Hiába Sulyok Tamás vétója, ugyanazzal a szöveggel adják be az erdőpusztítást lehetővé tevő törvényjavaslatot

Sulyok Tamás köztársasági elnök nem írta alá azt a jogszabályt, amely törvényi szintre emelné a veszélyhelyzeti rendeleteket, és erről a múlt héten Kövér László házelnököt is tájékoztatta. A salátatörvény egyik eleme egy az erdők tarvágását szélesebb körben lehetővé tevő javaslat volt, aminél Sulyok azt is jelezte, hogy sértheti az Alaptörvényt. A vétó nem hatotta meg a javaslat beterjesztőit, ugyanazzal a szöveggel kerülhet a törvényjavaslat a Parlament elé.

Az erdőtörvény-módosítás, amit egy összetett salátatörvény részeként nyújtott be az igazságügyi miniszter az Országgyűlés elé, eredetileg a 2022-es hírhedt tűzifarendelet egyes elemeit emelte volna át a normál jogrendbe. A javaslat bővítené a tarvágás lehetőségeit legértékesebb természetes és természetvédelem alatt álló erdeinkben, így még olyan erdők is veszélybe kerülhetnének, mint a Gemenci-erdő vagy akár a Bükki Nemzeti Park gazdag erdei élőhelyei, írta közleményében a WWF Magyarország.

A törvényjavaslat ellen már korábban is sokan tiltakoztak, de ez sem ért célt a szavazáskor.

A köztársasági elnök viszont nem írta alá a törvényt, formai okokra hivatkozva utasította el azt, de hosszan érvelt az erdők védelmét csorbító jogszabály-módosítás ellen, hangot adott alkotmányossági aggályainak és kifogást emelt a törvénymódosítás utólagos indokolásával szemben is. Sulyok kifejezetten javasolta, hogy a salátatörvény újratárgyalásakor hagyják el az erdőtörvény módosítását.

A jogszabály így visszakerült a Parlament Törvényalkotási Bizottsága elé, amely azt június 5-én, azaz a környezetvédelem világnapján vette napirendre.

„A Törvényalkotási Bizottságnak az lenne a feladata, hogy megvizsgálja a törvényjavaslatok Alaptörvénnyel és nemzetközi joggal való összhangját és megóvja jogrendszerünk integritását. Mivel köztársasági elnök úr alkotmányjogi érvekkel is nyomatékosította, hogy az erdőtörvény módosítása rendkívül aggályos, és a törvényjavaslat visszaküldéséről szóló levelében lényegében helyt adott a civil szervezetek és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes kifogásainak, joggal bíztunk abban, hogy a visszaküldött törvényjavaslatot a Bizottság elnök úr kérésének megfelelően módosítja – mondta Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője. – Ehelyett azonban a Bizottság úgy tett, mintha kizárólag formai kifogások merültek volna fel a törvényjavaslattal szemben, ezért beterjesztettek egy egészen szürreális módosítójavaslatot, ami szó szerint azonos szövegre módosította a törvényjavaslat elnök úr által kifogásolt részeit. Ezt pedig vita nélkül megszavazta a Bizottság” – tette hozzá a szakértő.

A törvényjavaslat utólagos indoklása most sem lett meggyőzőbb, a természetvédelem és klímaalkalmazkodás igényével engedélyeznénk szélesebb körben a tarvágást.

„A törvénymódosítás indokolása finoman szólva sincs összhangban a normaszöveggel. Míg a jogszabály-módosítás egyik pontja lényegében a tarvágás tilalmát oldaná fel egészséges, természetvédelmi oltalom alatt álló, valamint tájképvédelmi és közjóléti rendeltetésű erdeinkben, az indokolás erről egy szót sem ejt, csak a tarvágást követő erdőfelújítással foglalkozik. Eszerint a jogszabály-változtatás célja az erdei mikroélőhelyek kialakítása, ennek eszköze pedig az erdei ökoszisztéma felszámolása tarvágással. Nem kell hozzá természetvédelmi szakembernek lenni, hogy meglássuk az ellentmondást az elérni kívánt cél és jogalkotási eszköz között” – mondta Dedák Dalma.

A Törvényalkotási Bizottság döntése után a Parlament zárószavazása következik. A köztársasági elnök csak egyszer vétózhat, az Országgyűlés pedig már csak változatlan formában szavazhat a törvényjavaslatról, így valószínűleg simán átmegy a törvényjavaslat.

Hogy mi a gond a tarvágással, arról ebben a véleménycikkben olvashatnak bővebben.