Ma tíz percig a lábbusz lesz a domináns tömegközlekedési eszköz Budapesten

A főpolgármester döntése értelmében 2025. június 6-án, pénteken 11:50 és 12:00 között a budapesti közösségi közlekedés szünetel – írta közleményében a BKK. A BKK járatai 11:50-kor még elvisznek a következő megállóhelyig vagy állomásig, ott viszont megállnak, és csak 12:00-kor indulnak tovább.

A tízperces leállás minden BKK-járatot érint, kivételt csak a 100E Repülőtéri Expressz, a HÉV-ek valamint az agglomerációs buszjáratok (22, 22A, 38, 40, 40B, 55, 63, 64, 64A, 84E, 88, 88A, 89E, 113, 140, 140A, 164, 169E, 172, 173, 188, 218, 222, 238, 240, 264, 279, 287, 294E) jelentenek.

Ha a járművek nem tudnak beállni a megállóba (mert például egyszerre három vagy négy busz fut be oda), a járművezetők akkor is biztosítják az utasoknak a biztonságos leszállás lehetőségét. A BKK azt tanácsolja, ha ebben az időszakban valakinek fontos, hogy időben odaérjen az úti céljához, induljon el legalább 15–20 perccel korábban.

A leállásról, valamint Budapest pénzügyi helyzetéről a járatokon hallható hangbemondásokból kapnak tájékoztatást az utasok. A leállással kapcsolatban előzetes tájékoztatás is olvasható a közterületi FUTÁR-kijelzőkön, a BudapestGO alkalmazásban és a BKK közösségi felületein is.

A metróállomásokon a mozgólépcsők és liftek ebben az időszakban is működnek, azaz szabadon le lehet menni az állomásra vagy eljönni onnan. A metróállomások forgalmát legfeljebb abban az esetben korlátozzák, ha a feltorlódó tömeg miatt szükséges. A járművek klímaberendezései a leállás alatt is üzemelnek. Az ügyfélközpontok és pénztárak zavartalanul nyitva tartanak. Ha valaki 30 vagy 90 perces időalapú jeggyel utazik, annál a jegyellenőrök ellenőrzéskor figyelembe veszik a leállást.

Közúti torlódásokat nem vár a BKK, de lesz, ahol előfordulhat: a járművezetők az érintett időszakban mindent megtesznek, hogy a járművek a leállás idején ne akadályozzák a közúti forgalmat. Ennek ellenére a város egyes pontjain előfordulhat, hogy várakozni kell, írják.

A menetrendekben nem jelenik meg a tízperces leállás, ezért ebben az időszakban a BudapestGO által tervezett utazások nem lesznek pontosak. A menetrendi adatok a közterületi FUTÁR-kijelzőkön sem jelennek meg, csak a járatok újraindulását követően.

De miért állnak le a járművek, és jogszerű-e a leállás?

Budapest vezetése egy figyelmeztetésnek szánja a tízperces leállást, válaszul arra, hogy a kormány a szolidaritási adó növelésével nehéz helyzetbe hozta a fővárosi önkormányzatot, a főpolgármester szerint ellehetetlenítve a működést.

„Szeretnénk egy pillanatra megmutatni, hogy mi van akkor, ha ez a város nem működik. Azért egy olyan időszakot választottunk, mert ez kevésbé okoz valódi problémát a városnak” – mondta hétfőn a főpolgármester, hozzátéve, nem az a céljuk, hogy a közszolgáltatások sérüljenek.

„Azt gondolom, nincs hova hátrálnunk, nem tudunk és nem is akarunk újabb sarcokat kifizetni, amelyek egyébként törvénytelenek és tönkreteszik a várost, hanem fölvesszük a kesztyűt. Ennek az első lépése most, hogy tíz percig leáll a város, a következő lépés egy kétórás figyelmeztető sztrájk lehet, utána pedig már bármi jöhet” – mondta Karácsony.

A főpolgármester szerint ha egy hétre leállna a BKV, annak olyan súlyos gazdasági következménye lenne, hogy a kormánynak módosítania kellene a GDP-előrejelzéseket. „Ha leáll ez a város, akkor leáll a magyar gazdaság, és az a magyar kormánynak nagyon fog fájni” – mondta Karácsony.

A főpolgármester által elrendelt tömegközlekedési leállást bírálta Szentkirályi Alexandra, a fővárosi Fidesz-frakció vezetője, mondván, „amire Karácsony Gergely készül az nemcsak a budapestiek zsarolása és büntetése, de törvénytelen és jó eséllyel bűncselekmény is lehet”.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke sem üdvözölte a lépést:

„Én nem értek egyet azzal – megmondom őszintén –, hogy leállítják a tömegközlekedést. A vén Európa nem látott még olyat, hogy nem valamelyik cégnek a munkavállalói kezdenek el sztrájkolni, hanem akár egy városvezető, akár Lenin elvtárs, akár Orbán Viktor leállít közszolgáltatásokat” – jelentette ki Magyar Péter, hangsúlyozva: „félve mondom, mert a propaganda is ezt mondja, de ez szerintem bűncselekmény, fölvetheti bűncselekmény gyanúját a közérdekű üzem leállítása”.

Múlt héten a Magyar Államkincstár – a főváros által vitatott, ezért be nem fizetett szolidaritási hozzájárulás miatt – 10,2 milliárd forintot emelt le a Fővárosi Önkormányzat számlájáról, így Budapest pénzügyi válsághelyzetbe került. A kialakult helyzet miatt a fővárosi önkormányzati cégeknél működő szakszervezetek demonstrációs és sztrájkbizottságot hoztak létre. Az érdekvédők a fővárosi frakcióktól azt kérték, fogjanak össze politikai hovatartozás nélkül, és mentsék meg Budapestet.