabiztosként folytatja tevékenységét. Ebből Pető szerint egyenesen következik, hogy a vizsgabiztosok jelentős része szerepel a szakoktatói névjegyzékben, sokan a kétévente kötelező továbbképzést is elvégzik, hogy a névsorban maradhassanak, de valójában rég nem oktatnak tanulóvezetőket.
Bár az ország egyes vármegyéiben jelentősen eltér egymástól a sikeres B kategóriás, vagyis az autóvezetéshez szükséges jogosítvány megszerzéséhez szükséges forgalmi vizsgák aránya, így például Baranya, Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar vármegyében csak a vizsgák 34-35 százaléka sikeres, míg Vasban ez az arány 57 százalék, Budapesten 45, az országos átlag pedig 44, ez önmagában nem jelenti azt, hogy a sikeresebb megyékben többen játszották ki a rendszert. A vizsgák sikeressége ugyanis függ a vizsga helyének forgalmi viszonyaitól, de a tanulóvezetők iskolázottságától, szocializációjától, vagyis rátermettségétől is. Ezeken felül természetesen számít az is, hogy az oktatók és a vizsgabiztosok közt van-e összefonódás, vagy nincs – tette hozzá a szakember.
Arra a kérdésünkre, hogy mit tehetnek azok a tanulóvezetők, akik úgy érzik, hátrányos megkülönböztetés érte őket összeférhetetlenség miatt, Pető Attila azt a választ adta, hogy ilyen esetekben az iskolavezetőnek, a helyi vizsgaközpontnak, illetve a KAV budapesti központjának is jelezhetik panaszukat, illetve iskolát válthatnak. Azt mondta, tud olyan vármegyéről, ahol egy helyi autósiskola vezetőjének apja a szakfelügyelet, vagyis a vizsgabiztosok szervezeti egységének vezetője. Ez Pető szerint önmagában nem tiltott, illetve semmilyen statisztikai adat nem bizonyítja, hogy ebből visszaélés származott volna, de jól jelzi, hogy valóban lehet példa a fentebb, illetve a 24.hu cikkében is bemutatott átfedésekre.
