Rákosrendező-törvényt akar a főváros, hogy fel tudja építeni az új városrészt a tervezett mini-Dubaj helyén
A javasolt szabályozás komplexitása, illetve számos jogterület érintettsége miatt átfogó Rákosrendező-törvényre van szükség a terület fejlesztése érdekében, ezért a fővárosi önkormányzat Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottsága mai ülésén 9 igen és 1 tartózkodás mellett azt javasolta a főpolgármesternek, hogy kezdeményezze a törvény megalkotását a kormánynál. Karácsony Gergely közösségi posztja szerint egyetért azzal, hogy Rákosrendezőről törvényt kell alkotni.
Ez a törvény a magyar kormány és az Egyesült Arab Emírségek közötti gazdasági együttműködésről szóló (mini-Dubaj) törvény mintájára rögzítené a magyar állam beruházással kapcsolatos kötelezettségeit, különös tekintettel arra, hogy az állami infrastrukturális beruházásokat valósítsák is meg az adott helyen. A törvény emellett meghatározná azokat a jogokat és kötelezettségeket, speciális szabályokat, amelyeket a beruházás megvalósítása érdekében kötelezően törvényi szinten kellene szabályozni, vagy törvénybe foglalásuk egyéb okokból indokolt.
Az előkészített jogszabálymódosítás-csokor tartalmazza az építési-pénzügyi jogszabályok területre vonatkozó módosítását, méghozzá úgy, hogy ha ezek nem teljesülnek, akkor a főváros nem utalja át Rákosrendező vételárának második, 17,8 milliárd forintos részletét. Beletartozik például a külön Rákosrendezői Építési Szabályzat megalkotása, a fővárosi főépítész és a Fővárosi Tervtanács nagyobb szerepe a folyamatokban.
Parkolók, fapótlás, hitelfelvételi engedély, reklámok: az összes szabályozás változna
Szabályozási probléma az is, hogy a jelenlegi jogszabály szerint olyan sok telken belüli parkolót kellene építeni az egyébként közösségi közlekedésre alapozott, fenntartható szemlélettel tervezett rákosrendezői fejlesztési területen, ami semmiképp sem indokolt. Ennek a jogszabálynak a módosítását is szeretné elérni a főváros.
A fapótlási kötelezettség alóli felmentést is szeretné a főváros. A vasúti területen ugyanis magról spontán felnőtt, tízezres egyedszámú invazív faállomány található, így ezek a szabályok aránytalan és betarthatatlan terhet jelentenének a tervezett városrész felépítésénél.
Pénzügyi téren a stabilitási törvény módosítására is szüksége lenne a beruházó fővárosi cégnek, hogy állami engedély nélkül vehessen fel hitelt a fejlesztésre. A javaslatról nem volt nagy vita az ülésen, de Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz) ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a főváros amúgy is jelentős adóssághalmazt görget maga előtt, ezért szerinte a további hitelfelvétel veszélyeket rejt magában.
Vitézy Dávid válasza szerint az előnyös uniós hiteleknél lehet a felmentésre szükség, de egyelőre csak a lehetőség megnyitását kérik. A főváros a fejlesztés finanszírozásának megkönnyítéséhez szeretné, ha az építményadó, a telekadó vagy idegenforgalmi adó kivetési jogát (az új városrész tekintetében) részben vagy egészben megkapná.
Változtatnának a közterületi reklámok, óriásplakátok elhelyezésének szabályain is az új városnegyedben. Annak érdekében, hogy az új városrész tartósan európai nívójú városképet mutasson, és a különféle reklámfelületek utólagos elburjánzását meg lehessen gátolni, a jelenleginél lényegesen szigorúbb és hatékonyabb szankciókat szeretne bevezetni Budapest. Eszerint a fővárosnak vissza kellene kapnia a településkép feletti teljes ellenőrzés lehetőségét.
Közlekedési fejlesztések: ugyanannyit, de mást
A bizottság azt is javasolja a főpolgármesternek, hogy a rákosrendezői fejlesztési terület ingatlanaira vonatkozó infrastruktúra megállapodást kösse meg a kormánnyal. A megállapodásban lefektetné Budapest azt is, hogy a korábbi (mini-Dubaj) szerződés alapján milyen infrastruktúra-fejlesztéseket kellene vállalnia az államnak. A megállapodás tervezete szerint ha az állam által korábban beígért fejlesztések nem teljesülnek úgy, ahogy azt a főváros szeretné, akkor a harmadik, 20,4 milliárd forintos vételárrészletet nem fizetik ki 2039 előtt.
Vitézy az ülésen közölte, hogy a beígért 800 millió eurós fejlesztéshez képest nem kér többet a főváros, csak az átcsoportosítást. Nem kéri Budapest a reptér és a Nyugati közé tervezett gyorsvasutat, eltekint a vasúti területek drága befedésétől, mert ezek helyett mást szeretne.
Mit kíván a főváros?
A főváros szerint például a rákosrendezői terület felszabadításának, egyben a regionális és távolsági vasúti forgalomba való bekapcsolásának előfeltétele a teljes Budapest‐Nyugati–Rákospalota‐Újpest vasúti vonalszakasz korszerűsítése, kapacitásbővítése és rekonstrukciója.
A reptéri gyorsvasút helyett Budapest az összeköttetést a közforgalmú vasúthálózat, ezen belül a 100a jelű vasútvonalból Kőbánya-Kispest állomásnál kiágazó, majd Monor állomásnál visszatérő új vonalszakasz megépítésével kívánja biztosítani, egy új városligeti megálló beiktatásával.
A megállapodás kimondaná, hogy a fejlesztési terület gyűrűirányú kapcsolataihoz ki kell építeni a 3‐as villamos Erzsébet királyné útja – Szegedi út – Göncz Árpád városközpont közötti szakaszát, a kisföldalattit meg kell hosszabbítani Rákosrendező vasútállomásig a teljes rekonstrukcióval és a járműpark lecserélésével együtt. Ennek forrása az a pénz lenne, amit megtakarítanak a vasúti pályák befedésének elmaradásával.
A főváros három gyalogos-kerékpáros tengely megvalósítását is kéri.
Egyet a Hermina út – Kós Károly sétány csomópont és a Mexikói út térsége között, egyet a Dózsa György úttól északra, a Vágány utcára és a Dévényi utcára, és egyet a Rákos-patak mentén a Dunától az Ungvár utcáig.
Miután a főváros egyik cégének elővásárlási jogának érvényesítésével ellehetetlenült a kormány által elképzelt mini-Dubaj projekt, a teljes fejlesztés a telekkel együtt a fővárosi önkormányzat kezébe került. Az üzlet lényege szerint – elméletileg – a főváros kifizeti három részletben a telek árát, felépíti az új negyedet az arab befektető helyett, és ehhez megkapja az államtól azt a fejlesztési finanszírozást, amit az arabok is megkaptak volna. A legutolsó történés Rákosrendezővel kapcsolatban az volt, hogy a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította a területet.
