Minden gyerek megérdemli a jó iskolát, de most kiderülhet, melyik a legjobb
A magyar iskolákkal kapcsolatban manapság ritkán találkozunk sikersztorikkal. A nemzetközi felmérések szerint romlanak vagy stagnálnak a tanulói teljesítmények, és a hazai kompetenciamérések sem festenek kedvezőbb képet. Mindeközben számos jel arra utal, hogy az iskolai szelekció egyre durvább: a jobb módú, városi gyerekek előnyei fokozódnak, miközben a kistelepülési, hátrányos helyzetű tanulók esélyei folyamatosan csökkennek az előrejutásra. Egyre mélyülnek az oktatási egyenlőtlenségek, és mind nehezebb azt mondani: az iskola valóban a társadalmi mobilitás eszköze.
De akkor miért beszél a szülőkből, pedagógusokból és oktatási szakértőkből verbuválódott Együttnevelés Szövetség most mégis jó iskolákról? Pontosan ezért. A szövetség tagjai szerint miközben a rendszerszintű problémák nyomasztóak, mégis léteznek olyan iskolák, amelyek a legnehezebb körülmények között is képesek reményt adni.
De mitől is jó egy iskola? Egy iskola minőségét nem csupán a versenyeredmények és a továbbtanulási mutatók határozzák meg. A valóban jó iskola az, ahol minden gyerek otthon érezheti magát, ahol a saját ütemében fejlődhet, és ahol az új ismeretek megszerzésének öröme motiválja. Intézmények, ahol a tanulók fejlődnek, barátságokat kötnek, önbizalmat nyernek és megtanulják, hogy értékesek. Ahol a tanárok hisznek a gyerekekben, a szülők pedig valódi partnerek. Ahol a különböző hátterű diákok együtt tanulhatnak és együtt nőhetnek fel.
A szervezet még márciusban hirdette meg, hogy várja fenti kritériumoknak megfelelő iskolák jelölését az „Az ország legjobb iskolája” címre. Összesen 44 intézményi jelölés érkezett az Együttnevelés Szövetség honlapján, amelyekkel interjúk készültek és a kiválasztásba neves oktatási szakértőket kértek fel. A többek között Berényi Eszter, Derdák Tibor, Ercse Krisztina, Németh Szilvia és Radó Péter fémjelezte értékelő bizottság végül öt iskolát választott ki.
Ezek az iskolák lehet, hogy nem szerepelnek az élmezőnyben a kompetenciamérések listáin, de példát mutatnak abban, hogyan lehet minden gyerekre odafigyelni. A tanárok ismerik a diákjaikat, támogatják őket, ha lemaradnak, és bátorítják őket, ha valamiben tehetségesek. Otthonos, elfogadó környezetet teremtenek, ahol a gyerekek biztonságban érezhetik magukat. A szülőkkel való kapcsolat közvetlen, a közösségek összetartóak. Ezek az iskolák nem szelektálnak, hanem lehetőséget teremtenek – és éppen ettől jók.
Az iskolákról videók készültek, ezeket rövidítve itt a cikkben, hosszabb verzióban pedig az iskolák nevére kattintva tudja megnézni. A legjobbnak gondolt iskolára a cikk végén, az iskolák bemutatkozó videói után tud szavazni. A szavazás június 14., 14:00 óráig tart, amikor a Benczúr Hotelben ünnepélyes keretek között adják át az Ország Legjobb Iskolája díjat. az esemény ingyenes, de regisztráció kötelező ezen a linken.
Szent Pál Marista Általános Iskola – Karcag
A karcagi Szent Pál Marista Általános Iskola működését hagyománytisztelet és közösségépítés jellemzi. Az intézmény vezetése szerint pedagógiai szemléletüket a szeretet, az egyszerűség és az alázat értékei határozzák meg. Az iskolában kis létszámú osztályokban zajlik az oktatás, ami lehetővé teszi az egyéni odafigyelést. Kiemelt figyelmet fordítanak a szülőkkel való személyes kapcsolattartásra, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra, például a tanodai programokra, amelyek a tanulás támogatása mellett szabadidős tevékenységeket is kínálnak. Az iskola pedagógiai céljai között szerepel, hogy a tanulók megtapasztalják az elfogadás élményét, és ezt a hozzáállást saját kapcsolataikban is képviseljék. A nevelőközösség saját megfogalmazása szerint egyfajta „marista családként” működik, ahol a lelki nevelés és a tantárgyi ismeretek egyaránt fontos szerepet kapnak. Az iskola rendszeresen kapcsolódik a város közösségi életéhez is, kezdeményezései – például a farsangi felvonulás – a helyi közösségben is visszhangra találnak.
Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola – Kaba
A kabai Sári Gusztáv Általános Iskolát a helyi közösség olyan intézményként írja le, ahol a tanulók szívesen tartózkodnak, és ahol közvetlen, bizalmi kapcsolat alakul ki diákok és pedagógusok között. Az iskola immár hatodik éve vesz részt a Boldogságóra-programban, amely a tanulók érzelmi jólétét és kiegyensúlyozott fejlődését hivatott támogatni. A pedagógiai gyakorlat hangsúlyt fektet az elfogadásra, az érzelmi biztonság megteremtésére, valamint az egyéni szükségletekhez igazodó támogatásra. A tanulók a saját képességeik mentén kapnak segítséget – legyen szó tehetséggondozásról vagy hátránykompenzációról. Az intézményben nagy figyelmet fordítanak a közösségépítésre, a szülők jelenlétét és visszajelzéseit értékes partneri kapcsolatként kezelik. A pedagógusok célja, hogy minden gyermek számára visszajelzést adjanak saját értékeiről, amit szimbolikusan is kifejez egy tanári eszköz: egy doboz alján elhelyezett tükör, amelyben a diákok saját magukat látják viszont – megerősítésként, hogy mindegyikük számít.
Nézsai Mikszáth Kálmán Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola – Nézsa
A Nézsai Mikszáth Kálmán Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola a hagyományőrzést és a korszerű pedagógiai gyakorlatokat egyaránt fontosnak tartja: az intézmény a szlovák nemzetiségi örökség ápolása mellett innovatív módszerekkel, például a robotika bevonásával is kísérletezik. Oktatási szemléletükben központi szerepet kap a csoportmunka és az együttműködésre nevelés, a cél az, hogy a diákok megtanuljanak egymást támogatva közösségként működni. A lemorzsolódás és az iskolai hiányzások visszaszorításában szerepe van annak is, hogy a tantestületet logopédus, pszichológus, fejlesztőpedagógus és gyógypedagógus is segíti – mind alsó, mind felső tagozaton. Az iskola tanulói aktívan részt vesznek különféle programokon és versenyeken, legyen szó tanulmányi, sport- vagy közösségi eseményekről. A szülőkkel ápolt kapcsolat közvetlen és támogató, amely az intézmény légkörét is meghatározza. Az iskolai élet célja, hogy minden tanuló lehetőséget kapjon saját tehetségének kibontakoztatására, és az oktatók elkötelezettek abban, hogy valódi esélyt kínáljanak a különböző háttérrel érkező gyerekek számára.
Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola – Újszász
Az újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola a város egyetlen általános iskolájaként meghatározó szerepet tölt be a helyi közösség életében. Az intézményben kiemelt figyelmet fordítanak a pedagógus-diák kapcsolatok minőségére: a tanárok érzékenyen reagálnak a gyerekek lelkiállapotára, és nem ritka, hogy egy-egy beszélgetés erejéig háttérbe szorul a tananyag. Az ideális osztálylétszámok lehetővé teszik az egyéni figyelmet, a tanulók többsége helybéli, így az iskola szorosan kapcsolódik a város társadalmi és kulturális életéhez. A szülők választása gyakran tudatos: olyan iskolát keresnek, ahol gyermekeik valódi kötődéseket alakíthatnak ki, és hosszú távon is biztonságban érezhetik magukat. Az intézmény pedagógiai szemléletének alapja az a meggyőződés, hogy minden gyermek értékes és valamiben tehetséges. Az elfogadás, az egymás iránti tisztelet és a különbségek kezelésének gyakorlata a hétköznapok része. Amennyiben konfliktus vagy nehézség merül fel, a megoldáskeresés közös: pedagógusok és diákok együtt dolgoznak az előrelépésért. A tanórán kívüli programok széles palettája lehetőséget ad a gyerekeknek arra, hogy egyéni érdeklődésük szerint fejlődjenek, miközben az iskola a tanulás mellett élményt és közösséget is nyújt.
Kondor Béla Általános Iskola – Budapest XVIII.
A Kondor Béla Általános Iskola egy sokszínű közösség belvárosi szigetként működik, ahol különböző hátterű – köztük roma, ázsiai és sajátos nevelési igényű – tanulók tanulnak együtt. Az intézmény pedagógiai szemléletében kiemelt szerepet kap a gyermekek egész személyiségének támogatása, amelyhez iskolai szociális munkás és családsegítő is hozzájárul. A nevelési munka szoros együttműködésben zajlik a szülőkkel, a kommunikáció több csatornán, bizalmi alapon működik. Az iskola a tanuláson túl számos lehetőséget kínál a testi és lelki fejlődésre: a tanulók részt vehetnek lövészeten, művészeti szakkörökön, zumbán, valamint érzékenyítő programokon, amelyek segítik a különböző hátterű gyerekek közötti elfogadást és együttműködést. Aktív szerepet vállal a diákönkormányzat és a szülői közösség is az iskolai élet szervezésében. 2025 tavaszán az intézményt bezárás fenyegette, ám a szülők gyors és határozott fellépése, valamint a közösségi összefogás eredményeként az iskola tovább működhet.
