Ma kezdődnek az érettségik, kövesse a Telexen a legfontosabb híreket!
Hétfőn elkezdődik az idei érettségi időszak, a következő hetekben 1157 helyszínen várhatóan több mint 142 ezren érettségiznek, a vizsgákat május 5. és július 2. között a középiskolák és a kormányhivatalok szervezik. Az érettségi 2005 óta kétszintű. A középszintű vizsgán az általánosabb ismereteket kérik számon, míg az emelt szintű vizsgák nehezebb és bonyolultabb kérdéseket tartalmaznak.
Az írásbeli vizsgákat május 5. és 23. között rendezik meg. Hétfőn magyar nyelv és irodalom vizsgákkal indul meg a számonkérés, ebből a tárgyból középszinten 77 972, emelt szinten 2278 tanuló vizsgázik. Kedden a talán legnagyobb mumusnak számító matematikával folytatódik az érettségi időszak. Középszinten 73 318-an, emelt szinten 7798-an érettségiznek majd. Május 7-én, szerdán a diákok történelemből adnak számot a tudásukról. Középszinten 72 834, emelt szinten 8484 diák vizsgázik.
Az írásbeli érettségik hivatalos megoldásait mindig másnap teszik közzé az Oktatási Hivatal honlapján.
De a hétfői, a keddi és a szerdai írásbeli vizsgák délutánján a Telexen néhány nehezebb, érdekesebb feladatot élőben old majd meg Repárszky Ildikó és Kovács Péter, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium két tanára, illetve Csapodi Csaba, az ELTE Természettudományi Karának adjunktusa.
A tanárok mintafeladatokkal is készülnek az adott vizsga előtti napra, így bárki tesztelheti, mire emlékszik a középiskolai anyagból. Sőt, a mesterséges intelligenciát is próbára tesszük: hétfő, kedd és szerda délután leteszteljük, hogyan tudná megoldani az idei érettségi legfontosabb tantárgyait.
A hét második felében az idegen nyelvi vizsgák következnek: május 8-án angol nyelvből középszinten 46 788-an, emelt szinten 27 742-en, május 9-én német nyelvből középszinten 11 096-an, emelt szinten 3061-en érettségiznek. Az írásbelik után rendezik meg a szóbeli vizsgákat. Középszinten a szóbelik június 16. és július 2. között lesznek, emelt szinten június 3. és 11. között.
Már több cikkben foglalkoztunk azzal, hogy 2024-től megváltozott az egyetemi felvételi rendszer. A legfontosabb változás, hogy az egyetemeknek nagyobb beleszólásuk van abba, milyen tantárgyak középiskolai, érettségi eredményei és milyen egyéb teljesítmények számítanak bele a felvételin elérhető 500 pontba.
A gyakorlatban az eddigi központi többletpontok helyett az egyetemek dönthetnek arról, milyen teljesítményre, körülményre adnak még további maximum 100 pontot a felvételizőknek. Így egyetemenként eltérő pontot érhet a nyelvvizsga, a tanulmányi versenyen szerzett helyezés, a hátrányos helyzet, a sportteljesítmény vagy a munkatapasztalat.
Az egyetemek maguk határozhatják meg azt is, hogy az egyes szakokra a kötelező négy alaptantárgy (matematika, magyar, történelem, idegen nyelv) mellett milyen ötödik tantárgy középiskolai és érettségi eredményét számítják be, illetve melyik két tantárgy érettségivizsga-eredményét kérik a felvételihez. A felsőoktatási intézmények határozhatják meg az egyes szakjaikon érvényes minimumponthatárt, de dönthetnek úgy is, hogy nem határoznak meg bejutási küszöböt. Így az érettségizőknek érdemes az egyetemek honlapján tájékozódni az eltérő felvételi követelményekről.
